Termék leírás: Bódy Gábor filmjeiben fontos szerepet játszik a zene. A V ágtázó Halottkémek és a Bizottság zenekarok 1983-ban, a Kutya éji dala film kapcsán kapták az első filmes lehetőséget. DVD 1 - Amerikai anzix Az "Amerikai anzix" című kísérleti film Észak-Karolinában játszódik. Az amerikai polgárháború utolsó napjaiban harcol az 1849-es magyar emigráció három jellegzetes alakja: Fiala János térképész-tüzértiszt, a tudós-racionalista, Vereczky Ádám, a hős-fatalista és Fiala segédje, az érzelmes, honvággyal küzdő Boldogh. A "lelassult forradalmárok" sorsa egyként kilátástalan. A virtuskodó Vereczky értelmetlen halált hal egy óriási hintán, melyet sikerül a teodolittal bemérnie. Boldogh hazavágyik, talán meghalni, Fiala előtt egyetlen lehetőség lebeg: részt vehet a Pacific vasút építésében. Fsz: Csutoros Sándor (mh: Latinovits Zoltán), Cserhalmi György, Fekete András Rendező: Bódy Gábor DVD 2 - Kutya éji dala: A "Kutya éji dala" cím vagy a prérifarkas vonítása abból az ismert jelenségből indul ki, hogy a kutyák megugatják a Holdat, ez az animális és a kozmikus kapcsolat állandóságára és rendszerességére utal.
Ez a kötet is rávilágít Bódy sokrétű filmes munkájára, itt a filmalkotót ismerjük meg a filmek előkészítésének folyamatában, abban a nemzetközi, nagyprodukciós közegben látjuk, amely munkásságát mindvégig jellemezte, hiszen nemcsak külföldi színészeket kért fel vendégjátékra, hanem operatőröket és producereket is bevonzott filmes projektjeibe. A Nárcisz és Psyché, valamint a Kutya éji dala előkészítésének összegyűjtött dokumentumai a 80-as évek magyar filmgyártásának világába engednek betekinteni, amikor írógéppel készültek a forgatókönyvek, amikor a kézzel írott jegyzetek teljesen természetesek voltak egy gondolatvázlat megírásakor, amikor celluloidra forgatták a filmeket és hatalmas kamerákkal dolgoztak, amikor jobb híján fekete-fehér fotókat készítettek egy forgatásról. A szövegek és képek dokumentumértéke mellett a kötet legfőképpen a Bódy műhelyében zajló alkotói folyamatok sokrétűségébe, állandó dinamikájába, a folytonosan alakuló, születő mű kontextusába enged betekinteni, abba a szenvedélyes kísérletező munkába, amelyben a kinematográfia alapvető reflexe mutatkozik meg, nevezetesen a "jelen megragadásának fenomenológiája".
Bódy Gábor egyszerre volt a magyar és európai film- és videóművészet egyik legtehetségesebbnek kikiáltott filmrendezője és a budapesti underground legendás, olykor botrányos figurája. Bódyt hasonlították Buñuelhez, Fellinihez, sőt Werner Herzoghoz is. Október 11-én a rendező utolsó játékfilmjét és a kort elemzi Kovács András Bálint esztéta a Műcsarnokban. Bódy Gábor egyszerre volt a magyar és európai film- és videóművészet egyik legtehetségesebbnek kikiáltott filmrendezője és a budapesti underground legendás, olykor botrányos figurája. Több díjat is nyert diplomafilmjét, az Amerikai Anzix-ot a Filmművészeti Fősikola tanárai először nem voltak hajlandók elfogadni. A Wöeres Sándor műve alapján készült Nárcisz és Psyché minden idők legnagyobb költségvetésű magyar filmje volt 1980-ban. Barátja és írótársa, Csaplár Vilmos szerint Bódy "személye a filmrendezésen túl minta is volt az egykori Magyarországon. Azt mutatta, hogy a szürkeség és szervilizmus világában lehet valaki független, sőt deviáns, mégse tudják megállítani. "
(3 idézet) Móra Könyvkiadó A regény először 1906-ban, a mára elfeledett Tanulók Lapja című ifjúsági folyóiratban jelent meg folytatásokban. A 28 éves Molnár Ferenc egy körúti kávéház karzatán ülve dolgozott az újabb és újabb részeken, és aligha sejtette, hogy éppen a legnagyobb karriert befutó magyar ifjúsági regényt írja. A következő évben a történet könyv formában is megjelent, és az 1910-es évek elejére már angolra és németre is lefordították. Százéves pályafutása során készült belőle némafilm, hangosfilm, filmsorozat, és számos országban kötelező vagy ajánlott olvasmánnyá tették. A könyv szereplői, a budapesti Józsefváros szülöttei ma már az ifjúsági irodalom halhatatlan hősei közé tartoznak. Gyerekkorunkban mindannyian olyan bátrak szeretnénk lenni, mint Boka, olyan elszántak, mint Nemecsek, és vágyunk egy helyre, ahol ugyanúgy otthon érezhetjük magunkat, mint a Pál utcai fiúk a grundon. Tovább... A regény először 1906-ban, a mára elfeledett Tanulók Lapja című ifjúsági folyóiratban jelent meg folytatásokban.
A Székesfehérváron játszott előadásban, melyet Keszég László rendezett, pont fordított a helyzet, és Kolnay ( Jenővári Miklós) magasabb mindig vitatkozó társánál ( Hunyadi Máté). Emiatt kellett pár perc, mire megszoktam, melyik karaktert ki is alakítja. A páros játékos vitái, veszekedései azonban – talán pont emiatt a fordított magassági felállás miatt – ugyanolyan sziporkázóak voltak: megvolt a lendület és egy-két gesztust átalakítva ugyanúgy szórakoztatott mintha most láttam volna először. Rácz tanár úr Fesztbaum Béla és Sághy Tamás (fotó: Gerencsér Anna és Kiss László) Számomra a két főszereplő után A Pál utcai fiúk című előadás legerősebb karaktere Rácz tanár úr. Bár a regényben nem jut ilyen fontos szerephez, és nem is látható hosszú ideig a színpadon sem, mégis a legemlékezetesebb. Ez pedig egyértelműen Fesztbaum Bélának köszönhető. A színész ugyanis elképesztő finoman, eleganciával kevert nyugodt játékossággal formálja meg mondatról mondatra a tanár úr figuráját. Minden rezdülésében ott van valami különleges, de mégis hétköznapi, amitől elsőre azt érzed, szinte beleolvadhatna a környezetébe, ám amikor szót kap, elveszi a fényt a többiek elől.
Egy ilyen katasztrófa nagyon súlyos következményekkel jár a legtöbb haderőnek, nem beszélve egy ilyen aprócskáról, mint a Pál utcai. A tragédiáért egyértelműen a VÖRÖS ingesek a felelősek. Nyilván ennek tükrében az sem meglepő, hogy a tragédiát kihasználva hétfőn egy zsidó illetőségű cég megvásárolta a grundot, és új plázát tervez a területre. És a végére még néhány zrikálás, pár blognak, akiket szeretek olvasni. Kérem, ne tessék megsértődni, nem bántásnak szánom 🙂 Tényleg. Történt legutóbb, hogy elmentünk jó néhányan bulizni, ahogy lenni szokott. Mi csajok azonnal megtámadtuk a táncparkettet. Egy fickó nagy hevesen hozzám fordul 1 pörgös szám közben és ezt mondja: – Helló, Boka János vagyok és gittegylet elnök. Hűű, ez a duma nagyon bejött, és elkezdtünk beszélgetni. Megtudtam tőle, hogy mit is jelenet az egylet, aminek az elnöke, merre van a grund, és hogy ki is az az Áts Feri. Aztán odajött hozzánk két furcsa srác, Kölnei, vagy Kolnay, és valami Barabás, és tisztelegtek neki, majd a fülébe súgtak valamit.
De Emőke számára csak egy csillag ragyog: Attila - akit halálakor önként követ a sírba. Creative Commons 01:34:60 August 27, 2020 Gárdonyi Géza - Láthatatlan ember: Az ötödik tíz fejezet Gárdonyi egyik legnépszerűbb történelmi regénye, színes, ősi világot elevenít meg: a népvándorlás korának izgalmas, sorsdöntő fejezetét, Attila - hun királynak - mindent elsöprő uralmát és hirtelen halálát. De Emőke számára csak egy csillag ragyog: Attila - akit halálakor önként követ a sírba. Creative Commons 01:58:02 August 27, 2020 Gárdonyi Géza - Láthatatlan ember: A negyedik tíz fejezet Gárdonyi egyik legnépszerűbb történelmi regénye, színes, ősi világot elevenít meg: a népvándorlás korának izgalmas, sorsdöntő fejezetét, Attila - hun királynak - mindent elsöprő uralmát és hirtelen halálát. De Emőke számára csak egy csillag ragyog: Attila - akit halálakor önként követ a sírba. Creative Commons 01:39:49 August 27, 2020 Gárdonyi Géza - Láthatatlan ember: A harmadik tíz fejezet Gárdonyi egyik legnépszerűbb történelmi regénye, színes, ősi világot elevenít meg: a népvándorlás korának izgalmas, sorsdöntő fejezetét, Attila - hun királynak - mindent elsöprő uralmát és hirtelen halálát.