Továbbra is azt képviseljük, hogy a városnak a főterén nem uralkodást szimbolizáló üzenetek kell megfogalmazódjanak, hanem a közösségek mindegyike meg kell találja magát. Mi ehhez tartjuk magunkat javaslatainkkal" – mondta az ügyvezető elnök. Hozzátette: "Az elmúlt harminc évben már többször alakították át ezt a főteret, és ez sosem volt végleges. Biztos vagyok benne, hogy eljön egy olyan időszak, amikor az a szemlélet lesz a domináns, amit mi is képviselünk, és újra lehet rendezni a tereket immár úgy, hogy mindenki magáénak érezhesse. Bármit tettek az elmúlt száz évben, a főtér meghatározó eleme maradt számunkra a Szent László templom, a kommunisták sem tudták elhúzni, lerombolni, ha úgy tetszik, ezen a műemlék templomon keresztül jelen vagyunk a főtéren. Nyilván ezt köztéri alkotásban is szeretnénk elérni, akár egyházi személyiségek, akár történelmi személyiségeink kapcsán is. Szent lászló szobor. Lesz jó pillanat erre, és még a mi időnkben. "
2020. november 12. A kerület "főterén" található a – Kőbánya legismertebb nevezetességévé vált – Szent László templom. A kívül-belül lenyűgöző szépségű és hangulatú épületet a méltán híres építész, Lechner Ödön tervezte. Lechner Ödön Lechner Ödön (1845 – 1914) építész, a magyar stílusú szecesszió megteremtője. "Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz. Mert kell lennie. Ez a meggyőződés vezet életpályámon, amelynek egyetlen célja utat vágni a magyar formanyelv megalakítása felé" – írta Lechner Ödön, a magyaros szecesszió atyja, aki magyar építészeti stílus megteremtésén fáradozott, egy olyan formanyelven, amely csak minket magyarokat jellemez, nemzetünk kulturális gyökereinek, hagyományainak, viszonyaink szüleménye és jellemzője. Néhány példa Lechner Ödön lenyűgöző alkotásai közül: Szintén Lechner Ödön munkája a kőbányai Szent László Gimnázium, amely mindössze egy háztömbnyire található a Szent László templomtól. Szent György-szobor (Kolozsvár) – Wikipédia. Szent László templom 1893 szeptemberében készítette el Lechner Ödön a végső (ötödik), megvalósult tervet.
2019. május 10., péntek, 17:05 Lovasszobrot cserélnek a Szent László téren, Vitéz Mihály helyére Ferdinánd király szobra kerül, amelyet a tervek szerint május 23-án avatnak fel. Nagyváradon hamarosan megkezdik a Vitéz Mihály-szobor leszerelését, miután május 6-án a nagyváradi polgármesteri hivatal megkapta a kulturális minisztérium engedélyét a szobor elköltöztetésére, tájékoztatott az önkormányzat sajtószolgálata. A Nagyváradi Egyetemmel kötött protokollum alapján a szobrot a képzőművészeti karon tárolják, és elvégzik a felújítását is. A szobor a későbbiekben az Emanuil Gojdu térre kerül, az ortodox katedrális elé, amihez szintén megkapták a kulturális tárca jóváhagyását. Szent László-mellszobor – Köztérkép. A Szent László (ma Unirii) térre Vitéz Mihály szobra helyére Ferdinánd román király szobra kerül, ezt a tervek szerint május 23-án, a király nagyváradi látogatásának évfordulóján avatják fel. A szoborcsere a románság körében sem aratott osztatlan sikert: tavaly novemberben viták után a tanács nemzeti liberális párti többsége hagyta jóvá a tervet.
A kilencvenes évek elején, a Nagy-Románia Párt fellendülése idején a hadsereg nyomására az egyesülést jelképező Vitéz Mihály kapott szoborot, most pedig visszatérnek a százéves hagyományokhoz, Ferdinánd királyhoz, mondta az ügyvezető elnök. "Sajnos az elmúlt száz évben nem gondolt senki a város szellemiségére, annak valós múltjára és alapítójára. Szobrot kap Szent László az általa alapított Nagyváradon | Vadhajtások. Ez van a jelenlegi polgármesteri koncepcióban is, amely nem tudott mentesülni ettől a hozzáállástól" – fogalmazott Szabó Ödön, aki azt is felidézte, hogy az előző mandátum idején, amikor még nem volt a polgármesternek kétharmados többsége, az RMDSZ-nek sikerült megakadályoznia a Vitéz Mihály-szobor áthelyezését az Olaszi temetőbe. Ezt a jelenleg a városvezető mellett lévő magyarok már nem tudják produkálni, nincs ehhez erejük és sok minden mással foglalkoznak, fűzte hozzá. "Nekünk továbbra sem szabad lemondanunk azokról a koncepciókról, amelyek szerint a Szent László teret a városban élő közösségeket integráló térré is lehet alakítani, erre több alkalommal is tettünk javaslatot.
A szobor emlékeztessen minket arra is, hogy van fent és lent – fogalmazott Bíró László.
Korpás Károly - család kisgyerekkel (2 éve) Helyszín jellemzői Általános Állatbarát ATM a közelben: 200 m Beszélt nyelvek: magyar Helyszíni szolgáltatások Étkezési lehetőség: környéken Parkolás Parkoló a közelben: Fizetős Távolság a szolgáltatótól: 300 m Parkoló jellege: Fedett Ár: 200 Ft/óra Megközelítés Távolság buszmegállótól: 500 m Távolság vasútállomástól: 1 km Közeli látnivalók Programkedvezmények a foglalóknak
Az átélt szörnyűségeket és eseményeket ösztönösen, írói hajlamát nem megtagadva, anekdotákkal, szójátokkal próbálta megörökíteni és megjelentetni jegyzeteiben és öregkori verseiben. Heltai beszámol a hétköznapi borzalmakról, és bár megjárta a csillagos házakat és a Gestapo börtönét, mégis bájos humorral és öniróniával mesél, anekdotázik. Felidézi ifjúságát, a boldog békeidők Budapestjét. A zsidótörvények Heltai nemcsak a szerzőt tették lehetetlenné, műveit is leparancsolták a magyar színpadokról, így némi kárpótlást jelenthetett a vészkorszakot túlélt mesternek, hogy 1945. december 7-én a Magyar Színház újra műsorra tűzte nagysikerű színművét, A néma leventé t. Heltai Jenő: Négy fal között Naplójegyzetek 1944–1945 "Öregkoromba kezdtem ezt a verset, Ezerkilencszáznegyvennégybe volt, Förtelmes év! Az ország haldokolt, Jöttek reá vad, égető keservek. " Így kezdi Heltai Jenő – eddig kiadatlan – ostromnaplóját, majd folytatja: "Ezek a kusza följegyzések napról-napra íródtak lakásokban és pincékben, óvó- és illemhelyeken, kórházban, börtönben, menekülés és bujkálás közben. "
Kezdtem ezt a verset én, tavaly május elején, idén lett csak készen, idén sem egészen. Címe az volt: életem, s kihúztam, mert félszegen sántikált a címe, minden lába ríme. Újra kezdtem, s ezalatt félesztendő leszaladt, de az égre nézve alig vettem észre. Az égen egy felhő szállt, s az a felhő nem is szállt, lebegett vagy állt tán, mint egy őr, várt rám. Azt a felhőt néztem én, míg e forgó év felén csak lehullott onnan, mint katona holtan. Ismét kezdtem: Háború lett a címe, száz sorú volt az első versszak, jajgatott mint vert had. Jaj mit is kerestem itt, katonák holttesteit, bűverő terelte lépteimet erre. Kutattam a tárva tárt messze hajló láthatárt, föllelem, reméltem, nyitját, minek éltem. Életemmel kezdtem el, háborúban vesztem el, én másról akartam szólani e dalban. Másról én, de nem lehet, valaki nem engedett, tán a ma lepergő, oszló testű felhő. Három döntős együttes egy-egy dalát nagyjából 500 magyarországi üzletben játsszák majd, a Petőfi Rádió pedig rotációban tűzi műsorára az egyik különdíjas szerzeményét.
Hollós Korvin Lajos: Csonka vers (Holt katonák balladája) 2009. 10. 30. Készítő: Verspatikus Kezdtem ezt a verset én, tavaly május elején, idén lett csak készen, idén sem egészen. Címe az volt: életem, s kihúztam, mert félszegen sántikált a címe, minden lába ríme. Újra kezdtem, s ezalatt félesztendő leszaladt, de az égre nézve alig vettem észre. Az égen egy felhő szállt, s az a felhő nem is szállt, lebegett vagy állt tán, mint egy őr, várt rám. Azt a felhőt néztem én, míg e forgó év felén csak lehullott onnan, mint katona holtan. Ismét kezdtem: Háború lett a címe, száz sorú volt az első versszak, jajgatott mint vert had. Jaj mit is kerestem itt, katonák holttesteit, bűverő terelte lépteimet erre. Kutattam a tárva tárt messze hajló láthatárt, föllelem, reméltem, nyitját, minek éltem. Életemmel kezdtem el, háborúban vesztem el, én másról akartam szólani e dalban. Másról én, de nem lehet, valaki nem engedett, tán a ma lepergő, oszló testű felhő. Hollós_Korvin_Lajos kategória | 24 hozzászólás
Kezdtem ezt a verset én.. 09nov09 Kezdtem ezt a verset én, tavaly május elején, idén lett csak készen, idén sem egészen. Címe az volt: életem, s kihúztam, mert félszegen sántikált a címe, minden lába ríme. Újra kezdtem, s ezalatt félesztendő leszaladt, de az égre nézve alig vettem észre. Az égen egy felhő szállt, s az a felhő nem is szállt, lebegett vagy állt tán, mint egy őr, várt rám. Azt a felhőt néztem én, míg e forgó év felén csak lehullott onnan, mint katona holtan. Ismét kezdtem: Háború lett a címe, száz sorú volt az első versszak, jajgatott mint vert had. Jaj mit is kerestem itt, katonák holttesteit, bűverő terelte lépteimet erre. Kutattam a tárva tárt messze hajló láthatárt, föllelem, reméltem, nyitját, minek éltem. Életemmel kezdtem el, háborúban vesztem el, én másról akartam szólani e dalban. Másról én, de nem lehet, valaki nem engedett, tán a ma lepergő, oszló testű felhő. H Filed under: Uncategorized | Leave a Comment
Kezdtem ezt a verset én - YouTube
Csonka vers Kávészünet Kezdtem ezt a verset én, tavaly május elején, idén lett csak készen, idén sem egészen. Címe az volt: életem, s kihúztam, mert félszegen sántikált a címe, minden lába ríme. Újra kezdtem, s ezalatt félesztendő leszaladt, de az égre nézve alig vettem észre. Az égen egy felhő szállt, s az a felhő nem is szállt, lebegett vagy állt tán, mint egy őr, várt rám. Azt a felhőt néztem én, míg e forgó év felén csak lehullott onnan, mint katona holtan. Ismét kezdtem: Háború lett a címe, száz sorú volt az első versszak, jajgatott mint vert had. Jaj mit is kerestem itt, katonák holttesteit, bűverő terelte lépteimet erre. Kutattam a tárva tárt messze hajló láthatárt, föllelem, reméltem, nyitját, minek éltem. Életemmel kezdtem el, háborúban vesztem el, én másról akartam szólani e dalban. Másról én, de nem lehet, valaki nem engedett, tán a ma lepergő, oszló testű felhő. kapcsolódó videók kapcsolódó dalok Kávészünet: Csonka vers Újra tovább a dalszöveghez 91286 Kávészünet: De jó lenne De jó lenne jónak lenni, mindig, mindig csak szeretni, lelkem szállna, mint a lepke, olyan könnyű, lenge lenne.
Természetesen boldogan mondtam igent a babavigyázásra, hiszen tudom, mennyire fontos egy kismamának, hogy ha csak rövid időre is, de magával foglalkozhasson a pici mellett. Nos, Domi ezt a két órát választotta arra, hogy gyakorlatilag egyszerre csináljon mindent, amit egy baba csinál. Bekakilt, majd miután tisztába tettem, bepisilt. Amint átöltöztettem, azonnal bukott, vagyis büfizett, szóval jöhetett a harmadik szett ruha is. Amikor mindennel készen lettünk, sírni kezdett, én pedig kezdtem a barkóbát, mert fogalmam sem volt, mi a baja. Gondoltam, fáj a pocija, vagy a cumit hiányólja, de nem igazán jöttem rá. Végül Eszter hazajött, és mintha csak elvágták volna a sírást, Domi megnyugodott. Olyan most az életünk, mintha megelevenedett volna a Bébi úr című mese. Domi a főnök és mindent ő irányít. Mi pedig ugrunk, ha szüksége van ránk. Már kiválóan etetem, ami azért fontos, mert sajnos Eszternek egyáltalán nem indult meg a teje, vagyis a kisfiúnk 'tápos baba'. Éjszaka persze főleg Eszter kel föl hozzá, ha éhes, de amióta a kiságy bekerült a szobánkba, néha én is vállalom az etetést.