2021. okt 14. 8:25 Kovács Kati párja a 25 év házasság alatt hozzászokott, hogy a művésznő nem tud főzni /Fotó: Blikk Kovács Kati a szemetet sem viszi le smink nélkül, a konyhát azonban messziről elkerüli. Kovács Kati nemrég a Best Magazinnak adott interjút, amelyben betekintést engedett a mindennapi életébe. Ikonikus megjelenése évtizedek óta életünk része, s mint elárulta, igencsak ad magára, mivel még a kertbe sem megy ki smink nélkül, s akkor is kicsinosítja magát, ha csak a szemetet viszi ki. Hozzátette: rendetlenség sincs soha náluk, ugyanis inkább választja a takarítást és a rendrakást, mint a főzést. ( A legfrissebb hírek itt) Kovács Kati ugyanis kevés időt tölt a konyhában: elmondása szerint nem tud főzni, ráadásul a férje sem remekel benne. Ritkán főzök, nem is igen tudok, és nincs is hozzá türelmem, ehhez a párom a 25 év házasság után hozzászokott – nyilatkozta Kati. Férjével azonban ebből nem csinálnak gondot, nyugodt és csendes életet élnek. Frankó Katalin: A büdöske (mese) | MeseLes. Bár Katinak nem született gyermeke, de testvérei és családja mindig mellette vannak.
– Hogy hívják? – Hát úgy, hogy Büdöske! – Jaj, ne! De kínos! – kuncogtak a tulipánok, hogy pontosítsak, egy sárga és két piros tulipán. – Mi az? Mit nevettek? – szólt oda a rózsa jobbról. – Büdös! – Ki büdös? – kapta fel a szót egy pitypang is. – Az ott a sarokban! – mutatott a sarokban nyíló virágra a sárga tulipán. – Fúj! Undorító! – háborgott erre a pitypang. – Minek nyílik az ilyen? – így a rózsa is. – És pont itt! Közöttünk! – húzta fel fenséges orrát! – Pedig messziről nem is gondolná az ember, hisz elég helyes virág – mondta halkan lentről a pipitér. – Bizony, az ember néha ki sem nézné, de ha büdös, akkor büdös! – így a pitypang. – Én nem tudom! Eddig nem éreztem! – visszakozott gyorsan a pipitér, mert őszintén szólva nem akarta, hogy azt higgyék, ő egy ilyennel van. Kovács Kati 25 éve szeretett bele jóképű férjébe - A teniszezővel a sportpályán ismerkedett meg - Hazai sztár | Femina. Egy büdössel! És aztán még őt is szájukra vegyék…! – Jobb, ha hallgatok – gondolta. – Én már régóta érzem esténként, de nem is sejtettem, hogy belőle jön – szimatolt a rózsa. – De hát csak reggel nyílt ki – kottyantotta a kis pipitér ismét, de a szúrós szemeket látva még a szirmait is összébb húzva hozzátette – de lehet, hogy a levele is büdös….
1946. december 21-én született Diósgyőrött szülei harmadik gyermekeként. Édesapja a Diósgyőri Vasgyár mérnöke volt, majd politikai okok miatt elbocsátották állásából, és a család Budapestre költözött 1951-ben. Édesapja minisztériumi állást kapott. Ferenc a Kertész utcai Általános Iskola után elvégezte a Petrik Lajos Vegyipari Technikumot (ma: Petrik Lajos Szakközépiskola) és vegyésztechnikus lett. Elkezdte fejleszteni zenei tehetségét, Gosztonyi Jánostól tanult zongorázni. Testvérei Északkelet-Magyarországon, Svédországban és Budapesten élnek. Háromszor kötött házasságot, de gyermeke nem született. Itt van kovacs kati nagy bejelentese friss hírek - a Hírstart hírkeresője. Feleségével, Rebeccával több mint két évtizede házasok. Családjával Budapesten és Dióspusztán élnek. Politikai nézeteit nem titkolta. Jobboldali beállítottsága közismert. Rendszeresen részt vesz a Fidesz tömegrendezvényein. Ő írta a FIDESZ kampánydalát is, a Föld könnyeit, ami Demjén 60 című albumán is megjelent. 1970-ben találkozott Bergendy Istvánnal, aki meghívta saját együttesébe. Szövegíróként a Jöjj vissza, vándor című dallal debütált, amelyet további slágerek követtek.
Kortalan sport - Az egész családom ilyen sportos, kötelező a mozgás a családban. Mindenki megpróbál egy kicsit tenni a saját egészsége érdekében - árulta el, de emellett azt is nyíltan bevallja, hogy nem csak egészsége, hanem hiúsága miatt is sportol, rendszeresen fut és teniszezik. - Az az igazság, hogy az ember szeretne úgy kinézni, ahogy 20 éves korában, de ez nem megy. Nyilván én is észreveszem a változást, annál is inkább, mert a televízióban levetítik a régi felvételeimet. Megpróbálok mozogni, még akkor is, ha egy kicsit nehezemre esik, bevallom őszintén, hogy a futás például nem a kedvencem - mondta, majd hozzátette, hogy a táplálkozására is odafigyel, például egyszerre mindig csak keveset eszik. Mindent az érzelmi evésről Szily Nóra vendége ezúttal Dr. Lukács Liza krízistanácsadó szakpszichológus lesz, akivel azokra a nehéz kérdésekre keresik a válaszokat, hogy milyen tényezők állhatnak az érzelmi evés hátterében. A Lenyelt vágyak, Az éhes lélek gyógyítása és a Hogyan szeretsz?
Az első részt látva teljes szívből ajánlom minden színházba járónak, és annak is, aki még csak most kezdené, ez egy jó alap ahhoz, hogy kilépve a hétköznapokból, akár szórakozva, de tanuljunk. Thomas Mann: József és testvérei rendező: Ascher Tamás, Gáspár Ildikó a szerző regényéből a színpadi adaptációt készítette: Gáspár Ildikó fordította: Sárközi György, Káldor György Játsszák: Csuja Imre, Dóra Béla, Epres Attila, Ficza István, Gálffi László, Hámori Gabriella, Jéger Zsombor, Kerekes Éva, Kókai Tünde, Máthé Zsolt, Nagy Zsolt, Novkov Máté, Patkós Márton, Pogány Judit, Polgár Csaba, Takács Nóra Diána, Vajda Milán, Znamenák István, Zsigmond Emőke Díszlet: Izsák Lili Jelmez: Szlávik Júlia Dramaturg: Ari-Nagy Barbara Zene: Kákonyi Árpád Súgó: Kanizsay Zita Ügyelő: Sós Eszter
Mit tehetnék, természetesen tiszteletben tartom. - magyarázza Kati, aki elárulta, hogy mielőtt megismerkedtek, férjének fogalma sem volt a zenéről, a sportnak élt. A sportpályán találkoztak, Kati odajárt játszani, ahol ő igazolt játékos volt. Edzések után gyakran összejártak egy nagyobb társasággal, és hamar észrevették, hgoy hasonló a gondolkodásuk, világlátásuk. – Akkor szerettem bele, amikor találtunk egy kiscicát az úton, és visszavitte a gazdájához. Ezt követően is folyton lenyűgözött. Az első randevúnk egyikén az autóban ültünk, amikor a zebránál egy idős néni tétován álldogált. Ő kiugrott a kocsiból, és átkísérte a hölgyet az úttesten. Akkor azt gondoltam magamban: 'Ilyen férfira vágyom' Annyira helyén van az értékrendje! – folytatja az énekesnő, aki annyit azért elárul férjéről, hogy informatikus, és távol áll tőle a zenészélet nyüzsgése. – Egy házasság csapatmunka, az összetartás és az odafigyelés elengedhetetlen, és persze a vonzalomról se feledkezzünk meg: a párom nagyon jóképű, és a hangját is imádom!
1991-ben először koncertezett a Budapest Sportcsarnokban (tizenkétezer ember előtt), amit utána még nyolcszor megismételt. 1996-ban munkásságért megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. 2001-ben a Sacra Corona című filmben is megszólaltak szerzeményei. Legutóbbi albuma 2009 decemberében jelent meg, "Lelkünk most is vágtat" címmel. 2006 márciusában a Heti Válaszban az újságírói kérdésre válaszolva elárulta, hogy nevének története egészen a vészkorszakig nyúlik vissza, ugyanis akkoriban a nyilasok a "rózsi" szót használták a "rohadt zsidó" rövidítéseként. Később az általános iskolás, szintén zsidó osztálytársai nevezték el így, mivel elmondása szerint neki volt közöttük a "legnagyobb" orra.
Zene gyanánt néhány bakelitlemezre bukkantak, rajta Beethoven Egmont-nyitányával.
A nagygyűlés kb. 2000 résztvevőjének spontán felvonulása még ma este folyamán az egyik nyomda elé és a határozat azonnali kinyomtatása - a résztvevők viharos lelkesedése ellenére a megmozdulásnak nem kívánatos eltorzítása, illetve az esetleges összecsapás miatt - elmaradt. Javaslatunkra a határozat végleges szövegét a plénum előtt mikrofonba diktálták, a résztvevők lejegyezték és egyelőre kézi-gépi másolását a főváros széles rétegeiben hólabda-rendszerrel fogják terjeszteni. 1956 október 22 mars. A magyar sajtóban való teljes közléstől nem tágítunk. Folyó hó 24-én a MEFESZ a fenti határozat alapján országos vitát kíván indítani a magyar sorskérdésekről és követeljük azt, hogy a Magyar Rádió adjon a nagygyűlésről helyszíni közvetítést, és így a dolgozó nép elferdítés nélkül hallani fogja az ifjúság hangját, és eltökélt szilárd határozata addig be kell váltsa a helyszíni ígérgetéseket, a határozat teljes szövegének a napi sajtóban széles körben való közzétételére vonatkozólag. E határozat az új magyar történelem hajnalán, 1956. október 22-én született, az Építőipari Műszaki Egyetem aulájában, többezer hazáját szerető magyar ifjú spontán megmozdulásából.
A történtek hiteles felidézésében mindössze 5 ismert fotó lehet segítségünkre, amelyek ismeretlen készítőtől kerültek a Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltárába. A meggyilkolt szombathelyi nemzetőrökre emlékeztek az 56-sok terén 2019. november 04., 23:02 63 évvel ezelőtt, november 4-én ért véget a győzelem, követte a megtorlás. November 4-én tankoszlopok taposták el a forradalmat, Szombathelynek is kijutott, a mai 56-osok terén levő nemzetőr székházat megsorozták, többeket megöltek, írta Kozma Gábor újságíró, az Éhen Gyula rendszerváltás utáni elnöke. Visszaút a feledésből: Balázs László 56-os mártír emlékezete 2019. november 01., 12:42 Szombathelyen született, Nagykanizsán halt meg. Marcali.hu - A műegyetemisták 16 pontja 1956. október 22.. A nyílt utcán lőtték le 1956. október 23-án éjjel. 16 éves volt. Sírját körbenőtte a feledés. Torjay Valter festőművész ihletet keresve fedezte fel újra, s ma már méltó fakereszt és díszes kopjafa őrzi Balázs László emlékét. Így emlékeztek az 1956-os forradalomra Szombathelyen 2019. október 23., 22:26 A Jáki úti temetőben Welther Károly sírjánál, majd a Március 15. téren az országzászló felvonásával, az 56-osok terén pedig a nemzetőrök emlékfalának megkoszorúzásával emlékeztek a szombathelyiek az 1956-os forradalom kitörésének 63. évfordulójára.
A zászlókból kivágták a szovjet mintájú címert, így lett a lyukas zászló a forradalom jelképe. Aznap este Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) első titkára – akit júliusban állítottak Rákosi helyére – rádióbeszédében a megmozdulást ellenségesnek, sovinisztának, nacionalistának minősítette, és minden engedményt elutasított. Október 22. – Wikipédia. A beszéd elhangzása után a békés tüntetés szinte órák alatt népfelkeléssé, majd – a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után – fegyveres szabadságharccá változott. Az esti és éjszakai órákban a fegyveres csoportok elfoglalták a Magyar Rádió és a pártlap, a Szabad Nép székházát, a telefonközpontot, a lakihegyi rádióadót, emellett több fegyverraktár, laktanya, rendőrőrs és üzem is a felkelők kezére került. A Dózsa György úton, a mai Ötvenhatosok terén ledöntötték az elnyomás gyűlölt jelképét, a Sztálin-szobrot. A budapesti és vidéki tömegmegmozdulásokat véres atrocitások kísérték. Október 25-én a Parlament előtti Kossuth téren a környező épületekből szovjet harckocsik nyitottak tüzet a tüntető tömegre, az áldozatok pontos száma nem ismert, de száznál többre tehető.