Az amerikai Garrett súlydobóként versenyzett, majd Athénba érkezve kipróbálta magát a diszkoszvetésben. Annyira jó ment neki ez a sportág, hogy utolsó hajításával meg is nyerte az olimpiát. Emellett súlydobásban is ő lett az első helyezett. Az első bajnoki győzelmet az amerikai James B. Connolly szerezte meg hármasugrásban. A harvardi egyetemista fiú 13, 71 méteres eredményével nyert. A sportoló később Pulitzer-díjas író lett. Érdekes volt a tenisztorna győztese is. A turistaként Athénban tartózkodó angol Boland nem is tudott a versenyről, míg be nem nevezett. Spontaneitása ellenére egyéniben és párosban is megnyerte a tornabajnokságot. Az első újkori olimpiadas. Az első modern kori olimpia legsikeresebb versenyzőjének a német birkózó, tornász és súlyemelő Carl Schumann ítélték, aki mindhárom sportban dobogóra állhatott. A magyar olimpiai válogatott Magyarország nyolc sportolójával érkezett meg Athénba. Atlétikában Dáni Nándor 800 méteren második, míg Kellner Gyula maratoni futásban harmadik lett, miután kiderült, a harmadikként célt érő görög versenyző csalt.
Kellnert György király egy aranyórával engesztelt ki. A legelső versenyszám a 100 méteres síkfutás előfutama volt, melyen Szokolyi Alajos indult a magyar csapatból, méghozzá 1-es rajtszámmal. Bár harmadik helyezést ért el, akkoriban még nem jutalmazták a harmadik helyezettet, így csak elméletben tartjuk őt az első magyar olimpiai érmes versenyzőnek. Egy másik számban, a 110 méteres gátfutásban is csalódás érte. Bár élete legjobb idejét futotta, egy másik versenyző átrúgta az ő pályájára a gátat, amiben Szokolyi megbotlott, így csak másodikként érhetett célba. Az első aranyérmet 1896. április 11-én szerezte meg az akkor 18 éves Hajós Alfréd. Ráadásul egyből kétszeres bajnok is lett: a 100, majd az 1200 méteres gyorsúszást is megnyerte. A versenyt a Zea-öbölben rendezték meg, ahol a versenyzőknek a mindösszesen 11 fokos tengervízzel kellett megbirkóznia. A sportolókat egy gőzös vitte ki a rajtvonalhoz. A hideg miatt faggyúval kenték be őket, de ez sem bizonyult elégnek. Az első észrevető változás : hungary. "A legnagyobb küzdelmet nem az ellenfeleimmel, hanem a tengeren feltornyosuló négyméteres hullámokkal és a rettentően hideg, 10-12 Celsius-fokos vízzel kellett megvívnom" – nyilatkozta később Hajós Alfréd, aki végig tartotta első helyét így szerezve egyértelmű győzelmet és az első olimpiai érmet Magyarországnak.
Itt kezdeményezték az olimpia újjászervezését és javaslatot tettek, hogy az első játékoknak Athén adjon otthont. Megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), melynek első elnöke a görög Demetriosz Vikelasz volt. Magyarországot Kemény Ferenc egri sportizgató képviselte. Az első újkori olimpia. Minderről részletesebben A modern olimpia cikkünkben olvashattok. Görögország már nem mozgott olyan otthonosan egy ilyen léptékű nemzetközi rendezvény megszervezésében, mint egykor, ráadásul anyagi nehézségekkel is küszködött, így a torna kezdete előtt valamivel még az is felmerült, hogy az első modern kori olimpiát a millenniumot ünneplő Budapesten is tarthatnák. Erre azonban mégsem került sor, Athén ugyanis időben elkészült mindennel, így 1869-ban megrendezhették az első tornát. Ehhez egy milliomos kereskedő, Georgiosz Averoff nyújtott komoly anyagi támogatást a városnak (egymilliárd drachmával támogatta a sporteseményt). Résztvevők, versenyszámok, díjjak Az első olimpián még ezüstéremmel jutalmazták az első helyezettet.
Megnyitó ünnepség Olympiában Az 1896. évi nyári olimpiai játékok, hivatalos nevén az I. nyári olimpiai játékok több sportot magában foglaló nemzetközi sportesemény, melyet 1896. április 6. és 15. között rendeztek meg a görögországi Athénban. Ez volt az első a modern nyári olimpiák sorában, az első amióta I. Theodosius római császár 393 -ban betiltotta az ókori olimpiai játékokat a kereszténység pogányság elleni harcának nevében. 1894 -ben egy Pierre de Coubertin által szervezett, Párizsban megtartott közgyűlésen megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB), és a görög fővárost, Athént jelölték meg rendezőként. Valószínűleg az első szavazó New Zealand-on lesz az időeltolódás miatt : hungary. A görögöknek kevés tapasztalatuk volt sportesemények rendezésében, ám pénzügyi nehézségeik ellenére minden időben elkészült (amikor még el voltak maradva az építkezésekkel, felvetődött helyszínként Budapest, a millennium alkalmából). A sportkedvelő alexandriai milliomos kereskedőnek, Jeórjosz Avérofnak köszönhetően sikeresen megrendezhették az olimpiai játékokat. A résztvevők száma a manapság megszokotthoz képest alacsony volt, ám így is korának legnagyobb nemzetközi érdeklődéssel követett sporteseménye volt.
1984, Los Angeles: az akkori szocialista országok nem vettek rajta részt A téli olimpia 1924-1992-ig, azonos évben került megrendezésre a nyári olimpiákkal. 1994-ben újra rendeztek téli olimpiát, és ettől kezdve 4 évente kerül megrendezésre. Idén 2018-ban, Dél Koreában, Phjongcsang-ban lesz.
A legtöbb sportágban ez az olimpia indította el a máig is tartó, állandó fejlődést. Róma Budapest elől hódította el a XVII. játékok rendezésének jogát. Az olaszok nagy lendülettel, óriási befektetéssel készültek fel. Róma nemcsak a csúcsok, a méretek és a külsőségek, hanem a meglepetések olimpiája is lett, és ez alól szinte egyetlen sportág sem volt kivétel. A japánok nagy vágya teljesült, amikor 1964-ben az olimpiai láng útja Tokióba vezetett. 12 év múltán ismét Európában tartották a világ legnagyobb sporteseményét: München adott neki otthont, s immár 122 ország 8000 fiatalja jelent meg rajta. A 11. napon sötét árnyék borult a rendezvényre. Az első újkori olimpia helyszíne. A Fekete Szeptember nevű terrorszervezet fegyveresei – kihasználva a laza biztonsági rendszabályokat – behatoltak az olimpiai faluba, és rátámadtak az izraeli küldöttségre. A montreali olimpiát sok-sok botrány előzte meg, míg végül is sor került a megnyitójára. Bojkott, kizárások, kétségek a megrendezést illetően stb... A NOB 1974 októberében Bécsben tartott jubileumi, 75. ülésszakán Moszkvának adta a XXII.
Az 1880-as években az ókori görög olimpiákkal kapcsolatos régészeti feltárások hatására elhatározta, hogy újjáéleszti az olimpiai játékokat, a kezdeményezéssel hazájának is dicsőséget akart szerezni. 1892. november 25-én felhívást adott közre Párizsban az ókori olimpiai játékok feltámasztása érdekében: "Hadd küldjünk evezősöket, futókat, vívókat külföldre! Ez a jövő szabad kereskedelme! Az újkori olimpia – Az élsport. S amely napon ez a vén Európa hagyományává lesz, a béke ügye új, hatalmas támogatóra lel!... Németország kiásta azt, ami még maradt a régi Olümpiából. A régi dicsőséget vajon miért ne állíthatná vissza Franciaország? " A mozgalom szempontjából sorsdöntőnek bizonyuló tanácskozásra 1894. június 23-án került sor a párizsi Sorbonne-on: a világ minden tájáról érkező küldöttek Coubertin és a görög Demetriosz Vikelasz meggyőző érvelése nyomán megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, amelynek Vikelasz lett az elnöke, Coubertin pedig a főtitkára. (A tanácskozáson Magyarországot Kemény Ferenc - oktatásüggyel, testneveléssel és tankönyvírással foglalkozó szakember, később a magyar olimpiai mozgalom vezetője - képviselte. )
megfordítható a kerületi és központi szögek egy speciális esetének a következménye Befogótétel Derékszögű háromszögben az átfogó hosszának és a befogó átfogóra eső merőleges vetületének hosszának mértani közepe megegyezik a befogó hosszával. Magasságtétel Derékszögű háromszögben az átfogóhoz tartozó magasság hossza a mértani közepe azon két szakasz hosszának, amelyekre a magasság az átfogót osztja. Szögfüggvények derékszögű háromszögekre leszűkítve A hegyesszögek szögfüggvényeit derékszögű háromszögekkel is bevezethetjük. Kihasználjuk, hogy a két derékszögű háromszög hasonló, ha hegyesszögeik páronként megegyeznek. A hasonlóság következtében egy derékszögű háromszög oldalainak arányát a háromszög egyik hegyesszöge egyértelműen meghatározza. Erre a függvényszerű kapcsolatra vezetjük be a szögfüggvényeket. \sin\alpha= a szemközti befogó hosszának és az átfogó hosszának hányadosával. Derékszögű háromszög befogó kiszámítása. \sin\alpha = \frac{a}{c} \cos\alpha= a szög melletti befogó hosszának és az átfogó hosszának hányadosával.
© Minden jog fenntartva! Az oldalon található tartalmak részének vagy egészének másolása, elektronikus úton történő tárolása vagy továbbítása, harmadik fél számára nyújtott oktatási célra való hasznosítása kizárólag az üzemeltető írásos engedélyével történhet. Ennek hiányában a felsorolt tevékenységek űzése büntetést von maga után!
Süti szabályzat áttekintése testreszabott kiszolgálás érdekében a felhasználó számítógépén kis adatcsomagot, ún. sütit (cookie) helyez el a böngésző, és a későbbi látogatás során olvas vissza. Oktatas:matematika:geometria:befogo_tetel [MaYoR elektronikus napló]. Ha a böngésző visszaküld egy korábban elmentett sütit, a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében. A bal oldalon található menüpontokon keresztül személyre szabhatod a beállításokat.