23 min Christianity Istentisztelet 2013. március 10-én, 10:00 órakor. Igét hirdet: Scherman László Textus: János 3, 1-21 More Episodes Pesthidegkúti Református Gyülekezet Pesthidegkúti Református Gyülekezet
Családi délután kárpátaljai gyerekek és szüleik számára. 2022. március 26 -án a Pesthidegkúti Református Gyülekezet, a Napraforgók Játszóház és a Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános Iskola családi délutánt szervez kárpátaljai gyerekek és szüleik számára. Időpont: 2022. 03. 26 Helyszín: Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános Iskola Cím: 1028 Budapest, Községház u. 10. Létszám: 80 gyermek + Szülők Program: 15. 00 Gyülekezés 15. 30 Áhítat, éneklés 16. 00 Játszóház 17. 00 Bűvész müsor + Meglepetés 17. 30 Játszóház 18. 30 Zárás Gyerekeknek: ugrálóvár, lufihajtogatás, akadálypálya, szumózás, rodeó bika, kézműves foglalkozás, bűvész műsor Szülőknek: orvosi és lelki segítség, hivatali ügyek és jogi tanácsok, kávézó és beszélgető sarok Szervezők a programváltozás jogát fenntartják. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezési határidő: március 24. 12:00 Regisztráció >>> Címlap
Azt olvassuk az igében, hogy "amint felnéztek, látták, hogy a kő el van hengerítve, pedig igen nagy volt". Számomra a lelki üzenete ennek az, hogy úgy nézünk szembe a vírushelyzettel, mint egy nagy kővel, amit nem tudunk elhengeríteni, nem tudjuk mikor, lesz vége, nem látjuk a megoldást. De az a reménységünk, hogy Jézus feltámadt, és amikor odaérünk a sírhoz, mi is meglátjuk, hogy a kő el van hengerítve, tehát az élet győzött. Ez az üzenet segít most megélni újra a húsvétot még akkor is, ha úgy alakul, hogy nem tudunk templomba menni. zsz
Időpont: 2021. október 20. 18h | Előadó: Dr. Szalai Zsolt Témája: Hogyan jutunk el egy ötlettől (legyen az akár üzleti, akár missziós) a világos küldetésig és jövőképig? Hogyan tudjuk a jövőképet és a küldetést stratégiává konvertálni? Szükséges-e egy keresztény embernek egyáltalán tervezni, ha Isten vezetésére bízta magát? 3. A sáfárság alapjai − Pénzügyek 1. Időpont: 2021. november 24. Illéssy János Témája: A bibliai sáfárság (vagyonkezelés) nagyon közel áll a modern közgazdaságban ismert megbízó-ügynöki kapcsolathoz ("Agency Theories"). A Bibliában a megbízó mindig Isten, "ügynökei", sáfárai pedig mi vagyunk. De miről szól a megbízás? Mik a jellemzői? Hogyan válhat "hatékonnyá" a sáfárság? Az alapozás során három ránk bízott értéket érintünk: idő, kapcsolatok, vagyon. 4. Vezetési stílusok − szolgáló vezetés − Vezetés 2. Időpont: 2021. december 15. Tomka János Témája: A vezetés második fontos komponense a partnerség, e nélkül a vezetők senkit nem vezetnek. Ezen az alkalmon megismerkedünk a munkahelyi légkör jelentőségével és azzal, hogy a Goleman-féle hat vezetési stílus miként befolyásolja a légkörön keresztül a szervezetek eredményességét.
Pánczél Tivadar 2010-ben Született 1930. július 17. Nagykőrös Elhunyt 2016. október 13. (86 évesen) Pilisszentiván Állampolgársága magyar Foglalkozása református lelkész Iskolái Budapesti Református Teológiai Akadémia (–1953) A Wikimédia Commons tartalmaz Pánczél Tivadar témájú médiaállományokat. Pánczél Tivadar ( Nagykőrös, 1930. július 17. – Pilisszentiván, 2016. október 13. [1]) Szacsvay Imre-díjjal kitüntetett magyar református lelkész, Budapest XVI. kerületének díszpolgára. Élete [ szerkesztés] 1930. július 17 -én született Nagykőrösön, háromgyermekes pedagógus családban. 1948 -ban érettségizett a város Arany Jánosról elnevezett református gimnáziumában, [2] 1953-ban diplomázott a Budapesti Református Teológiai Akadémián. [3] A teológia elvégzését és a kápláni vizsgáját követően az első lelkészi állomáshelye Kiskunhalas volt. Egy év után, 1954-ben a budapesti Gyulai Pál utcai gyülekezetbe került, ahol két évet szolgált Farkas József mellett. Az 1956. november 4–10. dátumozással, csupán egy lapszámot megért Reformáció címmel, Ravasz László főszerkesztésében megjelent újság szerkesztőbizottságában is helyet kapott.
A különböző területeken dolgozó vezetők számára fontos kérdés, hogyan hozzák összhangba menedzsment ismereteiket és keresztény hitüket. A vezetéstudomány keresztény gyakorlatához hozzá tartozik annak megértése, mit jelent a bibliai alap ú vezetés. Ebben nyújt segítséget a Pünkösdi Teológiai Főiskola idei menedzsment konferenciája. A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Az online rendezvény belépési adatait a konferencia előtt megküldjük a regisztrált résztvevőknek. Időpont: 2021. április 22. 09:30-15:15 Jelentkezési határidő: 2021. április 20. A konferencia fő előadója: Volker Kessler Prof. Dr. Volker Kessler matematikus és teológus. 12 éven á t egy nemzetközi cég kutatója volt. A németországi Keresztény Vezetők Akadémiája (Akademie für christliche Führungskräfte / AcF) alapítója és igazgatója, a Dél-afrikai Egyetem (UNISA) professzora és az Európai Képző és Kutató Társaság (Gesellschaft für Bildung und Forschung in Europa / GBFE) tanulmányi vezetője. Vezetéstudományi sikerkönyvek szerzője, amelyek közül a konferencia témáját adó A Biblia négy vezetési alapelve, valamint a Hatalmi csapdák a gyülekezetben magyar nyelven is megjelent a Harmat Kiadó gondozásában.
Miért bújik elő eső után a giliszta a Föld alól? Miért pusztulnak nagyobb esőzések után tömegével? "Tél végén, tavasz elején, többnyire február végén, március elején, esőzésekkor szinte alig tudok úgy közlekedni, hogy ne földigilisztára lépjek. Látni közöttük kicsit és nagyot, olyat is, amelyik épp szaporodás előtt áll. Szegények fél nap után széttaposva vagy kiszáradva hevernek az úton. Miért szeretnek a kutyák hozzánk bújni? - Jó tudni!. Szerencsére ez többször nem ismétlődik meg az év folyamán. Sokat törtem a fejem, de nem sikerült rájönnöm, miért pont a koratavaszi eső csalogatja ki a földből a gilisztákat, és érdekel az is, hová másznának, miért nem bújnak vissza a földbe. " A földi giliszta egyik legnagyobb ellensége az eső; a nagy esőzések ugyanis légszomjat okoznak a féregnek, s emiatt addig mászkál körbe-körbe a talajban, míg kimerülten a felszínre nem kerül. Eső után tömegesen látni őket a felszínen. Hogy tél végén, kora tavasszal gyakrabban találkozunk velük, azzal magyarázható, hogy hazánk éves csapadékmennyiségének döntő hányada ekkor esik.
Egyes források szerint a berni pásztor őse kétezer éve, római katonák társaságában érkezett a mai Svájc területére, és az ott élő juhászkutyákkal keveredve alakult ki a ma ismert fajta. Nagy méretű, ezért az átlagosnál rövidebb élettartamú, izmos és erős állat, akit végtelen nyugalma és határtalan emberszeretete miatt igazi családi kutyának tartanak. Eredetileg a Bern környéki parasztok segítője volt, ha a csorda terelése, vagy éppen kocsihúzás volt a feladat. Az ipari forradalom következtében elvesztették a munkájukat, és ezért veszélybe került a fajta, de a XIX. század elején megmentették, majd az első példányt törzskönyvezték. Azóta töretlenül növekedik a berni pásztor népszerűsége. A gyönyörű állat egyik hazai ismerője és tenyésztője, Rigler Zoltán Kiskunfélegyháza közelében, egy tanyán él számtalan kutyusával. Ő mondja el a tudnivalókat a berni pásztorról. – Mindig volt otthon kutyánk, de semelyikkel nem tudtam közvetlen kapcsolatot kialakítani. Volt egy barátnőm, aki élt-halt a berniért, és ajándékba akartam venni neki egyet.