Állandó ügyeletek Felnőtt orvosi ügyelet Felnőtt sürgősségi orvosi ügyelet Cím: Debrecen, Nagyerdei Körút 98 Telefon: (52) 404-040 Nyitva tartás: A nap 24 órájában – a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrumának I. számú Belgyógyászati Klinikájának oldalszárnyában, a klinika ambulanciáján működik Az ügyelet a Klinika főbejáratának közelében, balra található. A városközpontból tömegközlekedési eszközzel leggyorsabban az 1. számú villamossal (Klinika megálló), személygépkocsival a Péterfia utca – Bem tér – Simonyi út – Nagyerdei körút útvonalon keresztül érhető el. Ügyeletek | infoDebrecen | Orvosi ügyelet, fogorvosi ügyelet, gyógyszertári ügyelet, háziorvosi ügyelet, gyermekorvosi ügyelet. Internet: Gyermekorvosi ügyelet Cím: Debrecen, Nagyerdei Körút 98. Telefon: (52) 416-275 Nyitva tartás: – a nap 24 órájában – a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrumának Gyermekgyógyászati Klinikáján működik. A klinikatelepen belüli eligazodást a főbejárat portaszolgálata segíti. Internet:. Traumatológiai ügyelet Cím: Debrecen, Bartók Béla út 2-26. Telefon: (52) 511–777 Nyitva tartás: a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kórház-Rendelőintézetében működik., A kórházat a Bartók Béla út rekonstrukciója miatt jelenleg a városközpontból leggyorsabban gépkocsival a Hatvan utca – Kishegyesi út – Dorottya utca útvonalon lehet elérni.
Tipikus példa erre pl. a porcelán illetve akril korona. Rövid átfutási idő - igény szerinti kezelési tervek A munka elkezdése előtt a páciens igényeihez, viszont a szakmai szempontok figyelembe vételével végezzük a munkát. Érdi polgármesteri hivatalos Milyen a jó tv Kiadó apartman siófok szép kártya
Internet: Libra Gyógyszertár Gyógyszertári ügyelet Cím: Debrecen, Nagyerdei körút 98 Telefon: (52) 432-288, 534-388). Nyitva tartás: A város legnagyobb gyógyszertára a városközpontban, a Kistemplom (Csonkatemplom) mellett, a Széchenyi utca 1. alatt található Kígyó Patika (tel. : (52) 413-546, 326-666). A naponta – hétvégén is – a leghosszabban, reggel 8-tól este 22 óráig nyitva tartó gyógyszertár a városközpontban a Nagytemplom melletti Nap Patika a Hatvan utca 1. alatt található (tel. : (52) 413-115, 530-517). Éjszakai ügyelet: a Debreceni Egyetem Orvostudományi Centruma (Klinika) területén (Debrecen, Nagyerdei körút 98. ) a főbejárattól balra található Libra Gyógyszertár hétköznapokon reggel 8 és este 22 között tart nyitva. A gyógyszertár este 22-től reggel 8 óráig a hét minden napján ügyeletet tart A debreceni gyógyszertárak listája megtalálható a címen.
Ma Bajor Giziről esik szó – azon okból, hogy a legendás színésznő 1893-ban éppen e napon született Budapesten. Emlékezzünk születésnapjára – s egyben beszéljünk elhunytáról: vajon 1951. február 12-én hogyan s miképp hagyta itt ezt a világot? Ha a homályos legendát akarnám erősíteni, akkor most bogarat ültetnék újfent mindenki fülébe, miszerint nem volt az olyan egyszerű: bizony politikai oka is volt annak, hogy a legkeményebb Rákosi-időkben tűnt el közülünk, de ez ez így nem igaz. Vagy igen… Hagyjuk meg a kételyeket, végül is egy korszakos színésznő esetében ugyancsak helye van a misztikumnak, hisz tényleg nem természetes halállal hagyott itt minket 58 esztendős korában: talán valóban megvannak a politikai-lélektani okai is annak, hogy férje, a megzavarodott (? ) Germán Tibor attól való félelmében, hogy feleségét különböző súlyos betegség (süketség és agydaganat) fenyegeti, megölte, majd magával is végzett. Annyi tény: a pályatársak kivétel nélkül állítják, hogy Bajor Gizi személyében egy különösen fontos művészt veszítettünk el, akire nagy szeretettel és tisztelettel gondolnak mind a rajongók, mind a pályatársak még akkor is, ha csak hírből ismerik.
Itt, a mai Stromfeld Aurél út (akkor Piłsudski út) 16. szám alatt kezdték meg közös életüket. Bajor Gizi átépített villája a mai Stromfeld Aurél (egykori Pilsudski) út 16. alatt (fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény) Bajor Gizi hálószobája 1933-ban (forrás: Színházi Élet, 1933. 10. szám) Bajor Gizi új lakásának fürdőszobája 1933-ban (forrás: Színházi Élet, 1933. szám) Bajor Gizi egykori villája, a mai Bajor Gizi Színészmúzeum (fotó: Országos Magyar Színháztörténeti Múzeum és Intézet oldala) Az épület hamar a budapesti művészvilág egyik kedvelt találkozóhelyévé vált, mivel Bajor Gizi nem nagyon szerette a szórakozóhelyeket és bárokat, így inkább vagy a saját villájába hívta kikapcsolódni a barátait és művész ismerőseit, vagy ő ment másokhoz vendégségbe. Egry József festőművész műteremlakásában a József Attila (gróf Tisza István) utca 18. alatt 1939-ben. Jobbról a harmadik Egry József, a negyedik Bajor Gizi (fotó: Fortepan/képszám: 7452). Bajor Gizi új lakásának szalonja 1933-ban (forrás: Színházi Élet, 1933. szám) A villa, amely a külvilágtól a magas falakkal teljesen el volt zárva, sokakat érdekelt, épp ezért nem meglepő, hogy a házát többször is bemutatták különböző újságok, mint például a Film, Színház, Irodalom című folyóirat is, amelynek munkatársai 1942. június 5-én látogattak el ide, hogy bepillantást engedjenek a nagyközönségnek Bajor Gizi otthonába.
Nem került a lapok pletykarovatának főhelyére, nem voltak botrányos események körülötte. Mondják, hogy mindez a művésznő kvalitásain túl annak is köszönhető, hogy talán a legvisszavonultabb életet élte társai és kollégái között. Bajor Gizit a színpadon kívül a pesti publikum sohasem látta. Nem járt bárokba, éttermekbe, nem ült feltűnő helyen a kávéházak teraszain, nem sétált a korzón, karon fogva valamely deli kollégájával, kacéran kuncogva és sugdolódzva, s talán ez a fajta láthatatlanság csak növelte és értékessé tette nimbuszát. Ő volt az egyetlen olyan színésznő a harmincas évek közepe felé, akit minden fellépése után megvárt rajongó közönsége a színházi kiskapunál. Az ő személye még akkor is romantikát hordozott, és azt a feltétlen hódolatot, amely régebbi korokban kijárt az igazán nagy színésznőknek, és ami már a harmincas évek közepére is kiveszőfélben lévő adománnyá lépett elő. A háború alatt bátor fellépésével tűnt fel. Keresztfiát, az író Vajda Miklóst a nyilasok fogságából hozta ki; és sok embert bújtatott saját villájában, a mai Bajor Gizi Színészmúzeum épületében.
Nagyszerű és mindentudó kollégám, Takács István színiszakértő így fogalmaz Bajor Giziről: A mai, egyre kevesebb számú érdeklődőjének csak sablonos lexikonjelzők maradnak róla, kiüresedő tartalommal, és őt is lassan utoléri a színművészet nagy betegsége, az egyre halványuló emlékezés. Mítoszként lebeg a valóság felett személye, afféle elérhetetlen abszolútumként, pedig neki is voltak esendőségei, és személyes varázsa, tüze, kétségek gyötörték premier előtt, szerényen meghúzódott, és zavartan belepirult, ha valaki felismerte az utcán, ugyanakkor derűs, vidám személye, gurgulázó nevetése sokakat elvarázsolt környezetében. Életének kezdetéről Bajor Gizit idézzük: "Nagyapám Zsitvaújfaluban ismerte meg nagymamát, nagymama von Weiss és Hortenstein bárónő volt. A vezérkari főnök és a bárónő házasságából született édesapám, Magyaróvárott 1849-ben, menekülés közben, mert nagyszüleim Németországba emigráltak. Papa kint végezte az egyetemet, hallatlan művelt volt. Famíliám élettörténetét meg is írta valaki odakint egy Wetterwolken (Viharfelhők) című regényben, amely 1910-ben jelent meg Berlinben, Károly Curtius kiadásában. "