Bíró Lászlónak több mint 20 találmánya volt, közülük nem mind került gyakorlati alkalmazásra, ám jó néhányat, mind a mai napig állandóan használunk közülük. A golyóstollat is neki köszönhetjük. A golyóstoll feltalálóját lapszerkesztőként nagyon zavarták az állandóan folydogáló, szivárgó töltőtollak. Mint ahogy az évtizedekkel később minket is az iskolapadban, hiába lett a gyerek keze is tintás, a füzet is, a pad is, az írást sokáig csak töltőtollal engedélyezték az iskolákban. Az anekdota szerint egyszer Bíró egy budapesti teraszon üldögélt, és nézte az előtte golyózó gyermekeket. Az egyik golyó átszelt egy aszfalton összegyűlt kis víztócsát és tovább gurulva, nedves nyomot hagyott maga után az útburkolaton. Ebben a pillanatban született meg a golyóstoll ötlete… 70 éve, 1943. június 10-én Argentínában szabadalmazták a magyar származású Bíró László József golyóstollát Birome márkanév alatt, amelyet a köznyelv Argentínában ma is birónak, angol nyelvterületen pedig máig biro pennek, röviden bironnak hívnak.
Bíró László, a golyóstoll feltalálója 1978 körül Forrás: Wikimedia Common/PD-AR-Photo Négy nagy gyár uralta akkoriban a piacot: a Parker, a Sheaffer, a Waterman és a Wahl-Eversharp. 1924-ben G. L. Lorenz Drezdában egy új tollat fejlesztett ki, amelyet Mungo néven gyártottak, s mintadarabjait a Lipcsei vásáron árusították. Ezek a tollak azonban még elég kezdetlegesek voltak, és csak 1-2 napig voltak használhatóak. 1938-ban Wenczel Climes cseh feltaláló szabadalmaztatott egy új típusú tollat, amely csak a tervezőasztalon működött, gyakorlatilag azonban használhatatlan volt. Bíró László József áttanulmányozta ezt az ötletet, majd továbbfejlesztette. Bíró első golyóstoll-szabadalmát töltőtoll néven 1938. április 25-én jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak. De még ezt megelőzően, az 1931. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron már bemutatta egy nagyméretű golyóval ellátott tollát. Ezzel azonban nagyon rossz minőségben, és nagy méretben lehetett csak "írni". Később ezt a megoldást tökéletesítette, s lekicsinyített változatát már írótollként alkalmazta.
Bíró László József találmánya túlzás nélkül felforgatta a világot. Hetvenöt éve, 1943. június 10-én szabadalmaztatták Argentínában a magyar Bíró László József golyóstollát, amelyet a köznyelv angol nyelvterületen ma is biro pen, avagy röviden biro néven emleget. A golyóstoll elterjedése előtt töltőtollat használtak, amely a mártogatós tollat, az pedig a lúdtollat tette elavulttá. Az amerikai Lewis Edson Waterman által 1884-ben szabadalmaztatott töltőtoll mintegy hatvan évig uralta az írószerpiacot. Az első golyóstoll-szabadalmat már 1888-ban kiadták az Egyesült Államokban, s Európában is több feltaláló kísérletezett vele, ám ezek a tollak nem adagolták egyenletesen a tintát, és függőlegesen kellett tartani őket, ami írás közben nem túl kényelmes. A golyóstoll elve egyszerű: festékkel töltött csövecske végén egy forgó golyó juttatja papírra a tintát, ezt a technológiát tökéletesítette és szabadalmaztatta Bíró László. A feltaláló 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Fiatal korában újságíró volt, szerkesztette a Hongrie-Magyarország-Hungary című művészeti folyóiratot, s olyan nagynevű lapoknak dolgozott, mint a Pesti Napló vagy a Pesti Hírlap.
(A golyóstoll számos országban ma is az ő nevét viseli: spanyolul birome, franciául biron, angolul néha biro-pen nek hívják). Hamarosan felismerte, hogy a golyó formájának precizitása nagyban befolyásolja a toll minőségét, ezért szigorú ellenőrzést vezetett be. A Bíró-féle golyóstoll gyorsan elterjedt; az U. S. A. hadserege 20000 darabot rendelt a Stratopen tollból, Angliában a RAF a BIRO Miles Martin Pen Co. változatot használta a nagy magasságban nehezen használható töltőtollak helyett. Az Egyesült Államokban később az Eversharp és az Eberhard-Faber cégek vették meg a licencet, de az erre a célra létrehozott Reynolds International Pen Company még előttük, 1945 végén elkezdte az engedély nélküli másolatok árusítását eleinte csak Reynolds néven, majd 1946-ban Reynolds 400 és Reynolds Rocket típusnevek alatt. Az első golyóstoll 1945. október 29-én került piacra New Yorkban, 12 és fél dolláros áron (mai értékre átszámítva körülbelül húszezer forint). Franciaországban BIC néven (egyes vélemények szerint a Biro Crayon rövidítése, mások szerint Marcel Bich nevének nemzetközileg elfogadható rövidítése a márkanév) árusította az erre a célra létrehozott Société Bic; ma Bic Cristal néven forgalmazzák, és a világ legnagyobb számban eladott golyóstolla.
Üzletük Budapest V. kerületében, az egykori "bazársor"-on volt. Leírás [ szerkesztés] Egy golyóstoll tintacsíkot húz a papíron Golyóstoll hegye felnagyítva A golyóstollaknak két típusa van: az eldobható és a cserélhető betétes. Az eldobható tollak nagyrészt műanyagból készülnek, és a tinta elfogyása után az egész tollat eldobják; az újratölthető tollak általában fémből készülnek, drágábbak és jobb minőségűek, és a golyóban végződő tintatartály külön, külső burkolat nélkül is kapható. (Újratölthető golyóstollak nincsenek, mert a viszkózus tintának a tartályba juttatását speciális, nagysebességű centrifugálással végzik). A golyóstollak legtöbbjében a hegy egy rugós mechanizmussal a toll végén levő gomb segítségével visszahúzható. Az eldobható golyóstoll hegye általában nem húzható vissza, hogy ezzel is olcsóbb legyen, ennek is kupakot húznak a végére, ezzel zárható le. A golyóstollhoz hasonló elven működik a töltőtolltintát használó rollertoll, a golyós filc és a túlnyomásos gázzal adagolt extra viszkózus tintát használó űrtoll, amivel akár víz alatt vagy fejjel lefelé is lehet írni.
Szent Mihály-templom Vallás keresztény Felekezet római katolikus Egyházmegye Esztergom-Budapesti főegyházmegye Egyházközség Angyalföldi Szent Mihály plébánia Kanonok Vigyázó Miklós (plébános) Diakónus Kuzmányi István [1] Építési adatok Építése 1929 – 1930 Stílus neoromán Tervezője Foerk Ernő Felszentelés 1930. szeptember 21. Felszentelő Serédi Jusztinián Elérhetőség Település Budapest Hely 1131 Budapest, XIII. kerület Babér utca 17/b Elhelyezkedése Szent Mihály-templom Pozíció Budapest térképén é. sz. 47° 32′ 50″, k. h. 19° 04′ 38″ Koordináták: é. 19° 04′ 38″ A Szent Mihály-templom weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Mihály-templom témájú médiaállományokat. A Külső Váci úti Szent Mihály-templom (vagy Angyalföldi ~) az egykori Tripolisz helyén, a XIII. kerületi Babér utcában épült fel. A Külső Váci út menti városrész római katolikus hívőinek temploma. Az 1930 -as felszentelés után tíz évvel megépült a plébániaépület és a kultúrház is. Ma a környék körülbelül 9000 hívét látja el a plébánia a 900 négyzetméteres templomban.
Az Angyalföldi Szent Mihály-plébániatemplom az egykori Tripolisz helyén épült meg a XIII. kerületi Babér utcában. A csaknem kilencszáz négyzetméteres templomot a környéken élő, körülbelül kilencezer római katolikus hívők használják. 1920-as évek környékén megszervezték az egyházközséget. A templom terveit Foerk Ernő készítette el, majd az ő tervei alapján 1929-ben meg is kezdték a templom építését, amit 1930-ra fejeztek be, és ez év szeptemberében Serédi Jusztinián bíboros szentelte fel. A második világháború következtében jelentősen megrongálódott az épület, ezáltal az évek alatt kisebb-nagyobb felújításokat végeztek el rajta. Az 1990-es években egy teljeskörű átalakításon esett át, aminek keretén belül új ólomablakot és tornyot kapott.
Angyalföldi Szent Mihály Plébánia Címünk: 1131 Budapest, Babér utca 17/B Adószámunk: 19818977-1-41 Telefonszámunk: 06-1-350-63-71 (irodaidőben hívható) E-mail címünk: Küldjön üzenetet! Üzenet küldése
Angyalföldi Szent Mihály Plébánia - YouTube
Árpád-házi Szent Margit- templom Vallás keresztény Felekezet római katolikus Egyházmegye Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Egyházközség Budapest Pesti-Északi espereskerület Pap(ok) Dr. Monostori László (esperes, plébániai kormányzó) Lakatos Bence (káplán) Építési adatok Építése 1931 – 1933 Stílus neoromán Tervezője Möller István Felszentelés 1933. október 15. Felszentelő Serédi Jusztinián Elérhetőség Település Budapest Hely 1132 Budapest, Váci út 34. Elhelyezkedése Árpád-házi Szent Margit- templom Pozíció Budapest térképén é. sz. 47° 31′ 00″, k. h. 19° 03′ 38″ Koordináták: é. 19° 03′ 38″ Az Árpád-házi Szent Margit- templom weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Árpád-házi Szent Margit- templom témájú médiaállományokat. Az Árpád-házi Szent Margit-templom, hétköznapi használatban Szent Margit-templom vagy Lehel téri templom Budapest XIII. kerületében, az Újlipótvárosban, a volt Lehel téren (2019. május 29. óta Szent Margit tér) áll. A templomot 1933. október 15-én szentelték fel, és Árpád-házi Margit szentté avatása után, 1944 -ben vette fel az ő nevet.
A második világháborús károk főhatósági segélyekből és a hívek adományaiból fokozatosan tűnnek el. 1955-ben a templom megkapja az esztergomi tanítóképző orgonáját, melyet 1967-ben korszerűsítenek. 1972-ben alakítja ki Rácz Gábor a templomban az új -süttői márványborítású- liturgikus teret. Ő készítette 1975-ben a szentbemiséző oltár, az ambó és a kereszt tűzzománc lemezeit is. 1980-ban a korábbi főoltárképet, egy sokak által bírált - mert a templom összképétől elüt - tűzzománc képre cserélik. A sekrestyében áll az eredeti faoltár, melyet annak idején a Kisegítő Kápolna Egyesület használt. 1995. augusztus 15-én szentelik fel a templom alatt létesített urnatemetőt. A '90-es évek folyamán a templom külső, belső felújításra kerül, többek között megtörténik az ólomüveg-ablakok restaurálása. Az urnatemető második szárnya 2004-re készül el, a plébánia teljes felújítása 2005-ben fejeződik be. 2007. -ben pedig a templom tornyait restaurálják. Az egyházközségben két énekkar –egy klasszikus és egy gitáros- teljesít szolgálatot.