Ñ Nem csak a magyarokra jellemző a torzsalkodás. Az aragóniaiak nyelve a kihalás szélén áll, de késhegyre menő vitákat folytatnak arról, hogy helyesírásuk következetesen a kiejtést kövesse, vagy az eredeti latin alakhoz álljon közel. | 2011. január 7. Megint az a fránya helyesírás... Nehezen küzd meg a magyar nyelv szabályaival Kunhalmi Ágnes - PestiSrácok. Az aragóniai nyelvet (l'aragonés), az egykori Aragóniai Királyság történelmi nyelvjárását ma már csak a spanyolországi felső-aragóniai falvakban beszélik, mintegy 12 000 fő, azonban valamennyien kétnyelvűek: a kasztíliai történelmi nyelvjárásra épülő spanyolt is beszélik. Sőt, az utóbbi beszélői gyakran azzal bélyegzik meg őket, hogy "rossz tájszólásban beszélik a kasztíliait". Az utóbbi időkben azonban egyre erősebbé válik a történelmi dialektusok védelme és mesterséges felélesztése. Nagyon sok az úgynevezett "újbeszélő": nekik a változat nem anyanyelvük, hanem utólag tanulják meg. Bár Spanyolország alkotmánya eddig is védte az országban beszélt regionális nyelveket és nyelvjárásokat, tehát valamennyi "tájszólást", azonban nem tulajdonítottak ezeknek különösebb jelentőséget.
A kezdetek A magyar nyelv a latin betűs írást a kereszténység felvételekor vette át több mint ezer éve, de ennek kezdetben csak annyi jelentősége volt, hogy a közigazgatásban a középkori latin nyelv terjedt el (mint kezdetben majdnem mindenhol Európában), magyarul csak a tulajdonneveket írták, mint a települések, megyék, folyók, és persze az emberek nevei. Kancelláriai helyesírás Természetesen már ekkor is gondot okozott, hogy mit kezdjenek a latinban nem létező magyar hangokkal, ennek megoldása volt a kancelláriai helyesírás, vagyis amit a magyar királyi közigazgatás alkalmazott. Hogy írják helyesen? Csakmert, vagy csak mert?. Ekkor még törekedtek arra, hogy a latin betűkészletet mellékjelek (ékezetek) nélkül alkalmazzák, de sokszor az adott írás készítőjén múlt, hogyan ír egy-egy hangot. Példa a Tihanyi Apátság alapító irat ának részlete: Feheruuaru rea meneh hodu utu rea, azaz Fehérvárra menő hadi útra. Volt, hogy egy betű több hangot is jelölt, egy-egy mássalhangzót pedig az okirat kiállítója saját belátása szerint kettősbetűvel írt, aminek egy-egy hang esetében így sok eltérő formája volt.
Más nyelvek írott formájával összehasonlítva szembetűnő, hogy a magyarban sok hang jelölésére szolgáló betű teljesen egyedi. Hogy írjuk helyesen: nem csak vagy nemcsak? - válaszmindenre.hu. Mi lehet ennek az oka, hogy jött ez létre, és mikor valósult meg a helyesírás pontos szabályozása? Azonos betűkészlet, sokféle jelölés Az európai nyelvek nagy része a latin betűs írásmódot használja (csak a görög és a cirill betűt használó keleti és részben déli szláv nyelvek a kivétel), ennek ellenére, aki nem ismeri az egyes nyelvek helyesírás át, a betűk alapján a hangok jó részét nem tudja azonosítani, hiába közel azonos a betűkészlet. Ennek oka, hogy a nyelvek sok eltérő hangot használnak, ugyanakkor az egyes nyelvek írásmódjának kialakulásakor és egységesítésekor nem zajlott nemzetközi szabályozás, így sokszor egyediek lettek a megoldások. A magyar nyelv ben ez különösen így van: főleg duplabetűink értelmezhetetlenek a magyarul nem tudók számára, így például a külföldi turistáknak egy-egy település vagy közterület: utca, tér vagy vasút-, esetleg metróállomás nevének kiejtése megoldhatatlan feladat.
Aragonia zászlaja (Forrás: Wikimedia commons) A nyelv gondozásával többféle nyelvvédő szervezet is foglalkozik. Jelenleg kétféle helyesírás van érvényben: az 1987-es aragóniai nyelvi kongresszuson elfogadott huescai helyesírási normák, valamint a 2004-ben alakult Sociedat Lingüistica Aragonesa (Aragóniai Nyelvészeti Társaság) reformja, amely a huescait kívánja felváltani. Az utóbbit felhasználva próbál egységes normát kialakítani a 2006 júliusában megalakult Academia de l'Aragonés (Aragóniai Nyelvi Akadémia), annak ellenére, hogy a huescai egyelőre jóval elterjedtebb. Aragónia a térképen (Forrás: Wikimedia commons) Az 1987-es huescai helyesírás meglehetősen következetes – még a kasztíliaiénál is következetesebb. A [b]~[v]-szerű hangok lejegyzésére egyetlen betűt, a b -t használja (míg a kasztíliai spanyolt beszélők örökös dilemmája, hogy mikor kell a szavakban b -t, és mikor v -t írni); a magyar sz -hez hasonló – a középkori [c]-ből származó – [θ] hang (olyan, mint az angol thing szóban) lejegyzésére pedig csak a z betűt használja (melyre a kasztíliaiban szintén két betű szolgál: a z és – e, i előtt – a c).
Fotó: Tuba Zoltán [origo] Szentségtörés a nyelvhez nyúlni A készülő szabályzatról és a körülötte kibontakozó vitáról szerettük volna megkérdezni a kiadáson dolgozó nyelvészeket, azonban a bizottság titkárságán keresztül azt a választ kaptuk Keszler Borbálától, a bizottság vezetőjétől, hogy senki sem fog nyilatkozni, mivel a tizenkettedik kiadás még nincs kész. Az általunk megkeresett tagok szintén elzárkóztak a nyilatkozattól, mondván most "túl forró a hangulat, az új szabályzat akkora feszültséget teremt a nyelvészek között, hogy inkább nem szeretnének megszólalni". Név nélkül sem akartak megszólalni, mert ha mondanának valamit, akkor egyértelmű lenne, hogy a belső körből beszélt valaki, és "jobb a békesség". Egyikük annyit mondott, hogy a bizottságból többen vannak, akik átfogó nyelvi reformot szeretnének, azonban "egy külső körülmény miatt szóba sem jöhet nagyobb változás". Eőry szerint többek között a hagyomány áll a nagy reform útjában. "A nyelvi-nyelvészeti hagyományok természetesen a nyelvészek között is élnek, egy részük szerint szentségtörés hozzányúlni a nyelvet érintő szabályokhoz.
Pedig közben nemcsak a nyelv, hanem a nyelvhasználók közössége és a ő nyelvhez való viszonyuk is jelentősen átalakult, elsősorban az új helyzetek, az új kommunikációs formák, pl. az internet hatására. Vélemények szülnek szabályokat Balázs Géza, a Nyelvi Bizottság alelnöke 2008-ban azzal indokolta a tizenkettedik kiadás megírásának létjogosultságát, hogy az 1984-es kiadás az internet magyarországi megjelenése előtt született, így nem tudott reagálni az internet és általában a technikai fejlődés kihívásaira. Pedig - mint akkor fogalmazott - ezeknek nagyon erős a hatása, amit viszont a nyelvtani szabályok alkotói nem mindig tudnak figyelembe venni, hiszen nem állnak rendelkezésükre a témában végzett komolyabb felmérések, sem nagyobb összeg, hogy kutassák a témát. FHB bankból FHB-bank? Nem, ugyanis megkeresésünkre az FHB kommunikációs osztályán elmondták, hogy az FHB 2006 óta rendelkezik önálló jelentéssel, nem rövidítésként funkcionál. Ettől függetlenül, ha valóban a napvilágot látott tervezet lép életbe, akkor valószínűleg követik, és a cég 2006 előtti időszakáról szóló szövegekben használni fogják a kötőjelet az FHB és a bank között, hiába nem törvény a helyesírási szabályzat.
Hozzávalók: 20 dkg gépsonka, majonézes torma, tubusos ömlesztett sajtkrém. Elkészítés: A majonézes tormából ízlés szerinti mennyiséget teszünk a sajtkrémhez, majd jól elkeverjük. A sonkaszeleteket egyenként megtöltjük vele, és feltekerjük. Elkészítés: 20 dkg gépsonka, majonézes torma, tubusos ömlesztett sajtkrém. A receptet beküldte: cintia2005 Hasonló kategóriák tormás sonkatekercs
Megjegyzés: Szólj hozzá! Oszd meg véleményedet másokkal is. Az email címed nem lesz látható mások számára. * -al jelölt mezők kitöltése kötelező. A nevem, email címem, és weboldalcímem mentése a böngészőben a következő hozzászólásomhoz. Írd be a megfelelő számértéket. *
Hozzávalók: 16 szelet sonka, 20dkg natúr sajtkrém, 10dkg puha vaj/ráma, 2 evőkanál majonéz, 2 teáskanál mustár, 2 teáskanál torma,, só, bors. Szerintem így tökéletes, lehet az arányokon változtatni. Kinek a kedvence ez a recept? favorite Kedvenc receptnek jelölés Kedvenc receptem Recept tipusa: Saláták / Hidegtálak, report_problem Jogsértő tartalom bejelentése
A sonkatekercshez 8 dkg vajat megolvasztunk, beletesszük a lisztet, melyet fehéredésig kevergetünk. A tűzről félrehúzva a hideg tejjel és tejszínnel csomómentesre keverjük (apránként adagoljuk hozzá). Visszatesszük a tűzre, jól besűrítjük, végül a sóval és a fehér borssal ízesítjük. A maradék vajat, valamint a reszelt tormát hozzáadjuk a kihűlt besamelhez, és robotgéppel krémesre keverjük. A sonkaszeleteket megtöltjük a tormakrémmel és felgöngyöljük. (A tormakrémből hagyjunk annyit, hogy a tekercsek végeire habzsákból rózsákat tudjunk nyomni. Tormás sonkatekercs recept na. ) Ezt is a franciasaláta alapra helyezzük, hűtőbe tesszük. A tekercsek és a tojások tetejét végül aszpikkal átfényezzük. A receptet Vankó Sándorné Ili külde be. Köszönjük! Hasonló receptek