Baranyi Ferenc irodalmi munkássága Pilisen született 1937. január 24-én. Kossuth- és József Attila-díjas magyar költõ, író, mûfordító. Írói álneve: Francesco del Sarto. Nagyapja Kuzsma István a pilisi iskola igazgatója volt. Édesapja id. Baranyi Ferenc a község jegyzõje volt. Élt Pilisen, Nyáregyházán, Monoron, majd Budapestre költözött. 1957-1962. között az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett olasz, majd francia szakon. 1963-65 között a MÚOSZ Újságíró Iskola tanulója volt. 1954 óta publikálja verseit. Közben 1955–57 között pályamunkás, illetve tisztviselõ volt. 1963–68 között az Egyetemi Lapok munkatársaként mûködött. 1968–69-ben az Ifjúsági Magazinnál fõszerkesztõ-helyettesként dolgozott. 1969–1972 között a Magyar Ifjúság irodalmi rovatát vezette. 1976-1992 között az MTV szórakoztató és zenei fõosztályán kezdetben fõosztályvezetõ-helyettesi, majd fõmunkatársi beosztásban tevékenykedett. 1984 és 1986 között másodállásban a Palócföld fõszerkesztõje volt, 1988–92 között pedig az Ezredvégé.
Baranyi Ferenc: Baranyi Ferenc összes szerelmes versei (dedikált példány) (Mixtus Kft., 1991) - 1957-1991 Kiadó: Mixtus Kft. Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1991 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 120 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 14 cm ISBN: 963-04-1403-1 Megjegyzés: Baranyi Ferenc szerző által dedikált példány. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Tartalom Mulasztás 5 Nézni 6 Hajsza 7 Oly jó 8 Májusi románc 9 Kánkán 9 Emlékeddel mérgezve 10 Egy éjjel a végtelennel 11 Reggelig 12 Nincs többé 14 Utánad 14 A gyávaság szonettjei 16 Szökevény 16 Meditáció 16 Maradj 17 Együtt indultunk 18 Hó-galamb 19 Lányok 19 Szerelmed - régi holtág 20 Gazella-tánc 21 Legénybúcsú 23 Egyszer majd minden összeköt 24 Erzsike 24 Ne bánts 25 Elmondhatatlan vallomás 26 Kímélj meg 27 Roskadó alázat 29 Canzone profana 30 Nyári tánc 31 Tarantella 32 Ricodati! 34 Mindkettő emberül 35 Kilenc hollómadár 36 Egyedül 37 Hol voltál?
Hasonlóan viszonyul a francia témához is, egyetemi éveiben megszerette és Párizsban meg is győződött arról: a sanzon nem könnyű műfaj, életbölcselet búvik meg a lenge sorok között. Erről a műfaj hazai nagyasszonya, Géczy Dorottya (jobb oldali kép) helyszíni – kétnyelvű – előadása meg is győzhette az esetleges tamáskodókat. Akárcsak Baranyi Ferenc költeményei, amelyekből Merényi Judit (bal oldali kép) válogatott, ő is adta elő a "kiválasztottakat". Míg a szerelmes versek a művésznő szuggesztív interpretálásában szinte áthevítették a terem hallgatóságát, a "Szabadság" kategóriába sorolhatók a szerző elkötelezett, humánus állásfoglalásáról szóltak meggyőző erővel. És ami talán a legfontosabb: ezek a versek régen és ma is igazak! Egyszerűen nehéz meghatározni, hogy melyik költemény született a rendszerváltás előtt és melyik utána. Poétánknak nem volt szüksége arra, hogy az elmúlt bő negyedszázadban változtasson alapállásán, magyar és nemzeti volt és maradt, nem szégyellni való baloldali kötődéssel.
Baranyi Ferenc (1937) is a faluból a fővárosba kerülő költők tipikus útját járta végig. Fiatalon s nagy sikerrel indult el a költői pályán: első kötete, a Villámok balladája (1962) huszonöt éves korában jelent meg, s a szélesebb versolvasó közönség körében is ismertté tette. A kötet versei a költő kötődéseiről, hittel vallott hovatartozásáról adnak számot. A gyerekkort, a családot, az otthon meghittségét idéző versek mellett a kötet központi mondanivalóját azok a versek hordozzák, amelyekben eszmei elkötelezettségéről, a társadalom megváltoztatásáért vívott harc módosult formáiról, s nemzedékének küldetéséről beszél fiatalos, dacos hevülettel. Nem kisebbítve az előző nemzedék érdemeit, sőt fejet hajtva az elődök, a kommunista mozgalom hősei előtt, Baranyi Ferenc egy új, békében felnőtt generáció nevében kér teret, lehetőséget és feladatot; történelmi küldetésüket etikus felelősségtudattal fogalmazva meg: "Ha vesztettetek – menthető volt. / Ha mi vesztünk – nekünk nincs mentség. / Mert nektek győzni dicsőség volt, / de nekünk győzni kötelesség" (Mert hősök voltak).
A versírás a sorsom lett s a vértem. " Gyakran versel meg kultúrtörténeti, irodalmi élményeket is, utazásait is versek örökítik meg (Róma nyílt város, Szent Mihály útján). Baranyi Ferenc népszerű költő. Népszerűsége különösen a hatvanas években volt széles körű; ekkor ugyanis versei érzékenyen közvetítették a hatvanas évek első felének új utakat, új erkölcsiséget és életmodellt kereső ifjú nemzedékeinek életérzését, s adott hangot aktuális gondjaiknak. Ezek a versek – ha nem is a 924 magyar költészetet megújító, az új utakat kereső költők között jelölik ki helyét – mindenképpen fontos, jellemző történeti dokumentumai ennek a korszaknak, s adekvát megszólaltatói egy azóta letűnt időszak és nemzedék életérzésének.
- a Feneketlen tónál József Attila a Dunánál /Bp. / József Attila a Liszt Ferenc téren /Bp. / Ady Endre a Liszt Ferenc téren /Bp. / Baranyi Ferenc: SZENT MIHÁLY ÚTJÁN Párizsban a Hortobágy poétája percig feledte a magyar ugart, (Szent Mihály útján korzózott a nyár és dalolt a Szajna-part), de otthonról az ősz, a gond utána szökött egy pillanatra nesztelen, s a költő őszi kedvvel ment tovább a Boulevard Saint Michelen. Szívében akkor íve tört a nyárnak: a Gare de l'Estre fázósan vonult, s - föl-földobott kő - ősz-kopár hazája földjére visszahullt.... Párizs nyarában könnyed volt a szívem akár a Szajna-parti énekek, nem jött az ősz, nem háborgatta semmi a faleveleket, csupán valami ősi nyugtalanság emléke borzolt lombok ágbogán, hogy még a legszebb nyárban se feledjem: merről üzent az ősz egy délután, hogy még a messzi nyárban se feledjem: hol a hazám. vissza a címoldalra
Mûvei: - Villámok Balladája (versek, 1962. ) - Hazatérés (versek, 1964. ) - Az a merészség (versek, 1966. ) - Az endecasillabo mint kifejezõ eszköz Dante Színjátékában (tanulmány, 1966. )
Hozzávalók: Húsgombóchoz: - 40 dkg darált hús, 2 gerezd fokhagyma, 1 db tojás, só, bors, 1 csokor aprított petrezselyem, zsemlemorzsa Raguhoz: - 50 dkg csiperke, 1 fejvöröshagyma, 1 tv paprika, 1 kisebb pritaminpaprika, 3 - 4 ek sűrített paradicsom, pirospaprika, só, bors, 1, 5 dl tejföl, 1 csapott ek liszt, 1 hegyes erős paprika ( elhagyható) Elkészítés: - A darált húst összekeverjük a tojással, ízesítjük és annyi morzsát adunk hozzá, hogy jól formálható masszát kapjunk, majd hűtőbe tesszük. - Egy nagyobb serpenyőben készítsünk pörkölt alapot, adjuk hozzá a felkockázott paprikákat, a felszeletelt gombát és a sűrített paradicsomot. Pár percig pirítsuk, majd felöntjük kb 2, 5 dl vízzel. - A húsmasszából diónyi gombócokat formálunk és a raguhuz tesszük. Húsgombóc betyár módra | Ujvári-Kordics Veronika receptje - Cookpad receptek. Ízesítjük, fedővel lefedjük és készre főzzük, néhányszor megrázogatva a serpenyőt. - Ha a gombócok megfőttek, a tejfölt csomómentesre keverjük a liszttel majd a raguhoz öntjük. Szükség esetén kevés vízzel hígítjuk, össze forraljuk és galuskával kínáljuk.
Olvasónk holland férjével együtt alakította át az eredetileg egy hálószobás, rotterdami házat úgy, hogy az megfeleljen öt gyermekük számára. Bátran mondhatjuk, hogy nem csak sikeresen, de kifejezetten ízlésesen oldották meg a feladatot. A tervezést és a kivitelezést olvasónk és férje javarészt saját maguk oldották meg, és a családi fészket elhagyó gyermekek miatt ez ráadásul egy soha nem szűnő folyamatnak bizonyult. A ház eredeti szerkezetéből gyakorlatilag csak a konyhával egybenyíló nappalit hagyták meg. Húsgombóc betyár modia.org. A látványos konyhaszigeten túl az étkezőrészben az is irigylésre méltó, hogy mennyire fényes és tágas. A világos és enyhén tükröződő felületek felerősítik az üvegajtókon beáramló természetes fényt. A modern bútorok trendi és letisztult hatást keltenek. A praktikus szempontok közül az volt a legfontosabb, hogy rengeteg tárolóhely legyen, valamint könnyen takarítható helyiségeket kellett kialakítani. Mindkettő kulcsfontosságú egy nagycsaládban, és olvasónk szerencsére megbirkózott a kihívásokkal.
Ha ez a recept tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe: