A nagyszájú és kötekedő fiatalember híres verekedő volt, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy több mint ezer párbaja volt. Hatalmas méretű orra miatt állandó gúny tárgya volt. Féktelen természete mellett kitartóan védelmezte a liberális eszméket, amelyek a gondolkodás és a józan érvelés szabadságát hirdették. Cyrano de Bergerac versei, szatirikus levelei és színdarabjai kevésbé ismertek, annál maradandóbbak regényei, mint a magyarul is olvasható Holdbéli utazás (1657) vagy a Nap államai és birodalmai (1662), amelyek csak halála után jelentek meg. Mindkét regény képzeletbeli utazás, olyan műfaj, amelyet Morus Tamás Utópiája (1516) és Tommaso Campanella Napállama (1623) tettek népszerűvé. Cyrano de Bergerac regényei a fennálló társadalom szatírái, ugyanakkor egy eszményi társadalom utópiái. A képzelt utazásokról szóló beszámolói azokat a vallási és csillagászati tévhiteket figurázzák ki, amelyek az embert és a Földet a világ középpontjába helyezik. Szellemes hasonlattal gúnyolja ki azok álláspontját, akik szerint a világmindenség központja a Föld: "Éppen olyan nevetséges volna azt hinni, hogy e hatalmas fénylő test egy számára jelentéktelen pont körül forog, mint arra gondolni, hogy, amikor pacsirtát sütünk, a kemencét forgassuk körülötte. "
(Cyrano de Bergerac: Holdbéli utazás) Halhatatlanságát két fantasztikus utópiájának köszönheti: a Holdbéli utazás, valamint A Nap államai és birodalma című regényeiben álom, irónia és értelem fonódik egybe, változatos alakok, mulatságos helyzetek szövődnek össze. Mindemellett a kor tudományos ismereteit is népszerűsíti, s nevetségessé teszi a tekintély, főleg a vallási autoritások uralmát, és szabad, önálló gondolkodásra készteti az olvasót. Művei megjelenése évében, 1654-ben titokzatos körülmények között egy gerenda zuhant a fejére, a korabeli pletykák szerint a papok által feltüzelt fanatikusok követtek el merényletet ellene, maga Cyrano is így vélekedett. Nem sokkal később, 1655. július 28-án Párizsban meghalt. A méretes orráról is ismert francia író nem mindennapi alakja, kalandos élete nyomán írta meg 1894-ben Rostand Cyrano de Bergerac című színművét, amelyből több filmfeldolgozás is készült.
Henri Armengol portréja Cyrano de Bergeracról. Fotó: Leemage / AFP Hírnevét az irodalomban kívánta öregbíteni, ám szélesebb körben merész kalandjai, verekedései tették ismertté. Sokszor nyomorgott, súlyos betegség is gyötörte, 1648-ban apja halála után kisebb járadékot örökölt, de hamar felélte a pénzt. Az irodalom maradt egyetlen menedéke, verseket, szatirikus leveleket írt, epés költeményekben támadta az államügyeket intéző Mazarin bíborost, majd nem sokkal később a védelmében írt heves pamfletet, talán érdekből, talán meggyőződésből. A kor divatja szerint főúri támogatót talált Arpajon hercegének személyében. A Vegyes művek, két színdarab és vegyes tárgyú levelek gyűjteménye 1654-ben jelent meg. Előző évben bemutatták az Agrippina halála című darabját is, ám merész hangja miatt istenkáromlással vádolták, s levették a műsorról. Nagy vihart kavart a Felsült tudálékos című vígjátéka is, amelyben rabelais-i bőséggel áradnak a bolondos ötletek, a groteszk jelenetek és a vaskos tréfák. (Moliere fel is használta egyes részeit a Scapin furfangjai című darabjában. )
Cyrano de Bergerac (orr monológ) szinkronok - HUN - YouTube
A kor divatja szerint főúri támogatót talált Arpajon herceg személyében, aki szerencsére nem volt túl olvasott ember, mert egyébként valószínűleg nem támogatta volna Cyrano műveinek kiadását. A Vegyes művek, két színdarab és vegyes tárgyú levelek gyűjteménye 1654-ben jelent meg. Előző évben bemutatták az Agrippina halála című darabját is, ám merész hangja miatt istenkáromlással vádolták, s levették a műsorról. Nagy vihart kavart a Felsült tudálékos című vígjátéka is, amelyben rabelais-i bőséggel áradnak a bolondos ötletek, a groteszk jelenetek és a vaskos tréfák. (Moliere fel is használta egyes jeleneteit a Scapin furfangjai című darabjában. ) "Most hadd mondom el, miért van nálunk mindenkinek hosszú orra. Szülés után a bábaasszony a nevelde főnökéhez viszi a gyermeket; egy év elmúltával aztán összeülnek a szakértők, s ha a gyermek orra rövidebb annál a mércénél, amelyet a polgármester őriz, tömpe orrúnak nyilvánítják, és kiherélik. (…) …már jó harminc százada megfigyeltük, hogy a hosszú orrú ember szellemes, nagylelkű, udvarias, előzékeny, bőkezű, a rövid orrú pedig mindennek az ellenkezője. "
A zene hangulatos, jókor felcsendülő, a díszlet praktikus és gyorsan átalakuló. A színrendezéseket bájos bábjáték hivatott elfedni. A címszerepet alakító Gémesi György nagyon szépen értelmezte a szövegét, az orr-monológ külön dicséretet érdemel. Cyranóban voltaképpen két ember lakozik: az önbizalom-hiányos, borotva-eszű poéta és a lobbanékony, kardforgató férfi, akinek a fülén csordul ki a tesztoszteron. Előbbit Gémesi György következetesen ábrázolta, utóbbit csak a darab elején, Valvert vicomte-tal folytatott vérbe fúló szópárbajában engedte kibontakozni. Élete tragédiája saját makacs hitetlensége a szerelmi siker terén, mely az előadásban kellően kidomborodott, megtört filozófusnak azonban elég lett volna az utolsó jelenetben mutatni. Cyrano hosszú haldoklását Gémesi György megindítóan adta elő, pár perc alatt valóban hozzáöregedett a tizennégy évvel idősebb, sebesült lovag szerepéhez. Cyrano "pártfogoltja", a jóvágású, ám udvarlás dolgában esetlen ifjú kadét szerepében Gémesi Gergelyt láthattuk.
Sem Tori, sem vadakat terelő juhász. Szörnyeteg Lajos jelmezemet kinőttem, krepp papírját már valahol a padláson fedi az idő pora. És mégis. Minden negatív hozzáállásom vagy pesszimizmusom ellenére, rá kellett hogy döbbenjek a Kedves Tanárnő tévedett. Vadakat terelő juhász. Nem igaz, hogy nem lett belőlem semmi. Hiszen én már minden voltam: ügyvédjelölt, hírszerkesztő, újságíró gyakornok, tőzsdehír-tolmács, projektmenedzser, birtokvédelmi ügyintéző, szinkrondramaturg, pénzügyi asszisztens, és remélem, hogy egyszer majd lesz olyan munkám, ahol egy kicsit önmagam is lehetek. Kis Zsuzsanna Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szoftverfejlesztő és szoftvertesztelő Baranyai (b) András illusztrátorral élesben is megnéztétek a foglalkozásokat? A szakemberek nemcsak meséltek a munkájukról, hanem körbe is vezettek. Mondjuk a fieldtesterrel nem mentünk ki Japánba tesztelni a navigációs rendszert, de a garázsban megmutogatták. Párhuzamokat is fel lehet fedezni: a szoftverfejlesztő és a szoftvertesztelő kapcsolata kísértetiesen emlékeztet a költő és a szerkesztő kapcsolatára. Az egyik alkot valamit, a másik meg jó szándékkal beleköt. Nekem is mindig vannak hasonló vitáim költőként a szerkesztővel, mint a szoftverfejlesztőnek a szoftvertesztelővel, hogy most ami bug, az igazából feature, hogy mondjuk az a költői szabadság jegyében egy szép költői truváj vagy egy magyartalan dolog. Például azt írja a költő, hogy "Ötszáz, bizony, dalolva ment / Lángsírba velszi bárd", erre lehet, hogy a szerkesztő azt mondja, hogy ez nem magyarul van, értelmetlen, nyelvtanilag helytelen, a költő meg azt feleli, hogy így költői, ez költői szórend.
Zárójel: A Telex a hír hallatán vad Márki-Zay-mosdatásba kezdett - mondjuk, ezen a téren az elmúlt hónapokban hatalmas rutinra tettek szert -, és hosszú cikkben igyekeztek bizonygatni, hogy a jelölt igazából nem is hasonlította magát Krisztushoz. Maradjunk annyiban, hogy ez a feladat még az ő képességeiket is meghaladta, döntetlenre sem bírták kihozni a meccset. Zárójel bezárva. Ez a messiástudatra utaló coming out tényleg teljesen új szint, mert eddig úgy voltunk vele, hogy a baloldali jelölt képtelen még az eddigieknél is nagyobbat gurítani, de ha valaki igazán akar - márpedig Márki-Zay nagyon akar -, akkor a határ akár a csillagos ég is lehet. Péter tehát simán Jézus Krisztushoz hasonlította magát, amit lehet lefitymálni, lehet azt mondani rá, hogy ugyan kérem, de igenis ez volt az eddigi legkomolyabb mutatványa. A leglelkesebb rajongóit az ugyan egy csöppet letörheti, hogy ezek után a jelölt mit tudhat még bemutatni, de őket meg tudom nyugtatni azzal, hogy Péterünk a legközelebbi nyilvános szereplésén magához a Teremtőhöz is hasonlíthatja még magát.