03. 19. 2020-03-19 12:38:29 Az Egészségügyi Világszervezet 2020. 18-án közzétett adatai alapján, jelenleg Európa országaiban a koronavírus fertőzések s... bővebben » Nagy látogatottsággal indult a Rendelési-Idő 2020-03-06 16:35:20 Tizenhétezres, napról-napra növekvő látogatószámmal indult a Rendelési-Idő, ahol a regisztrált orvosokhoz a nap 24 órájába... bővebben » Összes megtekintése
Tisztelt Szülők! A rendelői fertőzések elkerülése érdekében kérem csak előre egyeztetett időpontban, pontosan érkezzenek a rendelőbe. Időpontot elsősorban a honlapon és a email címen kérjenek gyermekenként a panaszok rövid leírásával. Minden emailre válaszolok, legkésőbb a következő rendelés végén. Telefonos időpont és információ kérésre hétfő, szerda, pénteki napon 9. 00- 10. 00 -ig és kedd, csütörtöki napon 14. 00-15. 00 -ig van lehetőség. Igazolást csak a betegség végén, közösség elkezdése előtt állítunk ki. 6 hónapos kor felett 1 gyermekkel 1 kísérő jöjjön. 6 éves kor felett maszk viselését kérem. 2022. 03. 26-n a rendelési idő 7. 00-11. 00 óráig lesz! Tüdőszűréssel kapcsolatos tudnivalók | pecsma.hu. Megértésüket köszönöm szépen! dr Dorozsmai Éva
A magyar gazdaság számára óriási kihívás lesz az inflációt rövid időn belül letörni. Hiába bízik ebben a kormány és a jegybank, az inflációs várakozások miatt sem fogunk egy év múlva az MNB által elfogadható inflációs toleranciasávba visszakerülni, véli Bod Péter Ákos egyetemi tanár, Orbán Viktor egykori főtanácsadója, a jegybank korábbi elnöke. 2020 tavasza meghozta a nagy leállást a világgazdaságban, az üzleti élet szereplői folyamatos alkalmazkodásra kényszerültek. A rákövetkező év kezdetén azonban már óvatos optimizmussal néztek a konjunktúra alakulására. És valóban, a védőoltások és életmódbeli-technikai változások eredményeként a fejlett világ nagy részében a termelési, jövedelmi szint jórészt visszakerült oda, ahol a járvány megszakította a konjunktúrát. A kereslet összetétele, a termelési és forgalmazási viszonyok változása folytán azonban roppant mély szerkezeti változások indultak be, melyeknek üzleti-gazdasági következményei fokozatosan válnak láthatóvá. Az átalakulás nyilvánvalóan intenzíven érintette – iparáganként igen eltérő módon – a termelési, szállítási, finanszírozási költségeket, a bértételeket, a nyereséghányadot, írta Bod Péter Ákos a Privátbankáron.
Végigveszi a rendszerváltás óta lezajlott főbb privatizációs lépéseket, értékeli, hogy ezek szerinte jó lépések voltak-e, és a reprivatizációkról is elmondja a véleményét. Kitér továbbá arra, hogy különböző felmérések szerint a magyar állam működési hatékonysága, a szabályozás minősége jóval az uniós átlag alatti. Ebbe a közegbe kell szerinte elhelyezni az a kérdést, hogy célszerű-e visszafordítani korábbi tulajdoni trendeket. Foglalkozik továbbá a privatizáció költségeivel is (a nyilvánosságra kerülő hírek szerint az egy éve húzódó tárgyalások most 4, 44 milliárd eurós, vagy akörüli vételárnál tartanak), illetve hogy ilyen szempontból milyen következményekkel járhat a visszavásárlás. Megállapítja azt is, hogy az európai gyakorlathoz képest igen sokat költ a kormány üzleti ügyekre. Az állam nem mindig és nem szükségszerűen rossz tulajdonos, pontosabban vannak olyan körülmények és helyzetek, amikor az állami tulajdonba vétel a sok lehetséges megoldás közül a leginkább ajánlható. A verseny szabadsága és a nyereségességi kényszer nélküli gazdaság azonban nem lehet hatékony: a szükséges kereteken túlterjeszkedő állam terhet helyez a jelen generációjára és gyengíti a fejlődőképességet – zárta cikkét Bod Péter Ákos.
Az állam mérete még mindig túl nagy Magyarországon – mondta Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) alelnöke a bankszektor és a gazdaság aktuális kérdéseiről, a pénz világában zajló folyamatokról szervezett pénzügyi konferencián, kedden Budapesten. A Magyar Közgazdasági Társaság BME-n működő ifjúsági szervezetének konferenciáján az MNB volt elnöke elmondta: Magyarországon még mindig a foglalkoztatottak túl nagy részét tartja el az állam. Úgy fogalmazott: széles rétegek "nem tudtak leválni" még az államról. Gondnak nevezte, hogy a rendszerváltás után a gazdasági átalakulást a gazdasági folyamatok átpolitizálódása kísérte, ráadásul a politikai-társadalmi erők között nem volt egyetértés jelentős nemzetstratégiai kérdésekben, például az euró bevezetésében. Az MNB volt elnöke rámutatott: a magyar gazdaság – régiós összehasonlításban is – "kiábrándító" teljesítményt produkált a rendszerváltást követő 25 év alatt, a GDP 1989-hez képest csupán 30 százalékkal bővült, a lakosság fogyasztása pedig csak 20 százalékkal nőtt.
Ezután jön a lényeg: "Kötelességemnek érzem mégis a Kormány, az MDF elnöksége és frakciója néhány tagjából álló szűk körű bizottsággal a fentiek közlését, jelezve, hogy bizalmuk megvonása esetén bármikor kész vagyok távozni. Amennyiben bizalmukat továbbra is élvezhetem, teljes politikusi, emberi és nemzeti felelősségem tudatában kijelentem – orvosaim tanácsával egyetértően –, hogy időben bejelentem, ha feladatom ellátására egészségi okokból válnék alkalmatlanná. " Dokumentum "Feljegyzés betegségem tárgyában" Elsőként Szabó Tamás végez, és már írná is alá a szöveget, de Antall közbeszól. "Csak akkor írjátok alá, ha vállaljátok, hogy szóltok, ha alkalmatlanná válnék, de nem venném észre. És ha ennek a társaságnak a többsége így gondolja, én azonnal felállok. " Bod Péter megjegyzi: "Ne tréfálj Jóska, csak veled van esélyünk a választásokon. " Mindenki aláírta a feljegyzést. Közben Antall szórakozottan politizált, kicsit végrendelkezett is. Rózsa Mariann gyorsírással jegyzetelt. Boross Péter a helyettesem, mondta Antall, "Ha valami történik" – így fejezte ki magát – "neki kell vinni a dolgokat".
Az előválasztás közeledtével az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek egymás után mutatják be, hogy milyen gazdasági programmal stabilizálnák a magyar gazdaságot. Közülük többen is az euró bevezetését, illetve annak előkészítését ígérik. Bod Péter Ákos és Róna Péter közgazdászokat kérdeztük, milyen feltételek mellett lehet sikeres nálunk az euró. Erről is olvashat a cikkben: • A mostani költségvetési modellel képtelenség úgy bevezetni az eurót, hogy annak ne lássa kárát a magyar gazdaság? • A jelenlegi inflációval hiú ábránd a közös pénz bevezetése? • "Amennyiben egy kormány megfelelően alátámasztott és hiteles programot tesz le az asztalra, akkor már maga a program is stabilizálólag hat a gazdaságra. " A teljes cikket a Magyar Hang augusztus 27-én megjelent, 2021/35. számában olvashatja el ( tartalomjegyzék itt). Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Rá lehetne hagyni a piaci folyamatokra. Aggasztó, hogy a kialakuló bankot nagyon sok pénzért hozzák létre. Ahogy az is, hogy politikai célokat fog szolgálni. (Aminek már vannak jelei is egy francia politikusnak nyújtott hitelen keresztül. ) Nem kell stadion és kormánypropaganda Ha egy kormányváltás esetén sok csoport jobban jár, akkor ki járna rosszabbul? – kapott kemény kérdést az ellenzék tanácsadója. A szakértő szerint óriási pénzszórást hajtott végre a kormány, de vannak megspórolható tételek. Propagandára például százmilliárd is elmehetett. A gazdasági növekedés hozamát értelmesen kell elosztani, hiszen hatalmas túlfejlesztések voltak. Magyarul nem kell több stadion – hangzott el. Az sajnos igaz, hogy mindenkit váratlanul ért a háború, és így nehéz optimistának lenni. A gazdaságban szükséges változtatások így elhúzódhatnak, csak olyan ütemben valósulhatnak meg, ahogy azt a gazdaság kibírja. De például az uniós pénzek energiatakarékosságra vagy zöld programokra egészséges növekedést generálhatnak, ha költséghatékonyan költik el, és nem úgy mint most, túlárazva.
1991-ben kinevezték az MNB elnökévé (ekkor lemondott képviselői mandátumáról), amelyről 1994 végén a Horn Gyula vezette szocialista kormány nyomására lemondott. Helye elődjének, Surányi Györgynek az újbóli kinevezéséig, illetve a " Bokros-csomag " néven ismert megszorítások bejelentéséig betöltetlen maradt. 1995 januárjától 1997 végéig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatótanácsának tagja volt, ahol Magyarország, Csehország, Szlovákia és Horvátország gazdasági érdekeit képviselte. 1996-ban az Antall-kormány több tagjával együtt átlépett a Magyar Demokrata Néppártba, amelyből 2001-ben kilépett. Ezt követően nem vállalt politikai főszerepet, de tanácsaival, írásaival a magyar jobboldal pártjainak közelében maradt: Orbán Viktor első kormányfősége idején a Miniszterelnöki Hivatal gazdasági főtanácsadójaként működött közre, később pedig az MDF külső gazdaságpolitikai tanácsadója lett. Gyakran bírálta az MSZP - SZDSZ kormányok költségvetési politikáját. A 2006-os országgyűlési választások két fordulója között Orbán Viktor Fidesz -elnök őt ajánlotta az MDF-nek közös miniszterelnök-jelöltnek.