Valószínűleg népszerű ital lehetett, mert a XVIII. században egyremásra alakultak a rozsólisfőző üzemek. 1795-ben például a Komárom megyei Marcellházán alapítottak rozsóliskészítő likőrgyárat. Valószínűleg az akovitához (életvíz) hasonlóan, olasz hatásra terjedt el Magyarországon. Csokonai Vitéz Mihály Dorottyájában találkozunk a rozsólisos butellával, amelyben narancsból, barackból és eperből készült likőr volt. Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényében Horváth Miklósnak támadt az az ötlete, hogy pálinkafőzésre adja fejét. De minthogy a közönséges pálinka nagyon olcsó, mert csak a parasztok isszák, valami mást kombinált ki: az úri rendnek egy külön pálinkát kell gyártani, mert az úri rendnek pénze van, jól meg tudja fizetni. Így alakította ki Horváth uram "nagy fifikával" a rozsólisgyártást. ✔️ Cseresznye Info - Minden amit a cseresznyéről tudni akartál.. A rozsólis népi környezetben is elterjedt. Egy 1762-ből származó somogyi összeírásban egy háznál rozsóliségetőt és rozsólispoharat vettek számba. A XIX. században sok rozsólisüzem jött létre, de a XX.
A cseresznye a rózsa félék családjába tartozó növény. Vadon előfordulva az északi félgömb mérsékelt égövi területein – Amerikából, Európában és Ázsiában is – előfordul. Hazánkban is régóta megtalálható és szinte mindenhol előfordul erdeinkben. A vadon termő fajta elsősorban a tölgyerdők övezetében honos. Őshonos a Kárpát-medencében, de Nyugat-Ázsiában, Szibériában és Kínában is. Japánban a virágzó cseresznyefa az élet átmeneti jellegét szimbolizálja és számos helyen ünneplik. A kerti gyümölcs Itáliából kerülhetett hozzánk, ahol már a 16. században nagyon kedvelt volt. A cseresznye, – mely szinte az eperrel egy időben érik – az egyik legkorábban érő népszerű gyümölcsünk. Az elsők már a májusi fajták, ezért is nagyon népszerű, nagyon várt gyümölcs. Akárcsak a retek a zöldségek tekintetében, mely szintén az első friss, ropogós zöldség a hosszú tél után. A cseresznye szezon tehát már május végén indul és egészen július elejéig tart – az időjárás függvényében. A cseresznye fajták alapján megkülönböztetnek korai, középérésű és kései cseresznyéket is.
Az ízesítőanyagok elfedik az alapanyag (valódi pálinka, finomszesz, brandy) eredeti jellegét, ezért a semleges, tiszta ízű alapanyag a legjobb, melynek alkoholtartalma 35-55 V/V%25 közötti. Az ún. nyári ágyás esetén az ízesítőanyagok jobbára gyümölcsök: ekkor például narancs- és citromhéjat, mazsolaszőlőt, aszalt fügét, szegfűszeget, fahéjat, esetleg barackmagot, gyömbért, meggyet, kevés cukrot, diólevelet, zöld diót rétegeznek az üveg aljára. Utóbbiaktól az ágyaspálinka a zöld dió aromáján kívül még sötétbarna színt is kap. A nyári ágyás egyik változata a röszkei öreglegény- vagy agglegénypálinka. Ennek ágyát friss földieperrel, cseresznyével, meggyel kezdik, pálinkával felöntik, majd folyamatosan gazdagítják a nyár folyamán, hozzáadva az aktuálisan érő gyümölcsből néhány szemet. Csonthéjasoknál a magot nem távolítják el. A téli ágyás olyan pálinka, amelynek ágya száraz növényekből, köménymagból, szemes borsból, csillagánizsból, fügéből, szentjános-kenyérből, fahéjból, szegfűszegből és kevés cukorból készül.