A kézre és az alkarra tekert bőrszíjaktól eltekintve a küzdők teljesen meztelenek voltak. Az Iliaszban Polüdeukész egyik állandó mellékneve az "ökölvívó". A mükénéi harcosok ökölvívóversenyeket rendeztek elesett bajtársaik tiszteletére, feltehetően Homérosz a költeményében is a korabeli görög szokásokat illusztrálta. Az ökölvívás volt az egyik versenyszám azokon a játékokon, amelyet Trója ostroma alatt Akhilleusz elesett barátjának, Patroklosznak emlékére rendeztek. Ennek díja egy hatéves öszvér volt, Epeiosz és Eurülaosz küzdött meg érte. Még a versenyek előtt Nesztór elmesélte Akhilleusznak, hogyan győzött egy régi versenyen szinte minden versenyszámban – köztük ökölvívásban Klütomédészt győzve le. Szintén Patroklosz emlékére vették fel az ókori olimpiai játékok programjába az ökölvívást ( pügmé vagy pügmakhia) Kr. e. 668-tól. Az ókori olimpia eredete és története - Tudomány - 2022. A résztvevők a mai edzésekhez hasonlóan homokzsákokkal (korükosz) edzettek, a versenyek során bőrszíjakat (himantész) tekertek a kézfej (szabadon hagyva az ujjakat), a csukló, az alkar és időnként a mellkas köré.
A krétai kultúrában is találni sport témájú ábrázolásokat, például bika szarvai között átszaltózó tornászokat. Ezzel együtt a sporttorna valójában az ókori görögökig vezethető vissza, akik különös figyelmet fordítottak a fizikai állóképesség fejlesztésére és szinten tartására. Minden városban volt gümnaszion (tornacsarnok), ahol a férfiak gyakorolhattak. A futásokból, ugrásokból és dobásokból álló mozgásrendszert palesztiká nak nevezték. Az ókori Rómában a testedzéssel már inkább csak a katonák és a gladiátorok foglalkoztak. Ókori olimpiai sportágak. A középkorban a lovagi tornákat lehet megemlíteni. A reneszánsz idején újra felfedezték a palesztikát, és különböző humanista iskolákban gyakorolták. A mai értelemben vett szertorna alapjait német területen fektették le a 18. század második felében. 1793-ban Johann Christoph Friedich Guths Muths megjelentette Gymnastic für die Jugend (Gimnasztika az ifjúság számára) című művét, az első olyan tornászkönyvet, amelyben a testgyakorlatok immár "testen végzett munkává" váltak.
Az olimpiai győztest olíva koszorú koronázta meg (babérkoszorú volt a díj egy másik panhelleni játék, a delfi pythiai játékok díjának), és a nevét beírta a hivatalos olimpiai rekordokba. Néhány győztest élete végéig városállamaik tápláltak ( pole), bár valójában soha nem fizettek nekik. Hősöknek számítottak, akik becsületet adtak szülővárosuknak. Szentségtörés volt bűncselekmény elkövetése, ideértve a fizetés, a korrupció és a játékok közbeni invázió elfogadását. Ismerd meg az olimpiai sportágakat – Birkózás | Well&fit. Matthew Wiencke emeritus klasszikus professzor szerint, amikor egy csaló versenyzőt elfogtak, őt kizárták. Ezenkívül a csaló sportolót, edzőjét és esetleg városállamát is súlyos pénzbírsággal sújtották. Résztvevők Az olimpia potenciális résztvevői között a klasszikus időszakban minden szabad görög férfi volt, bizonyos bűnözők és barbárok kivételével. A hellenisztikus periódusra hivatásos sportolók versenyeztek. Az olimpiai játékokat férfiak dominálták. A házasságban élő nőket nem engedték be a stadionba a meccsek alatt, és meg is ölhetik, ha megpróbálják.
Gondoltad volna, hogy már az ókorban is voltak olimpiai játékok? Sőt, hogy ez is - mint annyi minden - az ókori görögöktől származik? Kezdetben azonban másképp zajlott az olimpia, mint napjainkban. Most induló sorozatunkban végigkövetheted ezeknek a versenyeknek a történetét az ókortól mostanáig. Nézzük először, hogyan is zajlott ez az esemény eleinte! Biztosan Te is kíváncsian várod a következő, 2004-es Olimpiát. Arról azonban hallottál-e már, hogy honnan ered ez a rengeteg izgalmas sportverseny, illetve rendezvény, vagyis az olimpiai játék? Az ókori Görögországban, azaz a Peloponnészoszi-félszigeten található Olümpia városában (innen ered az esemény neve) rendezték az első olimpiai játékot Kr. e. 776-ban, vagyis több mint 2500 évvel ezelőtt. Mivel ez az esemény nagyon régen volt, nincsen biztos forrásunk arra vonatkozólag, hogy ki indította el ezeket a rendezvényeket. Torna - Sportágak - Sport-Tudakozó - A torna bemutatása, története. Vannak, akik Héraklész (akit a rómaiak Herkulesnek neveztek) dicső hőstettei között tartják számon az olimpiák elindítását.
Mindez azt is jelenti, hogy az Athéntól Athénig tartó időszak alatt 16-szor több ország, 45-ször több sportolója állt rajthoz A NOB 1977-ben ismerte el az asztaliteniszt, mint olimpiai sportágat. 1981-ben pedig felvette az olimpia műsorára; a sportág először az 1988-as a szöuli nyári olimpián szerepelt. Az olimpiák történetének legeredményesebb versenyzője a dél-koreai Teng Ja-Ping, aki négy elsőséggel büszkélkedhet Az Ő fő profilja a 3000m akadály, amit csak szabadtéren rendeznek Az első nemzetközi versenyen, 1952-ben az atlétika és úszás versenyszámai mellett már a német Sitzball elnevezésű csapatjáték is helyet kapott. A hollandok azonban nem találták megfelelőnek a Sitzballt a mozgáskorlátozottak számára, így a játékötletet. A fő célom az, hogy mind technikailag, mind taktikailag meg tudjam azt csinálni, amit az edzőmmel megálmodtunk. A londoni nagy olimpián még nem igazán tudtam azonosulni a helyzettel, eléggé álomszerű volt, viszont most nagyobb tapasztalattal indulok neki a versenynek, így ilyen szempontból talán kicsit könnyebb is a helyzetem.
Ez volt egyben az első tengerentúli verseny. A győztes Peg Sellers kanadai búvár és vízilabdázó lett, aki 1926-ban az első hivatalos országos műúszó bajnokságot is megnyerte. Az 1930-as évek legjobb szinkronúszójaként szinte minden érmet megnyert nemzetközi versenyeken. A sportág amerikai elterjedéséért nemcsak versenyzőként, hanem szakemberként is sokat tett. 1938-ban a sportág első női elnöke lett Québecben, 1952-ben pedig megírta a szinkronúszás hivatalos szabálykönyvét. A nyári olimpiai játékok programjában először 1984-ben szerepelt. 2014-ben a FINA engedélyezte férfiak indulását is. A 2015-ös úszó-világbajnokságon megrendezik a vegyes párosok versenyét. 2021-ben az elképzelések szerint, már a csapatversenyben is szerepelhetnek férfiak. Forrás: Wikipedia
1930-ban szerzett bölcsészdoktori oklevelet. 1930 és 1936 között a Tartui Egyetem magyar nyelvi lektoraként és a helyi Magyar Intézet vezetőjeként működött. Ezután a Széchényi Könyvtárban gyakornokoskodott 1941-ig, amikor segédőrré, majd 1944-ben alkönyvtárnokká nevezték ki. 1945. június 7-étől haláláig főigazgatóként vezette az intézményt. 1942-ben az uráli szóképzéstan és szóragozástan magántanára lett a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1936-tól a Finnugor Kulturális Kongresszusok Állandó Magyar Bizottságának titkára volt. 1945 májusában az Akadémia levelező tagjává választották. Munkássága Nyelvészként szóképzési problémákkal és az uráli nyelvekkel, főként a szamojéddel foglalkozott. Disszertációjában a vogul jelzős szerkezeteket dolgozta fel. 1935-ben megjelent Die Wortbildungslehre des Uralischen. Primäre Bildungsuffixe című munkája jelentőségét az uráli nyelvek összehasonlító elemzése és primer képzői, valamint a szóképzéstan összegzése adta. Az 1943-as Tő, képző, rag. Györke józsef nagyatád kórház. Szó- és jelrésztan ban Györke új stúdium, a jelrésztan bevezetésére tett kísérletet.
Fotó: Röhrig Dániel
A nagyatádi egészségügyben dolgozó egyik közösséget és több személyt is díjaztak a Magyar Ápolók Napja és a Semmelweis Nap alkalmából tegnap rendezett megyei ünnepségen Kaposváron. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) a kaposvári Csiky Gergely Színházban tartotta a díjátadó ünnepségét, melyen kísérőikkel együtt csaknem négyszázan vettek részt. Szabó Gyuláné területi elnök köszöntőjében hangoztatta, olyan rendkívüli év van az egészségügy mögött, amilyennek csak a háborús időszakokban kellett szembenézniük. Az ünnepségen elismerést vhetett át az év kiváló szakdolgozói közösségeként a Nagyatádi Kórház Transzfúziológiai Osztályának dolgozói. SONLINE - Embert próbáló távokon csatáznak a triatlonisták. Szintén dicséretet kapott Papp József, a Nagyatádi Mentőállomás munkatársa, aki 44 éve elhivatott mentőápoló. A Semmelweis-napi díjazott Nagyatádról Szerecz Éva Anna fizioterápiás asszisztens lett, ő a koronavírus-járvány idején teljesített munkájáért kapta a kitüntetést, jelezte szerkesztőségünknek Fodor-Gyócsi Hajnalka, a MESZK Nagyatádi Helyi Szervezetének elnöke.