Azonban minden esetben elmondható, hogy az alkotók, katonai szakértőkkel, történészekkel és jövőkutatókkal szoros együttműködésben fejlesztik a termékeket – így a szórakoztató ipar ezen ága kezd erősebben kötődni az akadémiai, kutatói világhoz is. Továbbá, ahogy a tematika távolodik a nehezen vagy egyenesen nem nyerhető War on Terror világától, a szerző megfigyelése szerint az is észrevehető, hogy olyan elképzelt konfliktusok jelennek meg, amikben diadalmaskodni lehet, vagy olyanok, amik a múltban már győzelemmel végződtek. Érdekes adalék Dr. Nick Robinson munkásságához, hogy saját bevallása szerint, annak ellenére, hogy a játékipar keresi kapcsolatot a tudományos élet képviselőivel, a játékipar mint kutatási terület, nehezen volt elfogadható. Ingyenes és legális videójátékok keresésére próbáld ki az alábbi ötleteket. Az viszont már kevésbé meglepő, hogy egyetemi kurzusai rendkívül népszerűek a University of Leeds programjaiban. Forrás:
Ilyenek például a Star Wars Galaxies és a Star Wars: The Old Republic.
Dr. Nick Robinsonnak, a brit, University of Leeds professzorának bizonyára sokak által irigyelt munkája és kutatási területe van; számítógépes játékokkal játszik és elemzői szemmel vizsgálja a játék- és a hadiipar kapcsolatát, valamint ezek kulturális hatásait. Több, mint 30 éves játékos múlttal rendelkezik és számos publikációja érhető el a témában. Legutóbbi, a RUSI szakmai folyóiratban megjelent írásában az elmúlt évtizedek háborús videójátékainak történeti áttekintésén át mutatja be hogyan működik a szórakoztató ipar és a védelmi szektor együttműködése, mik az együttműködés történelmi vonatkozásai és mi ezen médium szerepe a közélet militarizálásban. Háborús videójátékok – több mint játékok - Háború Művészete. Tanulmányában megállapítja, hogy a játékok hatása sokkal sokrétűbb, mint azt elsőre gondolnánk és a kultúrán át jelentősen befolyásolják a közvélemény elképzeléseit a fegyveres konfliktusokról. Értékelése szerint az Egyesült Államokat, 2001. szeptember 11-én ért támadások után a nyugati játékipar is jelentős változásokon ment át és a közvélemény formálásán keresztül, maga is érezhetően aktivizálja azt.
Ez a játék a Teletype papírtekercsein játszódott, amire a játék kiírta a játékosok helyzetét, pontszámait, és a taktikai lehetőségeket is. A 70-es években nagy népszerűségnek örvendtek a D&D nevezetű szerepjátékok is. Ekkoriban születtek meg az RPG (Role Playing Games – szerepjátékos) játékok is, amelyekben a főszereplő karakterrel lehetett különféle labirintusokban barangolni, szörnyeket pusztítani, kincseket keresgélni, és varázslatokat elsajátítva továbbjutni. A legelső grafikus szerepjáték a Dungeon címet viselte, amit szintén Daglow készített 1975 -ben. A legelső FPS (First Person Shooter – Belső nézetes lövöldözős) játék is ugyanebben az időszakban jelent meg. Steve Colley és Howard Palmer – akik a NASA-nal dolgoztak – írták meg a Maze War c. FPS játékot 1973 -ban. Egy 3D-s labirintusban bolyonghattak a játékosok. A labirintus falait egy speciális algoritmus úgy alakította ki, hogy az eltávolította az objektumok láthatatlan részeit, így tömör falakként jelentek meg a számítógépek kijelzőjén.
Schamschula György Schamschula György elismert pénzügyi szakember, több mint 20 éves hazai és nemzetközi vállalati pénzügyi-, hitelintézeti és vállalatmenedzsment tapasztalatokkal. Pályafutását brókerként kezdte, majd 2005-től 2012-ig az Egyesült Államokban, Kaliforniában dolgozott pénzügyi menedzsment területen: 2005 és 2007 között a Landmark Group pénzügyi vezetője volt, majd 2008-tól 2012-ig a Deloitte nemzetközi tanácsadó cégnél látott el pénzügyi projektmenedzsment feladatokat. 2012-től 2017-ig Magyarországon, az EXIM Bankban irányította a tőkefinanszírozási program kialakítását, valamint különböző nemzetközi alapok szakmai felügyeletét látta el. 2017 szeptemberétől a Takarék Lízing vezérigazgatója volt. 2018. Schamschula György lett a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója | Magyar Idők. augusztusában nevezték ki a Magyar Posta Zrt. élére.
A Magyar Posta Zrt. élére történő kinevezéségig a Takarék Lízing vezérigazgatója volt 2017 szeptemberétől – olvasható a közleményben. A távozó Illés Zoltán 2016 augusztusától vezette két éven át a Magyar Postát, irányítása alatt stabilizálódott a cég működése, megindult a levélküldemények kézbesítésének modernizációja és új alapokra helyezték a vállalat csomaglogisztikai tevékenységét. A közlemény szerint Illés Zoltán kiemelten fontosnak tartotta a digitális termékkör fejlesztését, különös tekintettel a levelek digitális kézbesítését lehetővé tévő ePostaboxra.
Tehát magyarul szólva: nem vadásztársasági terület volt az ország egyötöde, hanem állami terület, amit hibásan hívtak rezervátumnak, hívtak állami vadászterületnek, de gyakorlatilag ki volt véve a vad az állandó zaklatástól, a hektikus vadászattól, amelyik, mint mindnyájan tudjuk, akik értünk a vadászathoz, nem tesz jót az állománynak. Ebből a törvényből nagyon hiányolom azt, hogy nem szabályozza, hogy az ország vadászterületeinek meghatározó része, énszerintem legalább 10 százaléka, meg kell maradjon állami kezelésben, hiszen ennek rengeteg olyan pozitív hatása van, amelyet az idő rövidsége miatt nem kívánok fölsorolni. Ugyancsak hibája ennek a törvényjavaslatnak az, hogy nem szabályozza a bérbeadás feltételeit. Én nem tudom másképp elképzelni a bérbeadásnak a lebonyolítását, mint úgy, hogy egy nyilvános árverésen kell a területet bérbe adni, mert ha nem így történik, ki, milyen alapon és jogon dönti el, hogy az adott területen ki lesz a vadászati jog bérbe vevője. Nem beszélve arról, hogy csak így tudunk kialakítani egy megfelelő ár- vagy díjtételt a vadászattal kapcsolatban.