A 2016. évi nyári olimpiai játékokon a női kézilabdatornát augusztus 6. és 20. között rendezték. A tornán 12 csapat vett részt. A címvédő a norvég válogatott volt. Az aranyérmet az orosz csapat nyerte. Részt vevő nemzetek [ szerkesztés] Esemény Dátum Helyszín Kvóta Kvalifikált csapatok Rendező - 1 Brazília ( BRA) 2014-es női kézilabda-Európa-bajnokság 2014. december 21. Magyarország, Horvátország Norvégia ( NOR) 2015-ös világbajnokság 2015. december 20. Dánia Spanyolország ( ESP) 2014-es női kézilabda-pánamerikai bajnokság 2015 Argentína ( ARG) 2014-es női kézilabda-Afrika-bajnokság Angola ( ANG) 2014-es női kézilabda-Ázsia-bajnokság Dél-Korea ( KOR) 2016-os női kézilabda olimpiai selejtezőtorna (1. forduló) 2016. március 17-20. Asztrahán, Oroszország 2 Svédország ( SWE) Oroszország ( RUS) 2016-os női kézilabda olimpiai selejtezőtorna (2. forduló) Metz, Franciaország Hollandia ( NED) Franciaország ( FRA) 2016-os női kézilabda olimpiai selejtezőtorna (3. forduló) Aarhus, Dánia Románia ( ROU) Montenegró ( MNE) Összesen 12 Eredmények [ szerkesztés] Színmagyarázat A csoportok első négy helyezettje bejutott a negyeddöntőbe.
Íme a női kézilabda olimpiai selejtező programja és közvetítései Mutatjuk a Győrben rendezendő olimpiai selejtező programját és a közmédia közvetítéseit. Péntektől vasárnapig rendezik a női kézilabdázók győri olimpiai selejtezőtornáját, amelyen a magyar válogatott mellett Kazahsztán, Szerbia és Oroszország küzd kettő tokiói kvótáért. A győri torna összes meccse képernyőre kerül valamilyen formában: a magyarok mérkőzéseit és szombati orosz–kazah csatát tévében és online egyaránt közvetítjük, míg a kvóta szempontjából nagyon fontos orosz–szerb, valamint a szerb–kazah találkozót csak az láthatják élőben. Az olimpiai selejtezőtorna programja: március 19., péntek: 17. 00: Magyarország–Kazahsztán (M4 és) 20. 00: Oroszország–Szerbia () március 20., szombat: 17. 30: Magyarország–Szerbia (M4 és) 20. 30: Oroszország–Kazahsztán (M4 és) március 21., vasárnap: 17. 30: Szerbia–Kazahsztán () 20. 30: Magyarország–Oroszország (M4 és)
Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy az MKSZ a győri Audi Arénát jelölte meg, mert a fővárosban a Papp László Aréna, Debrecenben pedig a Főnix csarnok is foglalt március 20-22. között. De az Audi Aréna tökéletes helyszín lenne az olimpiai selejtezőre. Amennyiben persze az IHF így dönt. A fentieket összerakva most tényleg az a kérdés, hogy mikor hoz döntést a nemzetközi szövetség. Ha valóban Magyarországnak adja a rendezést, akkor nem kell megvárnia január 26-át, a férfi Európa-bajnokság végét. Az IHF dönthet úgy is, hogy Szerba rendez, de akár Kínába is elviheti a selejtezőt. Gyakorlatilag bármit megtehetnek, az ő tornájuk, az ő kezükben van a döntés. Mi csak egyet tehetünk: várunk. Címlapi kép: Vérten Orsolya dob gólt a lengyeleknek a 2008-as női kézilabda olimpiai selejtezőn Bukarestben a Magyarország-Lengyelország mérkőzésen.
A női kézilabda-válogatott az Európa-bajnokságon elért hetedik helyével biztosította a helyét a március 20-22. között Győrben rendezendő olimpiai kvalifikációs tornán. Az IHF szabályzatát vizsgálgatva kiderült (a 90. oldalon rögzítették), hogy valamennyi csoportban ugyanazon elv szerint bonyolítják le a meccseket. Vagyis a négyes csoport két legjobban rangsorolt csapata, ahogy négy évvel ezelőtt is, rögtön az első nap összecsap. Ami magyar szempontból nem rossz hír, mert a legnagyobb favorit oroszok a szerbekkel játszanak mindjárt az első nap, a mieinknek pedig Kína jut. A második nap, szombaton pedig jöhet a szerb-magyar, amelyik győztese nagy valószínűséggel mehet Tokióba. Első forduló: Oroszország-Szerbia és Kína-Magyarország Második forduló: Oroszország-Kína és Szerbia-Magyarország Harmadik forduló: Oroszország-Magyarország és Szerbia-Kína A magyar válogatott tehát egy viszonylag könnyebb meccsből érkezik a szerbek elleni meccsre, igaz a szerbek is elengedhetik az oroszok elleni összecsapást, mert Ambros Martín csapata nemcsak ebből a négyesből emelkedik ki, hanem az olimpia egyik esélyese is lehet.
Belépnek mindezek sorrendjébe, a felkészületlen utazó nem érheti magát száraz éghajlatnak, mivel az napközbeni hőguta miatt, vagy éjszaka hipotermiában halhat meg. Sivatagi éghajlati tényezők Ilyen időben a párolgás nagyobb, mint a csapadék. A párolgási sebesség nagyobb, mint a csapadék sebessége. Ez az, ami miatt a talajok nem teszik lehetővé a növényi élet terhességét. A Közel-Kelet területein évente átlagosan 20 centiméter eső esik. A párolgás mennyisége azonban meghaladja a 200 centimétert. Ez azt jelenti, hogy a párolgási sebesség akár 10-szer nagyobb, mint a csapadék sebessége. Emiatt a páratartalom nagyon alacsony. Ezen száraz régiók átlagos hőmérséklete 18 fok. Sivatagi éghajlat: jellemzők, tényezők és fontosság | Hálózati meteorológia. Ez a hőmérsékleti érték a nap 24 órájában ingadozik. Legfeljebb 30 fokos értékeket találhat. Az összes rezgés alapvetően a vegetáció hiányának tudható be, amely jól szabályozhatja a hőmérsékletet. Ezért a talaj nappal nagyon meleg, éjszaka pedig nagyon hideg. Ami a csapadékot illeti, nemcsak szűkösek, hanem nagyon szabálytalanok is.
Az erős besugárzás következtében a hőmérséklet már délelőtt meghaladja a 25 °C-ot, s a gyorsan fölszálló levegőben megkezdődik a gomolyfelhők kialakulása, amelyekből kora délután szinte minden nap heves hőzivatarok hullnak. Helyenként néha egyetlen napon 1000 mm eső zúdul le (nálunk egy év alatt sem esik ennyi); a jégverés sem ritka. Az évi csapadék mennyisége az Egyenlítőtől távolodva 3000-4000 mm-ről 1500 mm-ig csökken; az öv északi és déli szegélyén 1-2 hónapos száraz időszak is előfordul. A csapadékhullásnak – a Nap évi kétszeri merőleges delelés-magasságának megfelelően – kettős csúcsértéke van. A magas hőmérséklet és a bő csapadék miatt a levegő páratartalma állandóan magas. A heves esőzések következtében az öv folyóhálózata sűrű, folyói bővizűek, vízjárásuk egyenletes. Trópusi sivatagi éghajlat. A magas hőmérséklet és a bő csapadék buja, örökzöld egyenlítői esőerdőket éltet. Az egyenlítői esőerdőkben felső, középső és alsó lombkoronaszint alakul ki. Az esőerdő fafajainak jelentős része pálmaféle, pálmalevelű nyitvatermő (cikász) és pillangós virágú.
A hármas lombkoronaszint miatt az aljnövényzetnek alig jut fény, a cserje- és gyepszint a lombkoronába költözött, ahol mint fánlakó (epifita) vagy kúszónövény (lián) él. Az egyenlítői őserdők állatvilágát főemlősök, papagájfélék, kígyók, gyíkok, hangyák, termeszek és nagytermetű ízeltlábú fajok jellemzik. Az egyenlítői éghajlat előfordulása: Eurázsiában: Indonéz-szigetvilág, Maláj-félsziget; Afrikában: Kongó-medence, Guineai-partvidék, Madagaszkár keleti fele; Amerikában: Amazonas-medence Karib-szigetvilág (Jamaica, Hispaniola, Puerto Rico).