A bírálat Hajdú Péter emberi méltóságának teljes tagadását valósította meg, így becsületsértőnek minősült. Ez az ítélet azonban csupán kiindulópontja annak a jogvitának, amellyel az Alkotmánybíróság érdemben foglalkozott. Hajdú péter puzsér youtube. Az Alkotmánybíróság jelen blogbejegyzésben elemzett határozatában a fenti büntetőeljárásban és Puzsér Róbert a tárgyalásról közzétett videokommentárjával elkövetett újabb állítólagos becsületsértéssel foglalkozik. Pontosabban Puzsér Róbert a tárgyalás során tett kijelentéseivel, mivel Puzsér Róbert beszédében megismételte kifogásolt kijelentéseit, többek között a szarkupac kifejezést is, és Puzsér a védőbeszédről készült videófelvételt az interneten közzétette, ahol azt is hosszasan fejtegette, hogy szerinte miért fér bele a szólás szabadságába az inkriminált kifejezés. Hajdú Péter ezt követően újabb magánvádas büntetőeljárást kezdeményezett Puzsér Róbert ellen, az előző büntető-eljárás során mondott és interneten közzétett sértőnek vélt kijelentései miatt. Az eljárást a Fővárosi Törvényszék jogerősen megszüntette.
Az eljárás megszüntetésének az volt az oka, hogy a Törvényszék szerint Puzsér Róbert a sérelmezett kijelentéseket nem öncélúan tette, hanem a vádról, a vád tárgyává tett mondatokról fejtette ki az álláspontját, adta elő a védekezését, tehát a cselekménye nélkülözte a jogellenességet. Puzsér Róbert közszereplőként számolt be egy ellene folyamatban lévő büntetőeljárásról, és beszámolójában a védekezésként előadott beszéd tartalmát ismertette, így nem lépte túl a véleménynyilvánítási szabadság kereteit. Az alkotmányjogi panasz Hajdú Péter az Alkotmánybírósághoz fordult. Az alkotmányjogi panasz szerint a bíróság az eljárás megszüntetésével megsértette az emberi méltósághoz (Alaptörvény II. Cikk), valamint a jó hírnévhez való jogát (Alaptörvény VI. Cikk (1) bekezdés) valamint a büntetőeljárás megszüntetése azon alaptörvényi követelménybe is ütközik, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának megsértésére (Alaptörvény IX. Cikk (4) bekezdés). Hajdú péter | Szélsőközép. Mindezt pedig azzal valósította meg a bíróság, hogy Puzsér Róbert védelemhez való jogát Alaptörvény-ellenesen kiterjesztette.
téma / hajdú péter A pszichopátia-tréner legsikeresebb tanítványa 2016-03-04 07:21 » » írás Írásom lényege nagyjából az volt, hogy mindaz, amit Szabó Péter hirdet, vagyis a gátlástalan önmegvalósítás imperatívusza és a siker minden mértéken túlmenő fétise: pszichopátiás etika. Hajdú Péter hivatalosan nem szarkupac 2015-04-09 01:26 » Puzsér » Hajdú Péter azért rángatott a bíróság elé, mert úgy utaltam a műsorában nyújtott működésére, mint szarkupacra. Amikor az Alkotmánybíróság nem szarozik | Karsai Dániel Ügyvédi Iroda. Ezzel a médiapszichopata állítólagos lelkébe gázoltam. Működésben a médiapszichopata 2015-04-08 17:01 » 1358/V polgártárs » futószalag Hajdú Péter nem csak mások szenvedéséből és nyomorából gyárt nézettséget. Nem csak idegenek családi intimitását árusítja ki. Nem csak a felesége félpucér testéből kovácsol nap mint nap érdeklődést és rokonszenvet. Puzsér és a szarkupac 2015-04-07 14:21 » videó Brutális tömeg 2015-03-12 10:55 » TAnker » Brutális tömeg várja Hajdú Pétert a Puzsér Róbert ellen indított jogi terrorhadjáratának újabb állomásán.
Puzsér sírva-őrjöngve gyalázza Hajdút a büntetőbíró előtt - YouTube
Egyedül Stumpf István nyújtott be különvéleményt, de ő sem Hajdu érdekében: szerinte érdemi vizsgálat nélkül vissza kellett volna utasítani a panaszt. Hajdu Péter beadványa három éve érkezett az Alkotmánybírósághoz. A befogadásáról 2016 októberében döntöttek, utána azonban csak 2018 elején tárgyaltak róla, még döntés nélkül. Hajdú péter puzsér facebook. A határozatig most jutottak el. Azt nem lehet tudni, hogy ennél sokkal fontosabb, közérdekűbb ügyeket, amelyekről a panasz szintén sok éve benn van, miért nem tűznek napirendre.
Ugyanakkor sose volt igazabb az Alkotmánybíróság klasszikus megállapítása, hogy aki megbélyegző kifejezéseket használ, az magát bélyegzi meg. Csak remélni tudjuk, hogy az Alkotmánybíróság fentiekben ismertetett – álláspontunk szerint helyes – gyakorlata, mely szabad utat ad a plasztikus beszédnek közügyek megvitatása során, nem a közbeszéd színvonalának további durvítására erodálására a közügyekben megnyilvánuló kívánó közszereplőket. Ezeket a szempontokat szem előtt tartva, amennyiben ehhez hasonló ügyben indult eljárásokban a véleménynyilvánítási jog aránytalan korlátozásával szembesülünk, úgy érdemes az Alkotmánybírósághoz fordulni – mint látható, az ilyen típusú panaszok sikerre vezethetnek.