A domborzati viszonyok jelzése mellett a folyók neve is fel van tüntetve a térképen. Sajnálatos módon mindegyik kis színes kerámiacímer rongálás áldozata lett, a feliratok betűit is le-letörték az évek során, ennek ellenére azt lehet mondani, a kör alakú kerámia dombormű az egyik azok közül a Centenárium Parkban egykor felállított művek közül, melyek még ma is, tönkretéve is közvetíteni tudják a mű eredeti intencióját.
Térkép Címlap Információk Térkép készítésének ideje: 2015 Adatok vonatkozási ideje: Adat forrása: Magyar Közlöny Területegység: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területi részletezettség: település Tématerület: Támogatáspolitika Csatolmány Dátum Méret 30/04/15 11:25 am 697. 29 KB kedvezményezett Az adatbázisban található térképek szabadon felhasználhatók a forrás megjelölésével. Címlap → Tematikus térképek 2011 TeIR (GeoX Kft. ) Területegység: Leghátrányosabb helyzetű kistérségek települései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 17/08/12 11:56 am 736. 87 KB helyzetű kistérség leghátrányosabb lhh A weboldal tartalmának, mint a gyűjteményekre vonatkozó szerzői joga, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján az adatbázist készítő VD-Comp Kft. -t illeti meg. Borsod-Abaúj-Zemplén megye népessége, lakossága. A honlap eredeti tartalma, illetve oldalainak bármilyen alkotóeleme (szöveg, kép, stb. ) előzetes írásbeli engedéllyel használható fel. Tilos a honlap tartalmának adatbázis-szerű feldolgozása, többszörözése, el- vagy továbbadása. Tilos a honlap tartalmát kereskedelmi célra felhasználni, vagy azt terjeszteni.
Napi 700 t cukorrépa feldolgozására és ebből napi kb. 100 t finomított cukor előállítására volt kapacitása. (Száz évvel később, az 1989-90-es feldolgozási kampány idején napi 5000 t cukorrépát dolgozott fel a gyár. ) A szerencsi cukorgyárat az elsők között privatizálták, 1991. július 1-én alakult meg a francia-magyar vegyes vállalat (Béghin-Say SA). A csokoládégyár 1923-ban épült meg a cukorgyár mellé. Termékei hamarosan külföldön is ismertek lettek. 30 évvel később, 1953-ban elválasztották a cukorgyártól, a kb. 1400 dolgozót foglalkoztató önálló üzem az ország legnagyobb csokoládégyára lett. Ma - a többi csokoládégyárhoz hasonlóan - külföldi tulajdonban van. Szerencs a jelentős számú munkaerőt foglalkoztató ipari üzemek és a vasúti csomópont ellenére - bár járási székhely volt, sőt, a középkorban már mezővárosi ranggal bírt - csak 1984-ben kapott városi rangot. A város egyik legjelentősebb műemléke a Rákóczi-vár, amelyet - részben a középkori bencés kolostor felhasználásával - 1557-ben kezdtek építeni, Tokaj előváraként.
Magyarország az 1950-es megyerendezés óta 19 megyére oszlik. A megyék Budapest főváros mellett az ország nagyobb közigazgatási területi egységei, melyek járásokra, azok pedig településekre ( városokra és községekre) tagolódnak tovább. Megyék [ szerkesztés] A megyék főbb adatai 2019-ben az alábbiak. A közigazgatási beosztás 2016 végére, a népesség, a terület (km²) és a népsűrűség (fő/km²) 2019 elejére vonatkozó adat Magyarország 2019. évi közigazgatási helynévkönyve alapján. Megye Székhely Ország- rész Régió Járás Település Népesség Terület Nép- sűrűség össz.