Anonymus: Gesta Hungarorum A gesta a középkor, egyházi illetve udvari epikus műalkotása. Általánosan latin nyelvű, de a középkor közepétől anyanyelvi gesták is íródtak. Általában uralkodó vagy uralkodó család, esetleg egy egész nép történetét ismertető írás. Elsődleges célja inkább a szórakoztatás, így a hitelesség kevésbé érvényesül mint a krónikákban. Gestában keveredhet a valóság a költészet és a fantázia. A krónikákkal szemben nem időrendben, hanem oksági összefüggések szerint épül fel a történet. A Gesta Hungarorum két magyar történeti műnek is a címe. A latin kifejezés a magyarok viselt dolgait jelenti. Az első mű, a szerző ismeretlensége miatt csak Anonymusnak nevezett, magát P. mesternek ("P. dictus magister") nevező krónikás írása _ mely 1200 körül készülhetett – az őshazából (Szkítiából) való kivonulástól Szent István koráig tartó időszakot öleli fel. Míg Kézai Simon Gesta Hungaroruma (melyet Anonymus azonos című művétől megkülönböztetve Gesta Hunnorum et Hungarorum, azaz "A hunok és a magyarok cselekedetei" címen is szokták nevezni) a honfoglalástól IV.
A magyarok viselt dolgai Anonymi Belae regis notarii historia de septem primis ducibus Hungariae Anonymus Gesta Hungarorumának első oldala Szerző Anonymus Eredeti cím Gesta Hungarorum Megírásának időpontja 1200 körül Nyelv latin Témakör a honfoglalás korának története Műfaj geszta Külső hivatkozás MEK A Wikimédia Commons tartalmaz A magyarok viselt dolgai témájú médiaállományokat. A Gesta Hungarorum két középkori magyar történeti mű címe. A latin kifejezés A magyarok viselt dolgait jelenti. Az első, 1200 körül keletkezett mű az őshazából (Szkítiából) való kivonulástól Szent István koráig tartó időszakot öleli fel. [1] Ez Anonymusnak, azaz P. mesternek a munkája. [2] Gesta Hungarorum címmel 1283 körül Kézai Simon is írt egy másik gesztát, melyet napjainkban Gesta Hunnorum et Hungarorum, azaz "A hunok és a magyarok cselekedetei" címen is szoktak nevezni annak érdekében, hogy megkülönböztessék Anonymus művétől. Kézai műve a honfoglalástól IV. László király uralkodásáig ( 1272 – 1282) tájékoztat a magyarok történelmének évszázadairól.
László király uralkodásáig (1272–1282) tájékoztat a magyarok történelmének első évszázadairól. Mindkét Gesta Hungarorum latin nyelvű, és eredeti példánya egyiknek sem maradt fenn. Anonymus gestájának 13. századi példánya az Országos Széchényi Könyvtár kincsei közt található P. dictus A magyar történetírás talán legismertebb de biztosan legvitatottabb alakja az a szerző, akit nevének és személyének ismeretlensége miatt Névtelennek, latinul Anonymusnak nevezünk. Kilétének felderítésére számos kutató hosszú éveket áldozott. E névtelen szerző személyéről rendelkezésre álló egyetlen forrás maga az általa írott mű. Ebben a szerző magát 'P. dictus magisternek' (P-nek mondott mesternek), a néhai Béla, magyar király jegyzőjének nevezi. Valószínűleg III. Béla király (1172-1196) udvari jegyzője lehetett, művét tehát 1196 után írhatta. Mára a tudósok többsége egyetért abban, hogy Anonymus tanult egyházi férfiú volt, aki műveltségét valamelyik nyugati egyetemen (talán Párizsban) szerezte. Jól beszélt magyarul, amely minden bizonnyal anyanyelve is volt.
Továbbá Anonymus értékes hagyományanyagot őrzött meg művében a magyar nemesi nemzetségek múltjából, valamint hivatkozik a magyar történelmi népköltészetre, regös -énekekre is. Az anonymusi Gesta Hungarorum a szerző állítása alapján az "iratok biztos előadásából meg a történeti művek világos értelmezéséből nemeshez méltó módon" összeállított mű, melyben a harcok leírásai a szerző korabeli keresztény stílusával, látásmódjával színesítettek. [5] A "sajátos nemzeti érdekeiket" szem előtt tartó román történészek abszolút hiteles műként szeretik bemutatni a Gesztát a nemzetközi közvélemény előtt, ennek érdekében még a New York Times -ban is fizetett hirdetésszerű propagandaanyagot jelentettek meg a Gesta védelmében 1987-ben [6] A magyar történészek viszont kezdetektől bírálták a műnek a honfoglalás korára vonatkozó hitelességét. A gesztában szerepeltetett helyi vezérek vagy államok ugyanis teljesen különböznek attól, ami a régebbi német, bizánci, lengyel és kijevi krónikákban olvasható. Információ hiányában Anonymus fiktív hősöket, vezéreket talál ki, akiket folyókról vagy domborzattal kapcsolatos helynevek után nevezett el.
Az első könyvben a hunoknak Attila haláláig és birodalmuk felbomlásáig, a másodikban pedig a magyaroknak a bejövetelüktől 1280-ig terjedő történetével foglalkozott, és mint mondta, a valóságot akarta követni. Függelékül külön értekezett a jövevény nemesekről, az udvarnokokról, várnépekről, várjobbágyokról, cselédekről, szabadosokról és rabszolgákról. Hevesen megtámadta Orosiust (helyesebben Jordanest), "a magyarok eredetéről költött gyarló meséje miatt", ő maga pedig Scythia leírásában már a 13. századbeli utazók elbeszéléseit is használta. Eléggé tisztult nézetei azonban még sem voltak. Kétségkívül forgathatta a királyi levéltárat, mert IV. László őt – mint homo regiust – 1283. október 19-én a jegyzőjének nevezi. Pap lévén ekkor, nem lehetett egy azzal az 1286-ban Simon comesszel, aki Keszői Sebestyén fia volt. Krónikáját először Bécsben 1782-ben adták ki, másodszor – javítva – Budán ugyanazon évben Horányi Elek, harmadszor szintén Budán 1833-ban Podhradszky József, negyedszer St. Gallenben 1849-ben Endlicher István László adta ki Monumentáiban, ötödször Mátyás Flórián, és magyarul Szabó Károly adta ki Pesten, 1862-ben.
Nagy a különbség a főváros és a többi régió között, minden második válaszadó Budapesten kapja a juttatást, 9 százalékuk Győr-Moson-Sopron megyében, 5 százalékuk pedig Pest megyei munkaadónál dolgozik. Az érték is a fővárosban a legmagasabb, itt a 13. havi fizetésben részesülők átlagosan 373 600 forintot kapnak, Fejér megyében 357 700 forintot, Komárom-Esztergom megyében 325 500 forintot, Veszprém megyében pedig átlagosan 321 000 forintot. (MTI)
Várhelyiné Orosz Éva gazdasági igazgatóhelyettes szerint úgy tapasztalták, jól jön a kétheti pluszbér a nyaralás előtt is. Az idén várhatóan 27 milliárdos árbevételt produkáló építőipari cégcsoportnál 450 dolgozót érint a 13. havi fizetés. A premizált vezető beosztásúaknak azonban nem jár a tizenharmadik havi fizetés. Az idén lesz év végi jutalom a Hídépítő Rt. -nél, csak ott azt nem 13. havi fizetésnek hívják. A pluszpénz nagysága a társaság elért eredményétől függ - tuda meg a Magyar Hírlap Apáthy Endre vezérigazgatótól. A Hídépítőnél ez legalább 560 dolgozót érint, de csak azokat, akik legalább egy éve a cégnél dolgoznak. Idén az év végi jutalom várhatóan 3-4 heti fizetésnek megfelelő nagyságú lesz. Volt olyan év, amikor hétheti bért vihettek haza év végén a dolgozók, de a legkevesebb is kétheti fizetés volt. A Danubius Hotels szállodacsoport - a tíz évre visszanyúló hagyományokat követve - nemcsak tizenharmadik, de tizennegyedik havi bért is fizet dolgozóinak - mondta el a lapnak Kőszegvári Ferenc vezérigazgató-helyettes.
Meglepő módon viszont a finn dolgozók mindössze 4%-a részesül ebben a juttatásban. Az év végi bónuszok tekintetében a harmadik helyen állunk, már ami a megkérdezett országokat illeti: nálunk nagyobb arányban csak a szlovákok (27%) és a csehek (25%) kapnak ilyen juttatást. A finn dolgozók itt már jobban állnak, 19%-os aránnyal követnek minket. Szerbia mindkét esetben a hátsó régiókban szerepel: 13. havi bért 8%-uk, év végi bónuszt is csupán 10% kap. Mennyit kapnak? Nem mindegy azonban, hogy akik kapnak, azok mennyit kapnak. Magyarországon például a 11 ország közül a legmagasabb a 13. havi bér mértéke, utánunk pedig a szlovákok (250 ezer forintnak megfelelő euró) és a csehek (230 ezer forintnak megfelelő cseh korona) következnek. A szerbek hiába kapnak átlagosan csupán 150 ezer forintot (tehát kevesen kapnak kevés összeget), ez így is az országos átlagfizetés 86%-a. A bónuszok tekintetében magasan a finnek viszik a prímet: átlagosan 750 ezer forintot kapnak év végén a finn dolgozók, érthető tehát, hogy miért nincs szükség náluk 13. havi bérre.
11. havi fizetéssel kell kifizetniük és mivel nekem előbb jár le a szerződésem, ezért nem jár időarányosan. Ez valóbban így van? Nem kell az elmúlt 6 hónapra időarányosan kifizetniük a 13. havi bért? Teljes cikk... Köteles a munkáltató bért emelni? 5 éve Több mint egy éve dolgozok közvetítő cégnél, aki nem akar adni 13. havit, mert hogy nem köteles adni. Béremelést sem akar adni, mondván hogy nincs infláció, a főnök elmondása szerint 0, 5% az semmi. Cafeteriának nagy nehezen kifizeti a bérletem, ezen felül semmi. Tényleg megteheti a cég hogy semennyi 13. havit ne adjon és ne emeljen fizetést? Teljes cikk... Elveszik a 13. havi bért? 6 éve Munkaszerződés úgy rendelkezik, hogy az annak a munkavállalónak jár 13. havi fizetés, aki december 31-én is a vállalatnál dolgozik. Az új munkaszerződésről azt tudjuk, hogy nem nyilatkozna a 13. havi bérről, hanem azt egy később megszülető szabályzatban rendezné, illetve a jövőben differenciáltan adná. Kérdéseim: 1. megtehető-e, hogy kvázi visszamenőlegesen intézkednek az ez évi 13. havi bérről ( hiszen a munkavállaló abban a hiszemben maradt a vállalatnál, hogy a 13. havi bére a csomagjának része) 2. értelmezésemben a 13. havi bér az bér, nem pedig bonus, amelyet differenciáltan ad a munkáltató - azaz differenciálható-e egyáltalán ez a fajta juttatás.
Ez közel 13 ezer munkavállaló számára jelent többletjövedelmet a karácsony előtti időszakban. Emellett a vállalat 2018-ban is elkötelezett a további bérfejlesztések mellett - írják sajtóközleményükben. Teljes cikk... Jön a 14. havi bér Szlovákiában 5 éve Robert Fico szerint Szlovákiában a 2018-as büdzsé tervezete a GDP-hez viszonyított 0, 83 százalékos, a 2019-es pedig már csupán 0, 1 százalékos hiánnyal számol. Az államadósság csökken, jövőre pedig bár nem kötelező érvénnyel, de bevezetik a 13. és 14. havi fizetést - írja a Világgazdaság. Teljes cikk... Ha előbb lejár a szerződésem, nem kell kifizetni a 13. havi bért? 5 éve 2016. 07. 04. -én egy éves határozott idejű szerződéssel kezdtem dolgozni egy cégnél, mely a fizetést a novemberi bérrel együtt időarányosan decemberben kifizették. 1 év után lejáró szerződésnél, ami most lesz esedékes viszont azt állítják, hogy a szerződés lejártával és az utolsó havi fizetéssel nem kötelesek kifizetni időarányosan a 13. havi bért, mert azt csak 2017.
| 2021. március 31. 06:27 A vártnál jobbak a számok: így lábal ki a válságból a magyar gazdaság A GKI a múlt év végihez képest 0, 6 százalékponttal, 4, 3%-ra (4-4, 5%-ra) emelte 2021. évi növekedési prognózisát. Pénzcentrum | 2021. március 27. 15:57 Szép summát keresnek Lewis Hamilton szerelői: itt a friss F1-es bértábla Elrajtol a Forma-1 2021-es idénye: sok izgalmat tartogat az idei évad, és nem csak azért, mert Lewis Hamilton megdöntheti Michael Schumacher VB-rekordját. Az eddig is köztudott volt, hogy őrült pénzeket keresnek a versenyzők, most viszont kiderült az is, évente mekkora fizetést kapnak az F1 háttéremberei. HelloVidék | 2021. március 25. 08:15 Kétszer annyiba kerülnek az építőipari munkák, mint tavaly: itt a 2021-es árlista A megnövekedett megrendelések húzzák fel az árakat. Biró Attila | 2021. március 16. 14:02 Ide jutottunk: már Romániában is többet ér a havi fizetés, mint Magyarországon Euróban kifejezve, Magyarországon a 3. legkisebbek a medián bruttó bérek, igaz, ha kereseteket a tagállamokban tapasztalható árszínvonal függvényében tekintjük, akkor hazánkban valamivel jobb a helyzet, úgy már csak a 6. legrosszabb helyen állunk.
Talált kategóriák: Talált kulcsszavak: Talált kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!