A DICE emellett ismét szeretné kifejezni, hogy a fejlesztőcsapat elkötelezett a rajongók visszajelzéseinek meghallgatása és a Battlefield 2042 játékbeli élményének javítása mellett.
Az évek alatt jól bejáratott recept és az imént leírtak alapján az ember azt gondolná, innen nem lehet hibázni, de a DICE ekkor úgy döntött, hogy tizenkilencre lapot húz. Kezdjük azzal, hogy a svédek retró attitűddel kukázták a sztorimódot, ami még nem is feltétlenül probléma, hiszen bár az alapötletek jók voltak az előző részek kampányaiban, a kivitelezésük borzalmasan csapnivaló lett. No, nem baj, az így felszabadult erőforrásokat legalább nyugodtan átcsoportosíthatták a készítők a játékosok által preferált részre, vagyis a multiplayerre. A fejlesztésre fordított extra időt azonban sehol nem fogjuk tapasztalni a játék folyamán, ugyanis az idei epizód minden téren kevesebb, kidolgozatlanabb és a maga módján még csúnyább is lett, mint eddig bármikor. A Battlefield 2042-t három nagy részre lehet tagolni, így érdemes ezek mentén kiveséznünk az Electronic Arts új FPS-ét. Battlefield 2042 teszt tv. A klasszikus Conquest és Breakthrough területfoglalós játékmódokat ezúttal az All-Out Warfare fül alatt találjuk, ahol az említett 128 fős csatákba ugorhatunk bele mindössze hét új pályán.
Electronic Arts Ne aggódj, én megmentelek! Visszatérve a kasztokra, annyiban visszaköszönnek, hogy embereink bármilyen felszerelést magukkal vihetnek, szóval aki szeretne, most is alakíthat felderítőt vagy nehézgépfegyveres terminátort, mi több, az elesett bajtársakat mindenki felsegítheti, nem kell ehhez holmi orvosi diploma. Csak épp nem kötelező, emiatt pedig a játékegyensúly is borul. Félreértés ne essék, a korábbi részekben is voltak problémák ezzel a rendszerrel, a Battlefield V -ben például a mesterlövész fegyverek lettek a szanitécek sajátjai, akiket emiatt olyan játékosok is szívesen táncba vittek, akiknek eszük ágában sem volt segíteni elesett bajtársaikon. Battlefield 2042 teszt free. De legalább a szándék adott volt a fejlesztők részéről, szemmel látható koncepció állt mögötte. Ez most hiányzik. Üres tár Ahogy megannyi más, korábbról ismert funkció is. A menü kimondottan fapados, nincs lehetőség szervereket választani, és mindössze két alap játékmódot kapunk – a már említett Conquest mellett ott van még a Breakthrough, amiben folyamatos előretörés a feladat.
A hitelesség kedvéért bármire képes volt: a Különben dühbe jövünk-ben például valódi padokkal ütlegelték egymást a bunyós jelenetekben, Hillt azonban egy elvétett suhintásnál úgy kupán verték, hogy több öltéssel kellett összevarrni a sebét. A vicces pofonosztást jól bírta, de a nyers erőszakot nehezen viselte az "akcióhős", ezért is utasította vissza a Rambo címszerepét, pedig eredetileg ő játszotta volna Sylvester Stallone helyett a vietnámi veteránt. Király Levente könyvéből az is kiderül, színész létére Hill végtelenül hiú is: a hazai televíziós csatornákon ma is futó Don Matteo-sorozatban például gondosan megválogatta azokat az operatőröket, akik fi lmezhették, de a felvételeket is sokszor felülbírálta, ha épp úgy találta, szeme kékje nem olyan hangsúlyos, amilyennek látni szeretné. Ahogy a filmekben, Bud Spencer és Terence Hill a való életben is nagyon különbözött egymástól. Míg Hill számára a színészet hivatás volt, és mindent megtett egy-egy szerepért, addig Spencer még a forgatásokon is inkább az életet habzsolta, nőzött, kaszinózott.
Erkölcsi értékekben gazdag életpályája mellett izgalmas és szórakoztató történetek egyaránt olvashatók a könyvben – fogalmazott Király Levente a kiadvány szerkesztője, aki korábban Bud Spencerről készített Piedone nyomában című filmjéért és könyvéért első külföldiként San Gennaro-díjat vehetett át Nápolyban. Mario Girotti, azaz Terence Hill a zsivány kamasz, az akrobatikus tornász, a szerény családapa, és nem utolsósorban a világhírű színész. A könyvből nemcsak a vidám olasz komédiás filmes karrierjét ismerhetjük meg, de a világ egyik legzárkózottabb színészének személyiségébe és életébe is mélyebb bepillantást nyerhetünk. A kötetből kiderül, hogyan élte át a kis Mario a világháborús bombázásokat, a menekülttáborban eltöltött időszakot, a gyermekkorát meghatározó ministráns éveket, de az is kiderül, miért gyötörték rémálmok harmincéves koráig és miért vált színésszé, noha sohasem szeretett volna az lenni. A könyv kiemelt terjedelmet szentel Terence Hill és Bud Spencer barátságának és közösen átélt kalandjainak.
Extra:: 2020. október 17. 07:28:: Zsugabubus címmel könyv született Terence Hill világhírű olasz filmszínészről. A szerző Király Levente, a közmédia szerkesztője, aki korábban Bud Spencerről is könyvet jelentetett meg. "Mindig érdekeltek azok a színészek, akik amellett, hogy színes egyéniségek és érdekes történeteket éltek át, valamilyen lélekemelő gondolattal is bírnak. Terence Hill ilyen" - mondta a szerző az M1 aktuális csatorna péntek délelőtti műsorában. Mint kifejtette, a 81 éves, Mario Girottiként született, Terence Hillként világhírűvé vált színész példaképe Assisi Szent Ferenc: két gyermeket fogadott örökbe, elveszítette 16 éves fiát, és egész életében jótékonykodott (kiemelt támogatója volt például 2016-ban a Jónak lenni jó című magyar műsornak). "Meg akartam mutatni azt az arcát, amelyet talán kevesen ismernek. Persze a könyv alapvetően könnyed, olvasmányos, szórakoztató történetekkel teli. Terence Hillnek és a négy évvel ezelőtt elhunyt Bud Spencernek akkora kultusza van Magyarországon, hogy ami róluk szól, az sokkal inkább eljut akár milliókhoz is" - jegyezte meg Király Levente.
Jelenleg az MTVA Kiemelt Projektek Főszerkesztőségének kiemelt szerkesztője, a Kossuth Rádió riportere.