Fajtái Angol szavak Példák Magyar szavak szótára Magyar szavak Learningapps Az előtag az utótagnak valamilyen mondatrésze, tehát az előtag alá van rendelve az utótagnak. – alanyos összetétel (porlepte, madárlátta) – tárgyas összetétel (földművelő, villanyszerelő) – határozós összetétel (bérbeadás, idevaló) – jelzős összetétel (hidegvérű, főhős) – minőség (jószívű) – mennyiség (háromszög) – birtokos (faág) Jelentéstömörítő összetételnek nevezzük az olyan alárendelő összetett szavakat, amelyeknek elő- és utótagja között valamilyen bonyolultabb összefüggés van. Értelmezése több irányból is megközelíthető. (vámvizsgálat, lépcsőház, éjfekete) Legtöbbjük hasonlatot tömörít: vérvörös, kénsárga, kőkemény. Ezek összevont hasonlatok, a szépirodalmi stílusban metaforák. Összetett szavak helyesírása A különírás és az egybeírás szabálya vonatkozik írásukra. Sok összetett szó szókapcsolással keletkezett, a szándékos összekapcsolással, keletkezetekkel, A tétel teljes tartalmának elolvasásához bejelentkezés szükséges.
(mennydörög, jólesik) mondaton kívül: tudatos összekapcsolással (szerelőcsarnok, főosztály) Mai nyelvünkben mondaton kívül keletkeznek az összetett szavak. Az elő- és utótag kapcsolatát a mondatban keletkezett szavak analógiájára állapítjuk meg. Ezzel az összetételi móddal korlátlan számban hozhatunk létre új szavakat. Az összetett szavak fajtái: az előtag és utótag viszonya alapján vizsgáljuk, osztályozzuk. 1. mellérendelő: tagjai egyenrangúak, azonos szófajúak. A mondatban külön-külön ugyanolyan mondatrészek szerepelnek. kettőztetés (egy-egy, olykor-olykor, már-már) ikerszó (icike-picike, izeg-mozog, gizgaz) valódi összetétel (jön-megy, süt-főz, híresneves) 2. alárendelő: Tagjai nem egyenrangúak. Az előtag az utótagnak valamilyen mondatrésze, tehát az előtag alá van rendelve az utótagnak. alanyos összetétel (porlepte, madárlátta) tárgyas összetétel (földművelő, villanyszerelő) határozós összetétel (bérbeadás, idevaló) jelzős összetétel (hidegvérű, főhős) minőség (jószívű) mennyiség (háromszög) birtokos (faág) Jelentéstömörítő összetételnek nevezzük az olyan alárendelő összetett szavakat, amelyeknek elő- és utótagja között valamilyen bonyolultabb összefüggés van.
A többszörösen összetett szavak a több szóból keletkezett szavak. Pl. : vasútállomás = vasút + állomás = vas + út + állomás. A szóösszetételnek két típusa van (az elő és utótag közötti viszony alapján): Alárendelő összetétel: alanyos, tárgyas, határozós, jelzős Mellérendelő összetétel: kettőzések, ikerítések, valódi összetétel A szóösszetétel a szóképzés mellett a szóalkotás legtermékenyebb módja. Az összetett szó úgy keletkezik, hogy két szót egyetlen szóvá illesztünk össze. A szóösszetétel ered-ménye egy új szó, melynek jelentéstartalma más, mint tagjainak külön-külön. Az össze-tett szó tagjai maguk is lehetnek összetett szavak (rendőr + kapitány), ilyenkor többszö-rösen összetett szóról beszélünk. Az összetett szavak fajtái: az előtag és utótag viszonya alapján vizsgáljuk, osztályozzuk. 1., mellérendelő: tagjai egyenrangúak, azonos szófajúak. A mondatban külön-külön ugyanolyan mondatrészek szerepelnek. - kettőztetés (egy-egy, olykor-olykor, már-már) - ikerszó (icike-picike, izeg-mozog, gizgaz) - valódi összetétel (jön-megy, süt-főz, híresneves) 2., alárendelő: Tagjai nem egyenrangúak.
A szóösszetétel: a képzés után a leggyakoribb szóalkotási mód. Két meglévő szót úgy illesztünk össze, hogy egy új jelentéssel bíró szó legyen. Az új szó jelentése nem azonos a két szó jelentésének összeadásával. Az összetett szó két értelmes részre bontható: előtag + utótag. A többszörösen összetett szavak a több szóból keletkezett szavak. Pl. : vasútállomás = vasút + állomás = vas + út + állomás. A szóösszetételnek két típusa van (az elő és utótag közötti viszony alapján): Alárendelő összetétel: alanyos, tárgyas, határozós, jelzős Mellérendelő összetétel: kettőzések, ikerítések, valódi összetétel A szóösszetétel a szóképzés mellett a szóalkotás legtermékenyebb módja. Az összetett szó úgy keletkezik, hogy két szót egyetlen szóvá illesztünk össze. A szóösszetétel eredménye egy új szó, melynek jelentéstartalma más, mint tagjainak külön-külön. Az összetett szó tagjai maguk is lehetnek összetett szavak (rendőr + kapitány), ilyenkor többszörösen összetett szóról beszélünk. Összetett szó létrejöhet mondatban: szerkezeti okból (ajtókilincs) egymás mellett szereplők szórendi kapcsolatában.
jelentésmegkülönböztető, alumíniumállványzat, szórakoztatóipar, adósságkonszolidáció). A kötőjeles írásmódnak (mely esztétikailag és értelmileg is segít a tagolásban) szabályai vannak. Az ún. hat szótagos (vagy 6: 3-as) szabály szerint hat szótagig egybeírjuk a többszörös összetételt; a rag és a jel a szótagszámba nem számít bele (vö. megkoszorúztuk a honvédemlékműveinket, kutatásmódszertanból dolgozatot írunk). Ha a többszörös összetétel hat szótagnál több (vagy a hetedik szótag nem jel, rag, hanem képző), akkor értelemszerűen kötőjelezzük: kutatás-módszertani dolgozat, újságíró-igazolvány, mássalhangzó-kapcsolat. Az egy szótagos igekötő nem, a több szótagos azonban ilyenkor önálló szótőnek számít ( kölcsön-visszafizetés, összeesküvés-elmélet). E szabály a képzőszerű utótagokra is érvényes (vö. macskakaparás-szerű írás; ő nálunk olyan osztályvezető-féleség). (Figyelem! Némelyik intézménynévben, illetve annak köznévi formájában – a hagyományok miatt – nem érvényesül a szótagszámlálás szabálya: Közgazdaságtudományi Egyetem, Állatorvostudományi Kar, pénzügyminisztérium, belügyminisztérium stb. )
A fenti táblázatban azt látjuk, hogy az energiacsere fajtájáknak két csoportja van: a hőközlés és a munkavégzések. Gyakran előfordul azonban, hogy a vizsgált folyamatban a munkavégzések közül azonban nincs jelen mindegyik munkavégzés fajta. Elég sok esetben (mondjuk egy hűtőgép munkaközegével végzett kompresszió, cseppfolyós és kitágulási folyamatok) a munkavégzések közül csak mechanikai munkavégzés van. Ezért a fizikában gyakran (például a gázok tárgyalásakor, ha a folyamat során kémiai reakciók nem zajlanak) munkavégzés alatt - leszűkítve a fogalmat - térfogati munkavégzést értünk. De általában véve, amikor munkavégzésről van szó, mindig az összes munkavégzési fajtát kell alatta érteni. Például a termodinamika első főtételében a W munkavégzés nemcsak térfogati munkavégzést jelent. Ugyanakkor mivel a kémiai potenciál, a kémiai munkavégzés stb fogalmak nem részei a gimnáziumi fizika tananyagnak, illetve olyan összetett, bonyolult jelenségek sem, mint amikor van hőközlés is, mechanikai munkavégzés is, és elektromos munkavégzés is, ezért a gimnáziumi fizikában még a termodinamika I. főtételében is csak mechanikai munkavégzést szoktunk érteni a munkavégzés alatt.