Azt azért hozzátenném, hogy hiába sejtjük a sztori végét nagyon sok meglepetés és váratlan fordulat vár ránk olvasás közben. Se szó, se beszéd, de egy bitang erős kömcsak a főhősnő badass, de azért Eliant sem kell félteni. Tipikus esete a két vakmerő és arrogáns ember találkozásának, de nem baj, mert ezáltal csak még lenyűgözőbb és brutálisabb a kötet. Adjatok az írónőnek egy klasszikus mesét és úgy átírja, hogy meg az állad is leesik tőle és könyörögni fogsz a folytatásért, még akkor is ha nincs folytatása. Akadályokat és nehézségeket nem ismerő történet egy régi gondolatvilággal, de annál inkább modern köntösben. Mimi Könyves blogja: Alexandra Christo – Egy birodalom végzete. Imádtam, alig bírtam letenni és biztos, hogy még idén egyszer el fogom olvasni, annyira kalandos, sötét és szeretnivaló. Akik rosszul vannak a habos-babos rózsaszín tündérmeséktől, azoknak felüdülés és igazi csemege lesz az Egy birodalom végzete. Nemcsak újat mutat, de a régi elemeket és értékeket is belecsempészi. Tipikus esete annak, hogy milyen is az, ha hozzáértő kezek porolnak le egy régi sztorit.
Sziasztok! A Könyvmolyképző kiadónál hamarosan megjelenik Alexandra Christo debütáló regénye, ami külföldön bestseller. A történet főszereplője Lira egy királyi családból származó szirén, akit azzal büntetnek, hogy emberré varázsolják, és elveszti szirén képességeit. Lirát egy herceg menti meg, akinek a szirénvadászat a hivatása. Kövessétek blogturnénkat, hogy megtudjátok, mit szólnak bloggereink ehhez a nem mindennapi pároshoz! A turné végén három szerencsés olvasónk a kiadó jóvoltából megnyerheti a To Kill a Kingdom – Egy birodalom végzete című YA fantasyt! Adatok: Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó ISBN: 9789634576525 Oldalszám: 424 Fordító: Nagy Boldizsár Eredeti cím: To Kill a Kingdom Elit start: 2019. 10. 29. To Kill a Kingdom - Egy birodalom végzete. Várható megjelenés: 2019. 11. 22. Fülszöveg: " A HERCEG SZÍVE LENNE AZ IGAZI TRÓFEA. Lira hercegnő egy királyi családból származó szirén, azok közt is a legveszélyesebb. Tizenhét herceg szív van a gyűjteményében, így hát a víz alatti világban nagy tiszteletnek örvend. Már csak egy szív hiányzik – ám azt elhibázza.
Hiába ő a leghatalmasabb emberi királyság trónörököse, Elian herceg csak az óceánon érzi magát igazán otthon. A szirénvadászat pedig a hivatása. Amikor kiment egy lányt az óceán habjaiból, hamar rájön, hogy ő bizony más, mint aminek először hitte. Az idegen megígéri neki, hogy a segítségére lesz, és együtt fogják megtalálni a módját, hogyan pusztítsák el a sziréneket. De vajon megbízhat a lányban? Egy birodalom végzete pdf 910kb. És vajon hány alkuba kell belemennie Elian hercegnek, mire megszabadítja az embereket a legnagyobb ellenségtől? Kirobbanóan sikeres nemzetközi bestseller, ami Sarah J. Maas és Marissa Meyer sorozataihoz hasonlóan vagány, izgalmas és szemtelen módon dolgoz fel egy klasszikus mesét. Maradjunk annyiban, hogy jó régen volt már könyvkritika a blogon és ezzel persze én magam is igencsak tisztában vagyok. :( Az az igazság, hogy sem kedvem, sem pedig időm nem volt olvasni, de most hivatalosan is visszatérek méghozzá egy régóta várt kötet értékelésével. Ha emlékeztek még akkor tavaly júliusban írtam egy bejegyzést, amiben ezt a kötetet is megemlítettem, mint lehetséges magyar megjelenést.
Hogy ennek mi az oka? A válasz egyszerű: a régióba futó gázvezetékek többsége a térség gázexportjának 75-100%-át fedező Oroszországból érkezik. Az EU-t földgázzal ellátó egyik legjelentősebb vállalatnak, a Gazpromnak viszont maga az orosz állam a többségi tulajdonosa, ez pedig az energiaszektorban jelentős geopolitikai fölényt biztosít az ország számára, ráadásul versenytársak hiányában a Gazprom az árakat is ellenőrizni tudja. Éppen ezért sokan attól félnek, hogy az árak ellenőrzését Oroszország esetlegesen érdekeinek a régió országaival szembeni érvényesítésére fogja felhasználni. A közép- és kelet-európai országok geopolitikai helyzetének köszönhetően a Három tenger kezdeményezés más országok, köztük az Egyesült Államok figyelmét is felkeltette. Megyei Lapok. Donald Trump félreérthetetlen jelét adta a kezdeményezés iránti érdeklődésének, illetve támogatásának, amikor a lengyel elnökkel, Andrzej Dudával folytatott egyik megbeszélésén kifejtette: "A Három tenger kezdeményezés nem csupán a gazdasági prosperitás lehetőségét jelenti a résztvevő országok lakói számára, hanem azt is elősegíti, hogy ezek a nemzetek meg tudják őrizni szuverenitásukat, biztonságukat és a külföldi nyomásgyakorlással szembeni függetlenségüket. "
Cseh álláspont A cseh politikai kultúrában a geopolitika-fókuszú gondolkodás kevésbé elterjedt, sőt anti-geopolitika élű is bizonyos időszakaiban. A cseh gondolkodás nem osztja a politika földrajz általi determináltságát, objektivitását, inkább hangsúlyozza az ideák szerepét és az emberi cselekvőképességet. Ezt jól szemléltetik Václav Havel szavai: "geopolitikai helyzetünk nevelt belénk érzéket a politika erkölcsi dimenziója felé". Az idealizmust egészen a huszita lázadásokig vezethetjük vissza, mely a jelenkorig muníciót ad a liberális iskolának. Ez a tradíció érzékelhető a cseh-tajvani kapcsolatokban is. Ennek fényében érdemes beemelni azt a szempontot, miszerint a cseh felfogás alapján az autokrata berendezkedéstől kell haladni progresszíven a demokrácia felé. Így jobban érthetővé válik a 3SI felé tanúsított eddigi cseh távolságtartás, hiszen a kezdeményezést a populistának tartott Trump és a radikálisnak tartott Kaczyński projektjeként is értelmezhették. Bár Trump volt elnököt már leváltották, a lengyel befolyási övezet terjeszkedése továbbra is aggaszthatja Prágát, a lengyelekhez kötött autoriter jelleg miatt.
A fórumra nyugat-balkáni országokból, illetve a keleti partnerség államaiból is érkeztek üzletemberek, ebből is hagyományt akarnak teremteni - mondta Iohannis. A 3SI bukaresti csúcstalálkozóján Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Rick Perry, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere és Heiko Maas német külügyminiszter is részt vett. A találkozón elfogadott nyilatkozat üdvözli a térség iránt tanúsított kiemelt érdeklődést, az EU és az Egyesült Államok részéről megnyilvánuló támogatást és arról is döntés született, hogy - tekintettel a térséghez fűződő gazdasági érdekeltségeire - Németországot partnerévé fogadja a 3SI. "Közép-Kelet-Európa országainak tudniuk kell, hogy számíthatnak az Egyesült Államokra az energiaellátásuk terén. Nem engedhetjük meg, hogy az energiaszektort büntetésként, vagy a nemzetbiztonság veszélyeztetéseként játsszák ki egyes országok ellen" - mutatott rá Perry a 3SI bukaresti találkozóját záró sajtóértekezleten. Hozzátette: aggasztó, hogy a Krím félsziget annektálása óta Európa függősége az orosz gáztól az addigi 30-ról 40 százalékra emelkedett, Amerika ezért is támogatja a 3SI-t az energiaforrások változatosabbá tételében.