törvény (a továbbiakban: Gytv. ) 25. § (6d) bekezdése lehetővé teszi, hogy a jogszabályban általánosan az indikáción túli gyógyszerrendelésre irányadó szabályoktól eltérően, gyorsítva és egyszerűsítve az eljárásokat, az indikáción túli gyógyszerrendelési ajánlásban szereplő gyógyszereket a gyógyszerészeti államigazgatási szerv részére történő bejelentés alapján is lehet rendelni, illetve alkalmazni. Fontos felhívni a kezelőorvosok figyelmét, hogy ezen "egyszerűsített eljárásokban" is, a Gytv. Indikáción túli gyógyszerrendelés – „off -label use” | Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság. 25. § (6h) bekezdése értelmében az indikáción túli gyógyszerrendelést, illetve -alkalmazást a kezelőorvos a gyógyszerészeti államigazgatási szerv részére utólag, 2021. január 31-ig, majd az ezt követő időszakra vonatkozóan és 2021. július 31-ig, majd - ha az ajánlás hatályban marad - minden év január 31-ig, illetve július 31-ig bejelenteni köteles. A bejelentés a kezelőorvos által kezelt több betegre együttesen is megtehető. Jelen indikáción túli gyógyszerrendelési ajánlás alapján a fenti hatóanyagokra vonatkozóan a bejelentés tartalmára vonatkozóan az OGYÉI az általános adattartalomtól eltérő, további szempontokat nem állapít meg.
© Szoftver: - Adatbázis: GYEMSZI
törvény az egészségügyről ("egészségügyi törvény") 2005. évi XCV. törvény az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról ("gyógyszertörvény") 44/2004. (IV. 28. ) ESzCsM rendelet az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról 39/2008. EüM rendelet: jogilag hatályát vesztette, a szövege beépült a 44/2004. ESzCsM-rendeletbe 1997. évi LXXXIII. Itt a hivatalos lista: ezeket a gyógyszereket adják koronavírus ellen Magyarországon. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól ("egészségbiztosítási törvény") 1993. évi X. törvény a termékfelelősségről – az új polgári törvénykönyv hatályon kívül helyezte Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben az Off-label use című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Vajon ki lehet-e adni vényre C-vitamin injekciót szemészeti alkalmazásra? Ez a kérdés merült fel nemrégiben egy közforgalmú gyógyszertárban dolgozó kolléganőben, aki korábban még sosem találkozott ezzel a terápiás módszerrel. A gyógyszerek expediálása során nem csak a szakmai szempontok szerinti ellenőrzés a fontos, hanem a jogszabályi rendelkezések betartása is. Ez a kettő együtt pedig sokszor nehéz helyzetbe hozza a tára mögött álló szakembereket, mint ahogy azt majd ebben a példában is látni fogjuk. Írásunkban azt szeretnénk bemutatni, hogy a jogszabályok adta keretek között milyen lehetőségeket kell a gyógyszert kiadó kollégáknak mérlegelnie, ha ilyen helyzetben találják magukat. Terjedelmi okokból arra most nem térünk ki, hogy mennyire tudományosan megalapozott terápiának számít a C-vitamin helyi alkalmazása a szem sérülése esetén. Tegyük fel, hogy a kezelőorvos úgy dönt, hogy a beteg szemészeti problémájára a legjobb megoldás az aszkorbinsav helyi alkalmazása. Mivel C-vitamin tartalmú, forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező szemcsepp jelenleg nem létezik, az orvosnak két lehetőség közül kell választani.
A Négyszögletű Kerek Erdő SzínházTV
A négyszögletű kerek erdő (Latinovits Színház) Kollár Zsuzsanna, március Lázár Ervin gyerekregényének már a címében is van valami pszichedelikus. Történetének helyszíne geometriai képtelenség, nyelve gyereknyelv, gondolatvilága szimbolikus, az eseményeknek pedig amolyan kortárs módon van láncolata. A hagyományos cselekményvezetésnek ellenálló történettöredékek a tanítani való értékek adaptálásáról szólnak, és arról, hogy a szeretet az út a boldogsághoz. Ezt hangsúlyozza a budaörsi előadás. A négyszögletű kerek erdő alaposan megdolgoztatja a budaörsi társulatot és a nézőt is. A részben Simon Balázs, részben a társulat által rendezett produkció a mágikus-realista olvasatra bízza a sikert, amely a gyerekregény mai fogyasztóit a leginkább megragadhatja. Csakhogy egy kétórás (nagy)színpadi adaptációhoz még nem elég. Spolarics Andrea Miklós Marcell a hátsó sorokba már el nem jutó hangerővel kezd mesélni az előadás elején (későbbi szerepében ő Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon). A szomorúságról beszél, ami elől nem tud menekülni.
Ehhez még hozzáadódik, hogy a dialógusok helyenként lassú folyásúak, egyes jelenetek túlnyújtottak, a kellék- és díszlethasználat pedig meglehetősen egyszerű. A jelmezek és sminkek, hangeffektek az 1982-es filmadaptációra emlékeztetnek, s noha a szereplők remek színészi képességeikkel alkotják meg a karaktereket, mégsem eldönthető, hogy az előadás egésze vegytisztán gyerekeknek szóló tanító jellegű mese szeretne lenni, vagy A négyszögletű kerek erdő morális mondanivalójának posztmodern feldolgozására tett hiábavaló kísérlet. Böröndi Bence, Ladányi Júlia e. h. Az előadás végén Zordonbordon cselszövésére fény derül, a különböző gyengeségekkel küzdő, szeretetre méltó karakterek pedig befogadják őt, hiszen ő is csak egy gyengeséggel küzdő lény, akárcsak ők (és mi) mindannyian. Az előadás ezen pontján visszanyúl a filmadaptáció zenéjéhez, és az erdő lakói boldogan bukfencezgetnek sebtiben előkapott, színes polifoam-matracokon. A színpad bal oldalán egy gigantikus gomba helyezkedik el, jobb oldalon traktorkerék.
A Négyszögletű Kerek Erdő lakói, ezek a félig állat-félig ember, illetve teljesen csodalények is felnőttek – kivéve talán Vacskamatit –, de ők legalább kiviselkedik. Kiviselkedik, éspedig úgy – ja, és Szörnyeteg Lajos, na, ő se igazán felnőtt, csak nagyra nőtt –, hogy olyan zabolátlanul őszinték, amilyenek csak gyerekek tudnak, illetve mernek lenni. És, ha már ilyenek, ilyen zabolátlanok, ilyen őszinték, hát az a fontos nekik, amit mi, szép és okos felnőttek is annak tartunk, szóban legalábbis, de mintha sosem küzdenénk érte amúgy istenigazában: a szeretet, a tisztelet, az eltökéltség, hogy mindenkit a maga mércéjével mérjünk, de azzal aztán megmérjük! meg az, hogy legyen legalább annyi eszünk, amennyivel felismerhetjük, hogy ki az, aki a vesztünkre tör; és ki az, aki csak szeretne, de annyira, hogy a puszta fenekedésével is megnevettet minket. Mert ha volna tanulsága a Négyszögletű Kerek Erdő történetének, hát ez lenne: hogy a gonosz nevetséges – és minél inkább fenekedik a gonosz, annál nevetségesebb.
Lázár Ervin szereplői megelevenednek a négyszögletű kerek erdő lakói diafilmen. Kívánságlistám Ezt az oldalt Nektek készítettük gyerekek! Ide gyűjthetitek azokat a játékokat, amelyek tetszenek Nektek. Egy-egy játék képét, adatait elküldhetitek szüleiteknek, nagyszüleiteknek. Ahhoz, hogy ezt megtegyétek be kell jelentkezni a REGIO oldalára. Ha regisztráltál már, akkor itt bejelentkezhetsz. Regisztráció Ha még nincs felhasználóneved, pillanatok alatt regisztrálhatsz!
Senkit ne ijesszen el, hogy a színlapon bábkészítők is fel vannak tüntetve. Ez nem olyan előadás, mint a mostanában megszokott, színész mozgatta bábjátékkal kevert ifjúsági darabok, a szereplők vállára vetett bábok csupán azt jelzik, hogy ki milyen állatot testesít meg. A színészek saját, személyes játékát közvetlenül élvezhetik a nézők, és már csak emiatt is érdemes megnézni a budaörsi előadást. Minden magyar ember élete során legalább háromféle módon találkozott már Lázár Ervin e már-már klasszikus művével: olvasta a könyvet, látta a belőle készült tévéjátékot és részesévé vált iskolai előadáson. De amit Spolarics Andrea (Ló Szerafin, a kék paripa) és Bohoczki Sára (Aromo, a fékezhetetlen agyvelejű nyúl) kihozott figuráiból, az minden eddigi előadást és képzeletet felülmúl, nem véletlen, hogy Simon Balázs mellett az egész társulatot említik a rendezésnél. A gyerekek kedvence természetesen Dömdödöm ( Chován Gábor) volt, a maga szerény szókincsével és jóságával, hasonlóképpen, a jólelkű, butácska Szörnyeteg Lajos ( Ilyés Róbert), aki nevével ellentétben mindig az emberséges megoldások híve.
És ne hagyjuk ki Bruckner Szigfridet sem! ( Bregyán Péter). A színvonalat jelzi még, hogy a vendégművész a Nemzeti Színházban gyakran fellépő Miklós Marcell (Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon), illetve Ladányi Júlia (Vacskamati), aki még egyetemi hallgató, de már több nagy szerep van a háta mögött. Ami talán kihagyható lett volna, az a kevésbé jól sikerült pillanat, amikor a közönségnek hosszú másodpercekig a zöld mezőn térdre boruló Mikkamakka ( Böröndi Bence) fenekét kellett néznie. Viszont a korábbi bemutatót, a Karnebál t igen csak lehúzó kritikus (laptársunkban jelent meg, nem a Budaörsi Naplóban – a szerk. ) elégtételt kaphatott, mikor Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon "Nem, nem soha! " felkiáltással ripakodott rá a megszeppent társaságra, jókedvüket szegve. A felnőttek szemszögéből értékelve a bemutatót a darab mesébe burkolt kritikája is a diktatúráknak, amit a magyar író 1985-ben adott ki, és az eredeti illusztrációkat Réber László készítette. Majd a kötet, vagyis Dömdödöm és társainak története 1986-ban elnyerte az Év Könyve jutalmat, ami utalhat a politikai és társadalmi rendszerváltozás közeledtére.