A villanymotor olyan villamos gép, amely az elektromágneses indukció elvén az elektromos áram energiáját mechanikus energiává, általában forgó mozgássá alakítja. Az elektromos energia mechanikus energiává való átalakítását Michael Faraday angol tudós mutatta be 1821-ben. Az első villanymotort Jedlik Ányos készítette 1825-ben. Jedlik Ányos Dr. Jedlik Ányos Fiatal korára az általános érdeklődés volt jellemző, foglalkozott kémiával, elektrokémiával (galvánelemekkel), később az elektromossággal kapcsolatban volt sok alkotása, és kiemelkedőek voltak az optikai kísérletei. Az első elektromotor - Agytörő. Munkásságából két korszakalkotó felfedezése emelkedik ki: az elektromotor és az öngerjesztésű dinamó. Az első, akinek sikerült áramvezetőt mágnesrúd egyik sarka körül forgatni, Faraday volt. Erről egy 1821-ben megjelent cikkében számolt be. A következő lépés Peter Barlow mágnespatkó szárai között forgó fogazott kereke volt, amely higanyba merülő fogak és a kerék tengelye között folyó sugárirányú áramtól jött forgásba. A fejlődés láncolatába ezen a ponton kapcsolódott be Jedlik villámdelejes forgonya, amely két új elemet vitt a szerkezetbe: az egyik az acélmágnes helyére kerülő elektromágnes, a másik pedig a higanyvályús kommutátor volt.
Az elektromotor Működési elve Jedlik 1827-ben kezdett el foglalkozni az elektromos motor ötletével és megvalósításával, majd 1928-ra meg is alkotta. Ez a motor volt a Földön az első, tisztán elektromágneses elven működő motor, azaz nem található az eszközben mágnes. Jedlik a gépet "villamdelejes forgony"-nak nevezte el (10. ábra). A "villam" az áramra utal, a "delej" a mágnesre, a kettő együtt az elektromágnes, és a "forgony" a forgás szinonimája. Jedlik nagy újítása a kommutátor használata, és az, hogy a forgórész is elektromágnes. A kommutátor egy higanykapcsolós kommutátor.
Így egy induktor úgy viselkedik, mint egy rövidzárlat a DC-hez. JEGYZET 2 // Az induktor fontos tulajdonsága, hogy ellenáll az áramláson átáramló áramváltozásnak. Az induktoron átáramló áram nem változhat azonnal. Alapján (1) egyenlet az induktoron keresztüli áram folyamatos változása végtelen feszültséget igényel, ami nem fizikailag lehetséges. Így egy induktor ellenzi az áram hirtelen változását. Például az induktoron átáramló áram lehet az ábrán látható forma 5. ábra a), míg az induktoráram nem lehet az ábrán látható formában 5. ábra (b) ábra valós idejű helyzetekben a megszakítások miatt. Az induktoron keresztüli feszültség azonban hirtelen megváltozhat. 5. ábra - Az induktoron keresztüli áram: a) megengedett, (b) nem megengedett; hirtelen változás nem lehetséges 3. MEGJEGYZÉS // Mint az ideális kondenzátor, az ideális induktor nem szétoszlatja az energiát. A benne tárolt energia későbbi időpontban lekérhető. Az induktor energiát vesz fel az áramkörből, amikor energiát tárol, és áramot szolgáltat az áramkörhöz, amikor visszatér a korábban tárolt energiához.
[8] Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Szálasi Ferenc 1944. október 15-ei hadparancsa Nyilas hatalomátvétel Mikiegér hadművelet Páncélököl hadművelet Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Braham, Randolph L. : A népirtás politikája: a holocaust Magyarországon - 2. bőv. 1944 október 15 juin. és átd. kiad. - Budapest: Belvárosi Kvk., 1997 További információk [ szerkesztés] Horthy Miklós kormányzó 1944. október 15-i kiáltványa a magyar nemzethez, Otto Skorzeny: Meine Kommandounternehmen, Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással?,
Ekkor a szavazatok 15, 41%-át (338 049 szavazat) szerezte meg, és 29 mandátumhoz jutott az akkor 260 tagú Országgyűlésben. 1939 nyarára nagyjából 300 000 tagja lett a pártnak. A pártot 1944. augusztus 24-én a Sztójay-kormány betiltotta. Ezután "Hungarista Mozgalom" néven két hónapig illegálisan működtek, mígnem 1944. október 15-én este, nem sokkal Horthy Miklós lemondatása, majd letartóztatása után újjáalakult és puccsal magához ragadta a hatalmat. Szálasi nemzetvezetőként aposztrofálta magát, a hadsereg irányítását is magára vállalta. A 18 és 45 év közöttieket mozgósították, a gazdaságot kifosztották. A németek leginkább a több mint százezres erőben bíztak Magyarország esetében, nem feltétlenül az érdekelte őket, a magyarok mennyire követik az ideológiai elveiket. Nos, követték. Szálasi regnálása alatt a fővárosi zsidóság egy részét gettóba zárták, a Dunába lövették, vagy gyalogmenetben Nyugat felé deportálták. Horthy 1944. október 15-i kiáltványa. Sok ezer zsidó vesztette életét Budapest ostroma idején. Szerepéről ellentmondásos elemzések láttak napvilágot, az egyik szerint csak dolgoztatni akarta a zsidókat.
Ezért közöltem a Német Birodalom itteni képviselőjével, hogy eddigi ellenfeleinkkel előzetes fegyverszünetet kötünk, s velük szemben minden elleségeskedést beszüntetek. Bízva igazságérzetükben, velük egyetértésben kívánom a nemzet jövő életének folytonosságát és békés céljainak megvalósítását biztosítani. A honvédség elöljáróit megfelelően utasítottam, ezért a csapatok esküjükhöz híven, egyidejűleg kibocsátott hadparancsom értelmében az általam kinevezett parancsnokoknak kötelesek engedelmeskedni. 1944 október 15 evad. Minden becsületesen gondolkodó magyar embert pedig felhívok, hogy kövessen a magyarság megmentésének áldozatos útján. (1) A Magyar Távirati Iroda 1994. október 15-én kiadott napi jelentésében megjelent szöveg. (2) Többek között: Bajcsy-Zsilinszki Endre, gróf Sigray Antal, gróf Szapári László, gróf Apponyi György, Gratz Gusztáv, Rassay Károly, Laki Dezső képvislelőket; Nagy Ferenc kisgazda vezetőt, Peyer Károly, Buchinger Manó, Mónus Illés és Malasits Géza szociáldemokrata politikusokat; Parragi György és Szvatkó Pál újságírókat; valamint Aschner Lipót, Chorin Frenc, Goldberger Leó zsidó nagytőkéseket.
Történelmi felelősségem tudatában meg kell hogy tegyek minden lépést abban az irányban, hogy a további felesleges vérontást elkerüljük. Olyan nép, amely egy már elveszett háborúban szolgalelkűséggel idegen érdekek védelmében utóvédharcok színterévé engedi tenni apáitól örökölt földjét, elvesztené a világ közvéleménye előtt megbecsülését. Szomorúan kell megállapítanom, hogy a Német Birodalom a szövetségi hűséget a maga részéről velünk szemben már régen megszegte. Alföldi Géza: 1944. október 15.. Már hosszabb idő óta a magyar haderőnek egyre újabb és újabb részeit kívánságom és akaratom ellenére az ország határain túl vetette harcba. Ez év március havában pedig a Német Birodalom vezére, éppen a magyar haderő visszahozatalára irányuló sürgetéseim folytán, tárgyalásra hívott meg Klessheimbe, és ott közölte velem, hogy Magyarországot német csapatok szállják meg, és tiltakozásom dacára ezt foganatosította azalatt, míg engem odakint visszatartottak. Egyidejűleg az országba benyomult a német politikai rendőrség is, és letartóztatott számos magyar állampolgárt, közöttük a törvényhozó testület több tagját, valamint akkori kormányom belügyminiszterét, és a miniszterelnök is csupán úgy tudta a letartóztatást elkerülni, hogy egy semleges követségre menekült.
A Nyilaskeresztes Párt A párt egy totalitárius, hungarista szerveződés volt, Szálasi Ferenc harmadik pártja, mely ezen a néven 1939. március 15. és 1944. augusztus 24., majd a nyilas hatalomátvételt követően 1944. október 16. és 1945. május 1. között működött. Betiltásukat a szovjet területeken 1945. február 26-án rendelték el. Szálasi Ferenc első pártja az 1935. március 4-én megalapított és a Darányi-kormány által 1937. 1944 október 15 august. április 16-án rendeletileg feloszlatott Nemzeti Akarat Pártja (NAP) volt. 1937. október 24-én a budai Vigadóban rendezett gyűlésen alapították meg a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot (MNSZP), amelyet 1938. február 21-én a belügyminiszter feloszlatott, Szálasit pedig letartóztatták. A szabaduláskor Szálasi 1938 áprilisában Nemzeti Szocialista Magyar Párt – Hungarista Mozgalom (NSZMP – HM) néven újjáalakította pártját, ezt 1939. február 23-án ismét betiltották. Március 15-én Nyilaskeresztes Párt néven újjáalakult, és részt vett az 1939. május 25-26-án tartott országgyűlési választásokon.
Archívum
A németek ugyanakkor elvárták volna Jugoszlávia megtámadását Magyarországtól. Bárdossy László külügyminiszter úgy vélte, engedelmeskedni kell, mert ellenkező esetben a németek bevonulnak és bábkormányt állítanak fel. Horthy Miklós kormányzó is úgy gondolta, a németek győztesen jönnek ki a háborúból, így Angliától nem kell félni, a németekkel pedig packázni. Teleki nem bírta el a döntéssel járó súlyt, 1941. április 3-án öngyilkos lett (utóda Bárdossy lett). "Szószegők lettünk – gyávaságból. A gazemberek oldalára álltunk. Hullarablók leszünk! 1944 Október - születésnap.com. A legpocsékabb nemzet! Nem tartottalak vissza! Bűnös vagyok! " – írta Teleki Horthynak búcsúlevelében. Április 11-én a magyar hadsereg bevonult Jugoszláviába, elfoglalta Bácska, Muraköz, Muravidék területét. 11 ezer négyzetkilométer került vissza az országhoz. A magyar katonai körök erős nyomást gyakoroltak a kormányra, hogy az lépjen be a háborúba. Június végén Kassát bombázni kezdték, ez ürügy volt a bekapcsolódásra, október végére már a Donyecig haladt előre a magyar hadtest.