1. 421 km OTP Bankautomata Szombathely, 11-es Huszár út 1. 62 km OTP bankautomata Szombathely, Váci Mihály utca 57 1. 924 km K&H ATM Szombathely, Szűrcsapó utca 23 1. 94 km Nyugat Takarék ATM Szombathely, Szűrcsapó utca 23 1. 965 km OTP bankautomata Szombathely, Rohonci út 54 2. 056 km K&H ATM Szombathely, Éhen Gyula tér 2 2. 112 km Nyugat Takarék ATM Szombathely, Petőfi Sándor utca 18 2. 122 km OTP ATM Szombathely, Vasút utca 14 2. 164 km OTP Bank Szombathely, Kőszegi utca 36-40 2. 198 km Unicredit Bank Szombathely, Kőszegi utca 30-32. 2. 213 km UniCredit ATM Szombathely, Kőszegi utca 30-32 2. 219 km Nyugat Takarék ATM Szombathely, Széll Kálmán utca 3-5 2. 261 km Erste Bank ATM Szombathely, Puskás Tivadar utca 5 2. 27 km Erste Bank ATM Szombathely, Mártírok tere 12 2. Otp automata szombathely online. 403 km Nyugat Takarék ATM Szombathely, Savaria tér 1/a 2. 417 km 2. 491 km OTP bankautomata Szombathely, Fő tér 29 2. 616 km Nyugat Takarék ATM Szombathely, Kiskar utca 1 3. 285 km Erste Bank ATM Szombathely, Varasd utca 1 3.
Készpénzre van szükséged? Keress fel egy közeli ATM-et! Nyitvatartás Ma nyitva vasárnap 00:00–24:00 hétfő 00:00–24:00 kedd 00:00–24:00 szerda 00:00–24:00 csütörtök 00:00–24:00 péntek 00:00–24:00 szombat 00:00–24:00 Koordináták DD 47. 238189, 16. 605788 DMS 47°14'17. Otp automata szombathely pc. 5"N 16°36'20. 8"E UTM 33T 621536 5232884 w3w ///rágcsál. elsétááj Navigáció Google Térképpel Környékbeli ajánlatok ajánlott túra Nehézség könnyű nyitva Hossz 11, 8 km Időtartam 3:15 óra Szintemelkedés 143 m Szintcsökkenés 141 m A túrán Szombathely legszebb, zöldövezeti részébe nyerünk bepillantást. A Csónakázó-tó, az Emlékmű-domb és a Parkerdő tökéletes helyszín a... Szerző: Gombos Kálmán, MTSZ - együttműködő szervezetek közepes 42, 6 km 11:00 óra 839 m A túra leghosszabb távja különleges ráadást nyújt a rövidebbekhez képest - ez pedig a vadregényes Pinka-szurdok és a Vas-hegy. Meghökkentően... 6, 6 km 2:00 óra 102 m A túra legrövidebb távjára a kisgyerekes családokat várják. 22, 4 km 6:00 óra 384 m Közepes távú kirándulás vagy túra - de lehet persze akár futás is!
Oszd meg az oldalt a barátaiddal, ismerőseiddel is!
Debreceni Nagyerdő természetvédelmi terület Ország Magyarország Elhelyezkedése Debrecen Hajdú-Bihar megye Terület 10, 92 km² Alapítás ideje 1939 Felügyelő szervezet Hortobágyi Nemzeti Park Pozíció Debrecen térképén é. sz. 47° 34′ 00″, k. h. 21° 37′ 60″ Koordináták: é. 21° 37′ 60″ A Wikimédia Commons tartalmaz Debreceni Nagyerdő természetvédelmi terület témájú médiaállományokat. A debreceni Nagyerdő területén különleges védett növényfajok és állatok élnek, nevét hatalmas, 100–120 éves fáiról kapta. Az erdőt a 18. században parkká nyilvánították, majd 1939 -ben 1. sorszámmal jegyezték be a védett természeti területek törzskönyvébe. Az országos jelentőségű védett természeti terület a Natura 2000 hálózat része. Az erdő legfőbb problémája a szárazodás, az idős tölgyesek leromlása, az invazív és tájidegen özönfajok jelenléte és az illegális hulladéklerakás. Debreceni Nagyerdőért Természetvédelmi és Kulturális Egyesület. Ezek megakadályozásában a Hortobágyi Nemzeti Park közmunkaprogramja jelent segítséget. Sokat javított az erdő állapotán a Nyírerdő Zrt.
További képek Forrás:,, Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület, röviden Nagyerdő kellemes pihenést nyújt a kirándulóknak. Hazánk első természetvédelmi területe. A város közelsége miatt az erdőnek nemcsak erdészeti, természetvédelmi, hanem rekreációs funkciója is jelentős. A fiatal korosztály természetszeretetre és ismeretre való nevelése döntő lehet a Nagyerdő fennmaradása szempontjából is. Az erdő szélén, az erdészet központjában kapott helyett a Diószegi Sámuel Oktatóközpont. Innen indul a "Gyöngyvirág" és az "Odvas keltike" tanösvény, melyek a legszebb tölgyesfoltokon haladnak keresztül. Ez utóbbiak jelenleg nem járhatók. Ez a város és a szomszédos települések kedvelt kirándulóhelye, ahol szakvezető segítségével ismerkedhetnek meg az erdő élővilágával, és az ezeknek a megőrzése érdekében folyó munkákkal. Debreceni nagyerdő természetvédelmi terület. Szabadon látogatható. A Nagyerdő nevezetes pihenő- és szórakozóhelyei, valamint látnivalói: - Békás-tó - Milleniumi játszótér - Medgyessy sétány (neves írók, költők szobraival): Debrecen városa a híres íróinak, költőinek valamint művészeinek létrehozott egy szoborparkot, a Medgyessy sétányon, az úgynevezett debreceni hírességek emlékparkját.
A Nagyerdő védelme és megőrzése nagyon fontos a fiatalok tanítása és természetszeretetre nevelése szempontjából is, a gyerekek szakvezető irányításával ismerkedhetnek meg az erdővel, annak élővilágával és az erdészeti munkákkal. Növényvilág Kislevelű hársfa A Nagyerdő területén mintegy 700-800 növényfajt tartanak számon. A Nagyerdő a Nyírség déli részére jellemző, homokbuckás erdős-gyepes mozaiktáj jellegzetes részét képező homoki pusztai tölgyes emlékét őrzi, melynek állományalkotó őshonos fafaja a kocsányos tölgy, jellemző elegyfajai a fehér nyár, rezgő nyár, kislevelű hárs, a mezei juhar és a vadkörte. Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület, Debrecen. A nagyerdei Parkerdő az erős antropogén hatás következtében jelentős mértékű átalakuláson ment át az eredeti faállomány, a cserjeszint és a lágy szárú aljnövényzet összetételét tekintve. Ám a jelenlegi állapotában is igen fajgazdag az őshonos fafajok, valamint a telepített idegen (exóta) fafajok tekintetében. A területen található idős fák sokféle élőhelyet biztosítanak számos állat-, növény- és gombafaj számára, ezért ezen fák minden olyan egyedét meg kell őrizni, amely önmagában is természetvédelmi, tájképi, esztétikai értéket képvisel.
A madárvilága is sokszínű. Előfordul többek között a macskabagoly, lappantyú, darázsölyv, karvaly, fekete harkály, nyaktekercs, örvös légykapó, barátcinege, őszapó, meggyvágó. Jellemző emlősei például a mogyorós pele, a mókus, vagy a rájuk is vadászó nyest. Turbánliliom (Fotó: Kovács Zoltán) A Nagyerdő nevű erdőterület Debrecen saját tulajdonú erdeje volt. Nevét valószínűleg nem kiterjedéséről – voltak nagyobb erdős területei is Debrecennek, mint Bánk, Csere, Guth –, hanem mivel a környék legjobb termőhelye, hatalmas, 100–120 éves fáiról kapta. A városi tanács rendeletei kivételezett figyelemmel tekintettek a Nagyerdőre. Ligeti csillagvirág (Fotó: Sallai Zoltán) A várost körülvevő árokrendszer megszüntetését követően lehetőség nyílt a város terjeszkedésére, és mivel Debrecen szűkölködött az egyéb természeti értékekben, a lakosság érdeklődése a Nagyerdő felé fordult. (Ekkor az erdő határai a jelenlegi Kartács-Dóczi u. - Nagyerdei körútig terjedtek). A város királyi biztosa már 1794-ben indítványozta a Nagyerdő egy részének parkká alakítását, és ott mulatóház építését.