Általános információk: Tisztelt Érdeklődő! Ön jelenleg egy internetes webáruház (cég) termékét böngészi.
shopping_cart Színes választék Bútorok széles választékát kínáljuk nemcsak a házba, de a kertbe is. credit_card A fizetési módot Ön választhatja ki Több fizetési módot kínálunk. Válassza ki azt a fizetési módot, amely leginkább megfelel Önnek. thumb_up Nem kell sehová mennie Elég pár kattintás, és az álombútor már úton is van
A befejezetlen mondat című Déry Tibor-regényből készült 141 perc A befejezetlen mondatból (1975) tulajdonképpen Karl Marx politikafilozófiájának példafilmje a munkások kizsákmányolásáról, míg a Kaffka Margit regényét feldolgozó Hangyaboly (1971) és Az ötödik pecsét az iróniát sem mellőző parabolák általában a diktatúrákról, s azon belül annak kádári puha változatáról. Az ötödik pecsét akár Fábri Zoltán utolsó műve is lehetne, mert tulajdonképpen az életmű fontosabb témáit és formai megoldásait összegzi. Fábri már 1963-ban szerette volna megfilmesíteni Sánta Ferenc azonos című regényét, azonban erre nem kerülhetett sor, mert a hatalomnak nem tetszett a történet keserű iróniája. Helyette a másik Sánta-műből, a Húsz órá ból készült 1965-ben adaptáció, Az ötödik pecsét terve a hetvenes évek közepéig pihent. Az 1976-os film a Hangyaboly hoz és a 141 perc hez hasonlóan nem tipikus Fábri-hősöket (parasztok, munkások), hanem középosztálybeli polgárokat (Béla, a kocsmáros; Király, a könyvügynök; Kovács, az asztalos és Gyurica, az óramester) vonultat fel, amely lehetővé teszi, hogy a cselekménybeli kis fogadóban összegyűlt férfiak az 1944-es nyilasuralom alatt különösen veszélyes politikafilozófiai témákról vitatkozzanak.
Király úr, az okos, félművelt, ám ennek gyakori csapdájába, az önámításba eső, lelkiismeretét elfojtó, romlott életű, hazugságba keveredő könyvügynök, aki még az "európai"-t is "ejrópai"-nak ejti, hogy brillírozzon. Valamint Gyurica úr, az órás, aki mélyebb emberismeretével, különc és provokatív viselkedésével, kendőzetlen, elmés megjegyzéseivel kilóg a társaságból, mégis elfogadják, és mérvadó a véleménye. Pedig titokban tartja még barátai előtt is, hogy felesége halála óta árva zsidógyermekeket bújtat otthonában… Ők négyen – különbözőségeik ellenére – napról napra összejárnak, s civódással, heccelődéssel fűszerezett, barátságos hangulatban, az élet kérdéseiről filozofálva töltik együtt estéiket a pesti kocsmában. Egy napon betéved az ötödik kocsmavendég (avagy pecsét…? ). Ő Keszei, a fényképész, aki mankóval biceg le a lépcsőn – a fronton elveszítette egyik lábát, helye azóta is borzalmasan sajog. Mérhetetlenül sokat kínlódott, és úgy gondolja, ennek természetes velejárója a megtisztulás és a mások sorsára való fogékonyság, az emberszeretet.
Régi filmről nehéz írni. Főleg ha nem "csak" egy igazi klasszikusról beszélünk, hanem egy mesterműről. Az ötödik pecsét pedig pont egy ilyen alkotás. Egyszerűen minden információ a filmről amellett szól, hogy egy tökéletes mestermunkáról van szó. De nem is fényezném tovább, le is írnám, hogy miért. I. érv Először is ehhez hozzájárul a zseniális alapanyag. A film könyvadaptáció, és nem is akármilyen, Sánta Ferenc azonos című könyve alapján, mely megjelenése óta a magyar szépirodalom egyik legnagyobbika. A cselekmény 1944-ben játszódik, a nyilas terror napjaiban. 4 kisember, Gyuricza Miklós, az órás, Béla, a kocsmáros, Király László, a könyvügynök, és Kovács János, az asztalos, egy budapesti kocsmában beszélgetnek, estéről estére az élet nagy kérdéseiről, erkölcsről, lelkiismeretről. Később csatlakozik hozzájuk még a sérült, fényképész, Keszei Károly, aki nélkül igazán nem is fordulhatott volna elő ez a tragikus történet. Ahhoz képest, hogy átlagemberekről van szó, rendkívül mélyen belemarkol a filozófia és az etika mélységeibe, és hosszasan elgondolkodtatja az olvasót, illetve a nézőt.
(1976) Szereplők: Őze Lajos (Gyuricza Miklós) Márkus László (Király László) Dégi István (Keszei Károly) Horváth Sándor (Kovács János) Bencze Ferenc (Béla) Pécsi Ildikó (Irén) Moór Marianna (Lucy) Latinovits Zoltán (Civilruhás) Bánffy György (Magas) Cserhalmi György Vándor József (Macák) Békés Rita (Erzsi) Hiba jellege: * Neved: * Email címed: Az ötödik pecsét teljes film. 1944. A kiskocsmában a törzsvendégek (az órás, a könyvügynök, az asztalos, a fényképész és a kocsmáros) mindennapos dolgokról beszélgetnek. A borjúszegy elkészítésének módjáról, az ismerősökről, meg arról, hogyha módjuk lenne haláluk után feltámadni, a gazdag zsarnok vagy a szerencsétlen, de tisztességes rabszolga sorsát választanák-e. Nem is sejtik, hogy a felvetett elméleti kérdésre másnap már a nyilasok kínzókamráiban – a gyakorlatban, tetteikkel kell felelniük. Még több információ Jelenleg nincs több információ erről az online filmről.
Gelencsér Gábor: Az ötödik pecsét (1976),, 2006 Mátyás Péter: Fábri Zoltán (1917–1994), MMA Lexikon Ez volt Latinovits Zoltán utolsó filmszerepe, aki mindössze 45 éves korában, még a film bemutatása előtt öngyilkos lett. Plakát Tervező: Bakos István (forrás: NFI)
Product Description Az ötödik pecsét, színes magyar dráma – Fábri Zoltán, 1976 / A Fábri-életmű egyik csúcsa, a magyar mozi egyik legszebb kamaradarabja ez a második világháború legsötétebb napjaiban, 1944-ben játszódó kultfilm, amely a nagybetűs történelemnek kiszolgáltatott embert, Fábri örök témáját jeleníti meg. Egy órás, egy könyvügynök, s egy asztalos ül egy külvárosi kocsmában és a kocsmárossal arról beszélgetnek, ha módjuk lenne haláluk után feltámadni, kinek a sorsát választanák, a gazdag zsarnokét vagy az agyongyötört, de tisztességes rabszolgáét. Másnap már a nyilasok kínzószobáiban kerülnek a felvetett válaszút elé. Gyártó: Budapest Stúdió, Rendező: Fábri Zoltán, Író: Sánta Ferenc, Forgatókönyvíró: Fábri Zoltán, Szereplők: Őze Lajos, Márkus László, Bencze Ferenc, Horváth Sándor, Dégi István, Latinovits Zoltán, Cserhalmi György, Nagy Gábor, Moór Mariann, Operatőr: Illés György, Zene: Vukán György, Hangmérnök: Pintér György, Díszlet: Romvári József, Jelmez: Schäffer Judit, Vágó: Szécsényi Ferencné, Fotó: Domonkos Sándor, Plakátterv: Bakos István / Nyelv: magyar Hang: 2.
Beköpi barátainkat, és ezzel a halál közelébe sodorja őket. Az ő karaktere is képvisel egy álláspontot, amit érdekes hallgatni. Na, de a csúcs, az abszolút legnagyobb szerep Latinovits Zoltáné, a Civilruhásként. Ismerős, amikor Marlon Brando megjelenik az "Apokalipszis Most" c. filmben? Na, itt valami hasonlóan eszméletlen belépőt kapunk Latinovitstól, bár nem azt a karaktert, mint Brando-tól. Kár, hogy csak néhány perc erejéig. Itt egy kegyetlen emberről van szó, aki úgy elmagyarázza, hogy mi a bagatell, és mi nem, hogy tátva marad a szánk. Az a színészi játék valami döbbenetes, epikus, Latinovits játékát szinte belehet szippantani, komolyan eszméletlenül beleélte magát. Nem véletlenül hívják színészkirálynak. Ők tehát a legfontosabb karakterek, akiket mindenképp érdemes kiemelni, akik hozzájárulnak ahhoz, hogy a film zseniális legyen. Persze rajtuk kívül is vannak színészek, karakterek, de nem lehet őket egy lapon említeni azokról, akikről az imént írtam. Nagyon komoly film, és a Tanú mellett a legjobb magyar film is egyben.