Hővezérlés nélkül azonban a dolgok bizonytalanná válnának. A Nemzetközi Űrállomás (ISS) nap felé néző oldala például elérheti a kb. 121oC (250oF) forró forró hőmérsékletet, míg a sötét oldalon lévő hőmérők harapós -157oC (-250oF) hőmérsékletre süllyedhetnek. Az ISS hőkezelésének köszönhetően az űrhajósok megmenekülnek attól, hogy a szélsőséges hőmérséklet-ingadozások miatt meggyújtják vagy megfagyjanak. Mielőtt belevágnánk, mennyire hideg vagy meleg a tér, meg kell értenie a hőmérséklet és a hő különbségét. Hőmérséklet vs hő A hőmérsékletet és a hőt gyakran felcserélhető módon használják, de nem ugyanazok. Különbség a légkör és a tér között Hasonlítsa össze a különbséget a hasonló kifejezések között - Tudomány - 2022. A hő a magas hőmérsékletű entitásból alacsony hőmérsékletű egységbe mozgó energia, Joule-ban mérve. Másképp fogalmazva: a hő a testben lévő molekulák teljes kinetikus energiájára utal. A hőmérséklet viszont a test forróságának mérőszáma a molekulák által atomszintű rezgések miatt. A hőmérsékletet Celsiusban, Fahrenheitben vagy Kelvinben mérik. Mint láthatjuk, bár a kettő összekapcsolódik, nem azonosak.
A test kihűl, azaz hőmérséklete idomul a környezetéhez (ez az algor mortis), az izmok pedig megmerevednek az izomrostokban korlátlanul felhalmozódó kalcium miatt, és beáll a hullamerevség (rigor mortis). A kémiai reakciókat felgyorsító enzimek és fehérjék ezek után nekiállnak a sejtfalak lebontásának, kiszabadítva a sejtek tartalmát. Ugyanekkor a bélben élő baktériumok is kiszabadulnak, és szétterjednek a testben. Felfalják a lágy szöveteket – ez maga a rothadás –, és az ekkor felszabaduló gázok miatt itt-ott felpuffad a holttest. A hullamerevség megszűnik, ahogy az izmok is elpusztulnak, és a lágy szövetek bomlásakor erős bűz szabadul fel. Ezek a test bomlásához hozzájáruló belső folyamatok, de külső tényezők is befolyásolják, hogy a bomlás hogyan megy végbe: ilyen a hőmérséklet, a rovarok aktivitása, a tűz vagy a víz jelenléte, illetve hogy bebugyolálták vagy eltemették-e a testet. A mumifikáció, a holttest kiszárítása hideg vagy meleg, de mindenképpen csak száraz környezetben történhet.
printfashion Lajka a ez első kutya az űrben - Férfi pulóver - Fehér Egyedi póló, pulóver, bögre, telefontok több ezer mintával!
A hivatalos változat szerint, ami annak idején a világsajtóban is helyet kapott, Moszkva azt állította: mivel a kémiai áramforrások (elemek) csak hét napra elegendő áramot adtak, Lajkát a hetedik napon az élelmet adó szerkezet utolsó adagjában beadott méreggel elpusztították, hogy ne szenvedjen. Ám mint annyi minden e szigorú titoktartással övezett területen, sajnos ez sem volt igaz. A szovjet vezetés a kutyát kizárólag azért lőtte fel, hogy elmondhassák: ők már élőlényt is küldtek a világűrbe. Ismervén a nyugati emberek állatszeretetét és az állatvédő ligák sokfelé jelentős társadalmi erejét, beadták a világnak ezt a méreg-mesét. Azt a verziót, hogy Lajka utolsó ételadagjába gyorsan és fájdalommentesen ható szert kevertek, csak hónapokkal az eset után közölték Moszkvában, amikor látták, milyen nagy felháborodást keltett a világban a kis állat pusztulása. 1957 végén sokan meg is hatódtak - lám, milyen szépen megkönnyítették Lajka pusztulását a nagylelkű szovjet tudósok! Hogy mi is történt valójában a rokonszenves kutyával, arra csak negyven évvel később, 1997-ben derült fény, amikor az ITAR-TASZSZ hírügynökség kinyomozta az igazságot.
Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! április 14. - csütörtök
Lajka néhány órával élt túl a Föld körüli pályára bocsátást.
Jócskán megelőzték az embert az állatok az űrutazásban. Nem véletlenül, hiszen a minimálisra kellett csökkenteni azoknak a káros hatásoknak a kockázatát, amelyek az űrbe emelkedő embert érik. Az utazásokat előkészítő mérnökök, tudósok velük tesztelték az élő szervezetet terhelő körülményeket, s közülük sokan az életüket áldozták az űrkutatás oltárán. Az első űrutasok (és egyben áldozatok) majmok és egerek voltak, amelyeket az amerikaiak lőttek föl 1948-ban. Az elaltatott állatok, a berendezések tökéletlensége miatt, valamennyien elpusztultak. De az 1952-ben föllőtt egerek és majmok útját, amelyek több mint 60 kilométeres magasságba emelkedtek az űrkabinban, siker koronázta: mindannyian túlélték a kalandot. A legendás Lajka kutya ötven évvel ezelőtt, 1957 novemberében emelkedett a magasba a Szovjetunióból. Nem sokáig élvezhette szegény a kitüntetett helyzetet, mert szabályosan megsült a túlhevült kabinban. (Arra pedig csak évtizedekkel később derült fény, hogy a Szputnyik–2 űrszonda – kabinjában a döglött kutyával – még öt hónapig keringett bolygónk körül, majd elégett a Föld légkörében. )