Te szeress legalább (Fényes Sz. - Bacsó P. ) Závodi Gábor 10. Csak félig lenne meg (Fényes Sz. ) Czerovszky Henrietta 11. Gézengúz (Ullmann O. - S. Nagy I. ) Lovasi András 12. Fogj egy sétapálcát (Fényes Sz. - Szász P. ) Gálvölgyi János 13. Pest megér egy estet (Hajdú J. - Brand I. ) Gálvölgyi János 14. Angéla (Bágya A. ) Cseh Tamás 15. Táskarádió (Fényes Sz. ) Závodi Gábor 16. Csinibaba élj vele boldogan. Imádok élni (Majláth J. - Kováts J. ) Kovács Felícia Flóra Extrák: Így készült Szereplőválogatás Werkfilm Interjú a színészekkel: Nagy Natália, Németh Kristóf Audió kommentár: Gálvölgyi János, Tímár Péter Dalok közvetlen elérése
A Csinibaba a kilencvenes évek egyik legnagyobb magyar közönségsikere. 550 ezren nézték meg moziban, és valóságos retróhullámot generált az ezredfordulón. A Csinibabával megdőlt a filmszakma negatív mítosza: "nyereséges magyar film nem lehetséges". A kritika is jól fogadta, a Magyar Filmszemlén megosztva a legjobb filmnek járó díjat vihette haza. Népszerűsége a mai napig töretlen, egyes mondataiból szállóigék lettek. [2] Cselekmény [ szerkesztés] 1962 augusztusában játszódik a történet. A cselekmény középpontjában a KISZ által meghirdetett Ki mit tud? áll. A győztes produkció részt vehet a Világifjúsági és diáktalálkozón a távoli Helsinkiben. Mivel a finn főváros az áhított nyugaton van, a felhívás sokak fantáziáját megmozgatja. Attila úgy gondolja, hogy együttest alapít a barátaival, hogy kijuthasson Helsinkibe, a VIT-re, onnan pedig tovább nyugatra. Csinibaba élj vele boldogan szoeveg. A film készítése [ szerkesztés] Tímár Péter elmondása szerint hol a dalok szövegei alakították a forgatókönyvet, hol a kész történethez kerestek slágereket.
Orbán Zoltán elmondta, hogy Magyarország a madárvonulás évente 11 hónapon keresztül tart, mivel a legutolsó tavaszi fészkelő madaraink június első napjaiban érkeznek, a legkorábbiak pedig július végén, augusztus elején elindulnak. "Így talán a július tekinthető Magyarországon egyedül olyan hónapnak, amikor nincs madárvonulás az országban" - fogalmazott a szakember.
Szürkebegy Van olyan madárka, aki Magyarországra érkezik télére, ő északabbról, még hidegebb vidékekről repül ide. Ez a sziklafalakon jól rejtőzködve alig észrevehető madár a szürkebegy, és a kövek között éldegélő pókokkal táplálkozik. Barna bácsi kifogyhatatlan az érdekességekből. Magyarország költöző madurai. Megtudtuk tőle azt is, hogy a szerecsen sirályok, akiknek életmódja teljesen hasonló a danka sirályokéhoz, elköltöznek, míg a dankasirályok, akiket télen etetni szoktunk a Margitszigeten, itt maradnak. A madarászok sem tudják ennek okát, ahogy azt sem, hogy a pásztor madarak miért csak húsz évente bukkannak fel hazánk területén. S külön érdekesség, hogy régen a hattyúk is költöző madarak voltak, de amióta az emberek elkezdték etetni őket kenyérrel, azóta nemcsak súlyuk gyarapodott meg, hanem már elmenniük sincs miért. Tóthárpád Ferenc:A fecskék visszavágynak Minden évben jönnek, Sárral fészket raknak. Fiókát nevelnek, Itt mégse maradnak. Mert amikor érzik, Vége van a nyárnak, S vége van az ősznek, Messze, délre szállnak.
Munkatársai azon fáradoznak, hogy kiderítsék, honnan jönnek és hol kerülnek újra elő a hazánkban megfogott madarak, a megfigyelt egyedek évekkel később vajon ide térnek-e vissza költeni, vagy csupán átvonulnak.
A madarakat észak felé tartó vándorlásuk során először befogták, felszerelték a jeladókkal, majd mielőtt alkonyatkor (rendszerint ekkor kerekednek fel) útjukra bocsátották őket, kelet felé mutató mesterséges mágneses mező hatásának tették ki őket. A várakozásoknak megfelelően a madarak összezavarodtak: nyugat felé vették útjukat. A következő este azonban a kutatók meglepetésére korrigálták a hibát, és újra észak felé indultak. Lepkék, Madarak honlapja: lepkefajok, madárfajok, madárhangok - Költöző madarak. A madarak tehát minden este, a Nap állása alapján, újra kalibrálják belső iránytűjüket. William Cochran, az amerikai Illinois Natural History Survey kutatója valamint német ornitológus kollégái közös kísérletéről a Science magazin számolt be.
Általában az augusztus 20-i héten indul el a hazai fehér gólyák nagy őszi vonulása. A műholdas jeladók adataiból tudjuk, hogy vannak olyan Magyarországon fészkelő gólyák, amik már két héttel ezelőtt elindultak, és vannak olyan madarak, amik csak most kezdenek el tartósan déli irányba mozdulni – mondta Orbán Zoltán. Hozzátette: új jelenség, hogy körülbelül egy-három tucatnyi fehér gólya áttelel Magyarországon, nem költözik délre. "Már azt is tapasztaljuk az elmúlt néhány évben, hogy mivel a klímaváltozás következtében egyre gyakrabban aszályosak a nyarak, már májustól elkezdenek kiszáradni a gyepek, így a gólyák számára sokkal kevesebb a táplálék. Tengelic | Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Ezért sokkal előbb – július végén, augusztus elején – kezdődik a nagy fehér gólya vonulás" - közölte az egyesület szóvivője, de hozzátette, hogy idén inkább az általánosan megszokott menetrend szerint zajlik a vonulás. A szakember elmondta, hogy a fecskék általában a gólyáknál kicsit később kezdik a vonulást. Fecskehajtó kisasszony napja szeptember 8-a, de ha elhúzódó, nagyon kellemes kora ősz köszönt be, akkor ez jelentős mértékben kitolódhat.
Ha belegondolunk, hogy a gólya főleg kétéltűekkel, a fecske pedig rovarokkal táplálkozik, akkor máris nyilvánvaló: a békák és rovarok elérhetősége télen itt, a mérsékelt éghajlati övben, igen csekély, tehát sok élőlény útra kel, hogy élelmet szerezzen. " Téves lenne viszont azt hinni, hogy csak a mérsékelt övi madarak költöznek, sőt más állatok is rendszeresen útrakelnek. "Nem ritka jelenség az inter-tropikális (trópuson belüli) vonulás sem. Afrikában többek között ilyenek a sáskaölyvek, a Wahlberg-sasok, míg Dél-Amerikában például a patagóniai rétihéják vonulása. Joggal merül fel a kérdés: mégis miért van szükség ezen területek elhagyására. A vándormadarak navigációjának titka | National Geographic. Az ok itt is a táplálék követése. Arrafelé a csapadék táplálékbőséget jelent, így a csapadékszezon a madarakon túl, a nagyvadak, például az alföldi zebra, fehérfarkú gnú, antilopfélék (tülkösszarvúak családja) vándorlását is meghatározza" – teszi hozzá szakértőnk. De vajon mi indítja útnak a vándorló egyedeket? Az időjárás és az adott területen fellelhető táplálék mennyisége befolyásolja a vándorlás kezdetének időpontját – ez az úgynevezett fakultatív vonulás.
"Vége van a nyárnak, hűvös szelek járnak... " - s ennek az a következménye, hogy költöző madaraink útnak eredtek melegebb tájakra, hogy ott a hideg napokat átvészelve tavasszal ismét haza térhessenek hozzánk. Azok a madarak kényszerülnek költözésre, akik rovarokkal és téli álmot alvó állatokkal táplálkoznak. Róluk beszélgettek a gyerekek Barna bácsival, a Madárovi lelkes természetbúvárával. Tél közeledtével sok élőlény elbújik és álomba szenderül, ez azonban azt jelenti, hogy a tápláléklánc meggyengül, így sokaknak más tájakon kell elemózsiát keresniük. Ilyenek nagy kedvenceink, a gólyák, akik már megérkeztek Afrikába. Hosszú útjuk során 600-700 km-t tesznek meg egyszerre, majd kis időre megpihennek, táplálékkal ismét felerősítik szervezetüket, hogy útjukat tovább folytathassák. Ma már a madarászok gyűrűzéssel követni tudják a madarak vonulását, ám régen érdekes hiedelmek vették körül az állatok időről időre történő eltűnését. A gólyáról azt hitték, hogy télen a Holdra költözik, mert ahogy egyre feljebb szálltak a magasba, a végén teljesen eltűntek a szemek elől.