Terebess Ázsia Lexikon A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z « vissza a Terebess Online nyitólapjára Szulejmán, I. közkeletű nevén NAGY vagy TÖRVÉNYHOZÓ SZULEJMÁN, törökül SÜLEYMAN MUHTESEM vagy KANUNI (szül. 1494. nov. /1495. ápr. - megh. 1566. szept. 5/6. Mágnesteszt: Hogyan ellenőrizzük az ezüst- és aranyérmék valódiságát? – NUMIZMATIKAMAGYARORSZAG.HU. Szigetvár, Magyarország), az Oszmán Birodalom szultánja 1520-tól haláláig; nevéhez nem csupán a birodalom területét továbbnövelő, nagyszabású hadjáratok főződnek, hanem a török civilizáció és kultúra legnagyobb vívmányai és eredményei is. Ifjúkora és uralkodásának kezdete. I. Szelim szultán egyetlen fia volt. Már nagyapja, II. Bajazid uralkodása alatt a Krím félszigeti Kaffa, apja idején pedig a Kis-Ázsia nyugati részén fekvő Manisza szandzsákbégje (kormányzója) lett. Szultánként 1520 szeptemberében követte apját, s uralkodása kezdetén Közép-Európa és a Mediterráneum keresztény hatalmai ellen indított hadjáratokat. 1521-ben foglalta el Nándorfehérvárt, 1522-ben pedig a már régóta a Johannita-rend birtokában lévő Rodoszt.
1393 januárjában az Hôtel Saint-Polban rendezett "vadak bálján" négy beöltözött társával együtt meggyulladt, s bár a király életét sikerült megmenteni, a többiek még fél órán át viaskodtak a lángokkal. Sokak szerint Károly ekkor őrült meg igazán: hol őrjöngő rohamok gyötörték, hol apatikusan meredt maga elé. Idővel már meg sem ismerte hozzátartozóit, elfelejtette a nevüket, sőt a sajátját is. Gyakran képzelte magát Franciaország királya helyett vérfarkasnak, miközben üvöltözve rohangált a palotában. Szulejmán a Trivium Könyvkiadótól - Interjú: Ibrahim és Hatidzse. Nem törődött a személyes higiéniával, nem váltott ruhát, nem tűrte, hogy bárki hozzáérjen, nehogy teste darabokra törjön. Hogy miért bomlott meg az elméje, nem tudni, ám annyit tudunk, hogy szülei – a kor szokásai szerint – közeli rokonságban álltak egymással. VI. (Őrült) Károly francia király Hulton Archive / Getty Images Hungary III. György, aki elültette a marhahúst, mert azt hitte, fán terem Kedves Lordjaim és barackocskáim – szólította így gyakran a felsőházat III. György, Nagy-Britannia királya.
Belpolitikai eredmények. Szulejmán kivételes képességű tisztviselőkkel és államférfiakkal vette körül magát, ilyenek voltak például nagyvezírjei: Ibrahim, Rusztem és Szokollu (Szokolovics) Mehmed. A kiemelkedő muszlim jogtudósok (ulamá) - mint Abusz-Szaúd (Hodzsa Cselebi) és Kemálpasazáde (Kemalpasazâde) - szintén maradandót alkottak, akárcsak Báki (Bâkî), a híres török költő és Szinán főépítész. Szulejmán a keresztényektől elfoglalt helyek védelmére hatalmas erődöket emeltetett, s az iszlám világ nagyvárosaiban (pl. Mekkában, Damaszkuszban, Bagdadban) mecseteket, hidakat, vízvezetékeket és más közműveket építtetett. Nagyrészt Szulejmán alatt fejlődött az addig bizáncias Konstantinápoly Isztambullá, a muszlim Oszmán Birodalom méltó fővárosává. Turan Oflazoglu: Nagy Szulejmán szultán Fekete Lajos: Szülejmán szultán. Budapest 1967, Szépirod. K., 121 p., 1. t. (Életek és korok [2. ]) Káldy Nagy Gyula: Szulejmán. Budapest 1974, Gondolat, 218 p., 8 t. (Ibrahim), II. Ibrahim oszman sultan . törökül SÜLEYMAN (IBRAHIM) (szül.
Annak érdekében, hogy eltávolíthassák a trónról, hivatalosan is elmebajosnak kiáltották ki Bernhard von Gudden elmegyógyász segítségével. Miután a királyt elfogták és bezárták, mindkettejüket holtan találták, nem tudni, mi történhetett pontosan. Külön érdekesség, hogy Heinz Häfner pszichiáter, a Mannheimi Elmegyógyintézet igazgatója 2004-től hivatalos kutatást végzett a bajor királyi család archívumában. "Nincs szavahihető bizonyíték arra, hogy a szó egzakt értelmében II. Lajos elmebajban szenvedett volna. Ibrahim oszman sultan md. A király viselkedése időnként furcsának hathatott, és zavarodottság jeleit is mutatta, ám ezek önmagukban nem az elmebaj tünetei. Uralkodásának utolsó napjaiig kompetens módon irányította országát" – írta 2013-ban. Nehéz eldönteni, kinek van igaza a kérdésben.
Történetének alapvonalai. 4. kiadás. Tudományos Könyvtársaság, Darmstadt 2006, ISBN 3-534-20020-9. Nicolae Iorga: Az Oszmán Birodalom története. A források szerint ábrázolták. 5 kötet, Verlag Perthes, Gotha 1908–1913, újranyomva Frankfurt / Main 1990. Gabriel Effendi Noradounghian: Recueil d'actes internationaux de l'Empire Ottoman 1300-1789. Tome I. Paris, Neufchâtel 1897. Ibrahim oszman sultan ii. Újranyomtatás: Kraus, Nendeln 1978, ISBN 3-262-00527-4. web Linkek Egyéni bizonyíték ↑ a b c Ibrahim, az őrült (Deli). (Már nem érhető el online. ) Karlsruher Türkenbeute, archiválva az eredetiből 2013. június 8 -án; Letöltve: 2013. május 16. Információ: Az archívum linkjét automatikusan beszúrta, és még nem ellenőrizte. Kérjük, ellenőrizze az eredeti és az archív linket az utasítások szerint, majd távolítsa el ezt az értesítést. ^ Friedrich S. Krauss: Hogyan lett Mohammed Köprülü Vezier. Guslar dal a szláv mohamedánokról a hercegségben. Rögzítve, tisztázva és magyarázva. In: Proceedings of the American Philosophical Society.
8 Galéria: Technika: gyorstalpaló a gumikról Most a terepmotorosok nélkül szisszentünk egy italt a motorozás technikai oltárán, mivel náluk a tapadás igencsak nehezen megfogható jelenség, bocsi srácok. A középiskolai tananyag része a súrlódás témaköre, aminek a vizsgálatához különböző kísérleteket lehet végezni, melynek során azt vizsgáljuk, hogy a tapadás és a csúszás milyen feltételekkel tud létrejönni. Ez általában Newton II. Egy szakvélemény miatt börtönbe is zárták az elektromosságot és a mágneseket kutató Coulombot » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. törvényéhez kapcsolódik, ezért ilyenkor megvizsgáljuk a testre ható erőket. Nyugalomban lévő testre hat egy úgynevezett tartóerő, ami tartja a testet az adott felületen. Ha a próbatestet elkezdjük húzni, akkor előkerül a súrlódás fogalma is és előkerül kifejezésként a tapadási súrlódási együttható és a csúszási súrlódási együttható, amely a test és a felület közötti fizikai kapcsolat egyik legfontosabb paramétere. A tartóerő és a súrlódási erő közötti összefüggés a súrlódási együtthatóval (görög "mű" betűvel jelölve) írható le: Fsúrlódás = μ * Ftartó. A súrlódási együttható elsősorban a felület minőségétől függ, vagyis minél érdesebb egy felület, annál nagyobb ez az érték.
Lásd még Newton mozgástörvényei Megjegyzések További irodalom Asimov Tudományos és Technológiai Életrajzi Enciklopédiája, Isaac Asimov, Doubleday & Co., Inc., 1972, ISBN 0-385-17771-2. Cardwell, D. S. L. Csúszási súrlódási érotique. (1971). Watttól Clausiusig: A termodinamika felemelkedése a korai ipari korban. Heinemann. ISBN 0-435-54150-1., pp 18-19 Külső linkek A Wikiforrás az 1911-es szöveggel rendelkezik Encyclopædia Britannica cikk Amontons, Guillaume. A Galileo Project bejegyzés amelyeken ez az életrajz részben alapul.
A pozitív elmozdulás elvének megfelelő tribológiai rendszert leginkább úgy lehet ábrázolni, mint egy oldalirányú kopásrendszert, amelyben a részecskéket a rotor/dugattyú/fogaskerék relatív mozgása szállítja. 1. ábra Tribológiai csúszó/kopó rendszer Az elasztomerek és műanyagok tribológiája Az elasztomerek és műanyagok tribológiai rendszere a relatív mozgásban lévő felületek és a környezet kölcsönhatásának kombinációjával írható le. Ez az interakció mechanikai, fizikai, kémiai, termokémiai és tribokémiai reakciókat foglal magában. A nagyon rugalmas ViscoTec elasztomereket erre a célra optimalizálták. Segítenetek ebben? SOS!!!!! (11440294. kérdés). Tulajdonságaik (pl. kiváló kopásállóság és kémiai ellenálló képesség) messze felülmúlják a többi polimert. A fent felsorolt szivattyúk és adagolórendszerek elméletileg háromféle kopást okozhatnak. A teljesség kedvéért az alábbiakban az eróziós kopást is részletezzük: Csiszoló kopás Tapadó kopás Tribokémiai kopás Eróziós kopás A kopás elsődleges típusa a csiszoló kopás, ami a fő tényezőnek számít az elasztomer és műanyag alkatrészek élettartamának meghatározásában.
Tudományos eszközök A tudományos műszerezéshez való hozzájárulásai között szerepelt a barométer (1695), a higrométer (1687) és a hőmérő (1695) fejlesztése, különösen ezen eszközök tengeren történő használata céljából. Bemutatott egy optikai táviratot is, és javasolta clepsydra (vízórája) használatát a tengeren tartózkodó hajón való időtartásra. Termodinamika Amontons megvizsgálta a nyomás és a hőmérséklet viszonyát a gázokban, bár hiányoztak a pontos és precíz hőmérők. Noha eredményei legjobb esetben félkvantitatívak voltak, megállapította, hogy a gáz nyomása nagyjából egyharmadával növekszik a hideg és a víz forráspontja. Csúszási súrlódási euro rscg. Ez jelentős lépés volt a későbbi gázügyi törvények és különösen a Gay-Lussac törvénye felé. Munkája arra ösztönözte, hogy a hőmérséklet kellő csökkenése a nyomás eltűnéséhez vezet. Noha közel állt az abszolút nulla eléréséhez - az az elméleti hőmérséklet, amellyel a levegő hőmérőjének levegőmennyisége semmivé csökken (általa becsült értéke -240 ° a Celsius-skálán), a felfedezés csak akkor fejeződik be, amikor legalább egy évszázaddal később.
Coulomb a szélmalmokat, a fém- és selyemszálak rugalmasságát, a testek szilárdságát is kutatta. E célból 1777-ben torziós mérleget szerkesztett - nem tudva, hogy John Michel már készített hasonlót - ezzel mérte az elektromos és mágneses erőket is. (Az ő készülékét fejlesztette tovább jó száz évvel később a magyar Eötvös Loránd. Csúszási súrlódási érotiques. ) Coulomb torziós mérlege Az egyszerű gépeket a súrlódás figyelembevételével tárgyalta, csúszási és tapadási súrlódást különböztetve meg. Róla nevezték el a súrlódási és nyomóerő közti összefüggést is, melyet az 1830-as években Arthur Morin igazolt; a súrlódás jelenségének megértése vezetett a hőanyag-elmélet feladásához. Coulomb foglalkozott először azzal a kérdéssel: mekkora erő kell egy hajó visszatartásához ferde lejtőn történő vízre bocsátásakor. 1785-ben jelent meg Théorie des machines című könyve, amely szilárdságtani vizsgálatokkal, köztük a súrlódással és a torziós mérleggel foglalkozott. 1780 körül bízták meg a Bretagne-ban tervezett hajózó csatornák terveinek felülvizsgálatával.
Az "Amontons" ide irányít át. A holdkráterről lásd: Amontons (kráter). Guillaume Amontons Guillaume Amontons, Luxemburg-kert, 1690 Született 1663. augusztus 31 Párizs, Franciaország Meghalt 1705. október 11 (42 éves) Párizs, Franciaország Állampolgárság Francia Ismert Tribológia Tudományos karrier Mezők Fizika Guillaume Amontons (1663. augusztus 31. - 1705. október 11. ) francia tudományos műszer feltaláló és fizikus. A csatlakozók alapvető tulajdonságai. Ő volt az egyik úttörő a súrlódás problémájának, vagyis a mozgással szembeni ellenállás tanulmányozásában, ahol a testek érintkeznek. Élet Guillaume a franciaországi Párizsban született. Apja normandiai ügyvéd volt, aki a francia fővárosba költözött. Még fiatalon Guillaume elvesztette hallását, ami arra ösztönözhette, hogy teljes mértékben a tudományra koncentráljon. Soha nem járt egyetemre, de matematikát, fizikai tudományokat és égi mechanikát tanulhatott. Időt töltött a rajz, a földmérés és az építészet ismereteivel is. A franciaországi Párizsban halt meg. Munka Kutatási pályafutását a kormány támogatta, különböző közmunkaprojektekben foglalkoztatta.