Amikor a két csoport együtt virágzik, akkor több ezer bokor virít a kertben. A Jeli Varázskert igazi ékkövei a rododendronok (vagy más néven havasszépék), többek között a lilás rózsaszín Ketaba havasszépe vagy az aranysárgában pompázó sárga havasszépe. Érdemes felkeresni a páratlan szépségű helyet majd, amint lehet. A közel 20 m magas gróf-Ambózy-Migazzi István kilátóból a japán és a sziklás-hegységi tájövezetre tekinthetünk rá. A Jeli Arborétum kiemelt dísze a Hétforrás környékén élő bükkös, melynek kiemelkedő egyede a több száz éves Ambrózy bükk. Kidőlt a Jeli Varázskert 400 éves ikonikus bükkfája | Sokszínű vidék. További információ: és Az arborétum életébe most itt tudunk bepillantani:
A sétány része, egy akadálymentesített völgyhíd is. A Varázskert növény és állatvilága A bejárat közelében az impozáns atlaszcédrus található. A legismertebb örökzöld a hegyi mamutfenyő, ezenkívül a parti mamutfenyő, a kínai mamutfenyő, a kínai szúrósfenyő, japánciprus, a kolorádói jegenyefenyő, a kaukázusi jegenyefenyő is megtalálható. A Varázskert legnépszerűbb növénye a Ketaba havasszépe (Rhododendron catawbiense), és a Sárga Havasszépe (Rhododendron flavum/luteum). Ketaba havasszépe, a már kihalt indián törzs nevét őrző növénynek számtalan hibridje és színváltozata van. A május végén virágzó örökzöld 2-3 méteres bokrai lilásrózsaszín virágai kápráztatják el minden tavasszal a látogatókat. Sárga Havasszépe 1-4 méteresre növő széles lombozatú örökzöld májusban borul virágba. Élőhelye Kelet-Európától a Kaukázusig és a Fekete-tenger vidéke. A Varázskertben található Magnolia-gyűjtemény 300 cserjéje különböző színárnyalatokban pompázik, és itt csodálható meg a 150 féle nárcisz is. A gróf Ambrózy-Migazzi István kilátó mellett japáncseresznyék, a néhai harckocsi árok mentén pedig csüngő fajtájú cseresznyék találhatóak.
Hirdetés Miért Mecky Kóbor János? Íme a válasz! Hogyan lettél Kóbor Jánosból Mecky? Mert hogy valószínu nincs ember Magyarországon, aki téged Jánosnak hívna. – kérdezték 1999-ben "A gimnáziumban, mielőtt még a csapat összeállt, mi "felülbíráltuk" a neveinket is. Laux Józsiból így lett "Blöró". Ezt a nevet pont én adtam neki. Akkor ment éppen a Horgász a pácban címu Louis de Funes film, és Józsinak pont olyan tüskefrizurája és pengearca volt, mint Funes-nak. Őt hívták a filmben Blörónak. Én meg a Meckyt kaptam tőlük, szintén egy film kapcsán. " – felelte Kóbor János. "Ezt a becenevet még a gimnáziumban kaptam. Erősen anglomániások voltunk a barátaimmal, különböző filmekből adtunk egymásnak becenevet. Hogy a Mecky melyikből való, már nem tudom" – mesélte egy másik interjúban az Omega együttes énekese. "Lehet, hogy furcsán hangzik, de már nem tudom pontosan. A József Attila Gimnáziumba jártam és a haverokkal rögtön az elején elhatároztuk, hogy senkit sem az igazi nevén szólítunk, hanem mindenki kap egy általunk kitaláltat.
Mecky haláláról egyelőre annyit tudok elmondani, hogy a koronavírus és annak következményei miatt ment el, nyilatkozta a Blikknek Kóbor János halálával kapcsolatban az Omega menedzsere. Az énekes hétfőn hunyt el 78 éves korában. A lap emlékeztet, hogy a Mecky becenévre hallgató zenész egy hónappal ezelőtt került kórházba koronavírus-fertőzés miatt. A felesége vitte be, de Kóbor állapota hamar romlott. Zsóka hívott reggel, majd zokogva csak annyit mondott a telefonba, "Meghalt Mecky", mondta a Blikknek Trunkos. A napilap megkereste az Omega többi tagját: az együttes dobosa, Debreczeni Ferenc Ciki sírva mondta, hogy nem tud nyilatkozni, a gitáros Molnár György Elefánt pedig a Blikktől értesült arról, hogy mi történt. Ő úgy tudja, hogy zenésztársa a kórházban végig mélyaltatásban volt és azt nyilatkozta: Mecky nagyon makacs volt, nem hitt a vírusban, ezért nem is oltatta be magát. Szomorú vagyok amiatt, hogy így döntött, hiszen most ott van a kislánya, és miatta kellett volna kötelességének érezni, hogy mindent megtegyen.
A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas muzsikust már középiskolás korában utolérte a beatkorszak zenekar-alapítási láza, de érettségi után – biztos, ami biztos alapon – építészmérnöki diplomát szerzett a Műszaki Egyetemen. Az első banda, melyben ő is színpadra lépett, a budapesti József Attila Gimnáziumban állt össze. Rá – sorsolás útján – a ritmusgitár jutott. Néhány év múlva, a Próféta nevű zenekarban tolták az aktuális nyugati beatszámokat, majd 1962-ben összeállt az Omega. Gyakorlatilag egy időben a Rolling Stones alakulásával. A nevet – egy közszájon forgó történet szerint, melyet Kóbor János is megerősített – a Műegyetem Várkollégiumában adott koncertjüknek köszönhetik, ahol a plakátra rá kellett írni, hogy is hívják a bandát, akik aznap este fellépnek. Valaki odapingálta, hogy Omega, nekik pedig tetszett. Hatvannyolcban jelent meg az Omega első albuma, a Trombitás Frédi és a rettenetes emberek. Korábban egyetlen magyar beatlemezt sem adtak ki, ők törték meg a jeget. Itt már az első klasszikus felállásban játszottak: Benkő László és Presser Gábor billentyűzött, illetve Benkő a zongora mellett trombitán és néha furulyán is besegített.
Már a korai lemezeken is ő írta néhány emlékezetes szám szövegét. Olyan örökzöldek fűződnek a nevéhez, mint a Presserék távozása ihlette Hűtlen barát, vagy az Addig élj, a kétezres évektől pedig zeneszerzőként is megjelent az Omega-lemezeken. Az Omega 2014-ben hatalmas sikerű koncertet adott a rendszerváltás 25. évfordulójának tiszteletére a Hősök terén. A koncerten fellépett a Scorpions is. Az Omega sztárja együtt énekelte a Wind of Change -t Klaus Meinével. Somló Tamás és Laux József 2016-os halála, Benkő László és Mihály Tamás tavalyi elvesztése nagyon megviselte, de nem adta fel terveit. Élete végéig aktív volt, a zenekar hatvanéves fennállását magyarországi és európai turnéval szerette volna megünnepelni. Első házasságából fia született, második feleségének, Deme Zsókának köszönhette kislányát, Lénát. Családja és a zenekar mellett volt egy harmadik szerelme is: a Balaton. Egyik utolsó interjújában elmondta: azt szeretné, hogy halála után a hamvait kedves tava vízébe szórják. forrás: index, wikipedia, omega facebook