Séta az ásványok között Kirándulni jó! Hiszen a friss levegő és a mozgás mellett olyan csodákra is akadhatunk a túrázás során, mint amilyenek a kőzetek, az ásványok, sőt, szerencsés esetben akár drágakövet is találhatunk. Az ásványvadászok élete tele van meglepetésekkel, hiszen még a legunalmasabb kavicsnak is évmilliókra visszanyúló története lehet… Ez a könyv abban segít, hogy az olvasó kiismerhesse […] 2988 Ft 2540 Ft
Eddig megtekintett könyvek
Az ásványok olyan, a Föld belsejében és a Földön kívüli objektumokban előforduló, természetes eredetű anyagok, amelyek összetétele és szabályos, képlettel leírható, rendezett szerkezete egyaránt viszonylag állandó: kristályos vagy amorf. Az ásványokat tanulmányozó tudomány az ásványtan (mineralógia). Okostankönyv. Fogalma [ szerkesztés] Előfordulása, homogenitása [ szerkesztés] Ásványok nem csak a földkéregben fordulnak elő, hanem más bolygókon, sőt az interplanetáris anyagban (például meteorokban, illetve meteoritokban) is. Műszeres analízissel (például transzmissziós elektronmikroszkóppal) a szabad szemmel vagy optikai mikroszkóppal egyneműnek tűnő ásványokban is egyértelmű szerkezeti és kémiai inhomogenitások látszanak. Számtalan olyan ásvány létezik (például a földpátok), melyeknek bizonyos kristálytani pozícióiba többféle ion is beépülhet, tehát egy adott ásványfaj kémiai összetétele bizonyos határok között változhat. A kristályos szerkezet sem kizárólagos követelmény, hiszen például a kovasavgél megszilárdulásával keletkező, víztartalmú opál gyengén kristályos, azaz csaknem amorf, miként a vulkáni üvegek (obszidián stb. )
Jellemzője, hogy elektromos áram hatására a folyamat ellenkezője zajlik, a hosszméretváltozás váltóáram hatására periodikus. elektromos vezetőképesség: ami az elektromos ellenállás reciproka és legtöbbször nagy mértékben anizotróp. Az ásványok kémiai tulajdonságai és rendszerezése [ szerkesztés] Mivel az anyagszerkezet elsődleges módon befolyásolja az ásványok kémiai, fizikai és morfológiai tulajdonságait, ezért az ásványrendszertan alapja alapvetően a kristálykémia. A legnagyobb ásványrendszerezők közül elsősorban az amerikai James Dwight Dana ( 1813 - 1895) és a német Karl Hugo Strunz ( 1910 - 2006) nevét kell megemlíteni. Utóbbi "Mineralogische Tabellen" c. munkája 1941 -ben jelent meg először, amely szerint az egyszerű és összetett anionok által meghatározott ásványosztályok sorrendje a következő: I. Terméselemek II. Ásványok és kőzetek keletkezése. Szulfidok és rokon vegyületek III. Oxidok és hidroxidok IV. Szilikátok V. Foszfátok és rokon vegyületek VI. Szulfátok és rokon vegyületek VII. Karbonátok, nitrátok, borátok VIII.
Állandóan fagyos éghajlat, Tundra éghajlat, Tajga éghajlat, Kontinentális éghajlat, Mérsékelt övi sivatagi éghajlat, Mediterrán éghajlat, Szubtrópusi monszun éghajlat, Trópusi monszun éghajlat, Trópusi sivatagi éghajlat, Egyenlítői éghajlat, Hegyvidéki éghajlat. Állandóan fagyos éghajlat diagramm. Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól. Bejelentkezés szükséges Téma Beállítások Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.
A fenyőfajok mellett, gyakran nyír- és fűzfák is megjelennek. A különböző földrészek tajgáin más-más fenyő-, nyír- és fűzfafajok fordulnak elő. Az erdeifenyő pl. Európában és Ázsiában is elterjedt, a lucfenyő viszont csak Európában honos. Ez utóbbi Európa legmagasabb fafaja. Ember a természetben - 6. osztály | Sulinet Tudásbázis. Elérheti a 70 m-es magasságot is. Sötétzöld színű tűlevelei 1-2, 5 cm hosszúak, hegyesek, szúrósak. Érett tobozai 12-16 cm-esek, világosbarna színűek, lecsüngők. Értékes fája miatt sokfelé telepítik. Csupán a szélsőséges klímát bíró, kevés tápanyagszükségletű növények élik túl ezen a helyen. Amelyik növény mégis megterem ezen a helyen, azok főleg a talajszinten maradnak – mohák, zuzmók rétege igen gazdag – vagy nagyon magasra nőnek – ilyenek a fenyőfélék, amiknek a lombkoronájuk nem engednek át sok fényt, így a cserjeszint és a gyepszint fejletlen a napfényhiány miatt. A tajga talaja: a podzol A tajga talajaiban többnyire kevés a tápanyag, a talaj nem termékeny. A talaj A szintje vékony, és a mérsékelt övi lombhullató erdőkben megszokottnál kevesebb benne a humusz.
A tajga időjárási sajátosságai, csapadékmennyisége Erre jellemzően a napsugarak hajlásszöge kicsi, a nappalok ezért kifejezetten rövidnek mondhatóak. Északi szegélyén helyenként többnapos éjszakák is előfordulnak. Az erősen lehűlő szárazföldek fölött a sarki anticiklonokhoz hasonló, nagy kiterjedésű, fagyos, magasnyomású légköri képződmények jönnek létre (grönlandi és szibériai anticiklon). Itt fordulnak elő az északi félteke legnagyobb hidegei (Ohmjakon (Kelet-Szibéria): –77, 8 °C). A nyár rövid, de viszonylag meleg, ezért az évi közepes hőingadozás itt a legnagyobb a Földön (33-70 °C). Állandóan fagyos éghajlat diagram. Az éves csapadékösszeg alapján jól elkülöníthető a tajga két típusa: a hideg-óceáni (csapadékosabb) és a hideg-kontinentális (szárazabb). A csapadékhullás csúcsértéke a nyár elejére jut, de az évi 300-700 mm csapadék jelentős része hó, amelynek mennyisége a szárazföld belseje felé csökken. A kis párolgás miatt a 300 mm-es értékek is legalább közepes vízellátást biztosítanak. Bár a csapadék viszonylag kevés, az éghajlat nedvesnek számít, mert a hideg miatt a párolgás is csekély.
Rövid nyarának "melege" március-áprilisi hőmérsékleti értékeinkkel egyezik. A rövid nyár idején a talaj felső rétege felenged, de 1 méternél nagyobb mélységben már állandóan fagyott. Az enyhébb időszakokban ezért gyakran mocsarak tarkítják a tájat. Ősz a tajgán A tundra Tajga és tundra területek Észak-Európában A Skandináv államok, azaz Norvégia, Finnország, Svédország, valamit Oroszország (Szibéria) területein található tundra és tajga éghajlat. Tevékenységek - földrajz feladatok gyűjteménye | Sulinet Tudásbázis. Finnország területének egynegyede az Északi-sarkkör fölött fekszik, ennek következményeként a legészakibb részeken a Nap akár 73 napig nem nyugszik le nyaranta, és akár 51 napig nem kel föl telente. Finnország télen Északi fekvése ellenére Svédország legnagyobb részén mérsékelt égöv uralkodik, a Golf-áramlat által hozott melegnek köszönhetően. Svédország legészakibb, sarkkörön túlra nyúló részén az év téli szakaszában nem kel fel a nap, míg nyáron 24 órás napsütés jellemzi ezeket az északi vidékeket. A svéd tél Norvégia a legészakabbra fekvő ország a világon, melynek nem fagynak be partmenti vizei.