Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóinak segítségével igazolta egy prominens nemzetközi kutatóhálózat, hogy miként befolyásolja a fehérje-térszerkezet kialakulását a szintetizálódó fehérjealegységek felépítése. A kutatás során gépi tanulásra képes elemző algoritmussal vizsgáltak több mint 600 ezer sejtről készült mikroszkópfelvételt. 2018. SZTE TTIK - Biológia Intézet | Szakdolgozati lehetőségek. március 7. Magyar kutatók az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban ( MTA SZBK) rendelkezésre álló, speciális informatikai háttérrel összekapcsolt mikroszkóprendszer segítségével járultak hozzá egy elmélet igazolásához, amely a fehérjekomplexek szintézise közben fellépő kóros sejtfolyamatokat magyarázza. A fehérjék egy része nagyobb komplexekbe szerveződve látja el feladatát. Az elmélet szerint azonban, ha az azonos alegységekből álló fehérjekomplexek túl korán kapcsolódnak össze a fehérjeszintézis során, akkor a sejtekre káros, úgynevezett fehérjeaggregációs folyamat játszódik le. A kutatók kimutatták, hogy a funkcionális térszerkezet kialakulásának sikerét alapvetően meghatározza, hogy a fehérjekomplex alegységeinek összekapcsolódásáért felelős régió a fehérjemolekulán belül hol helyezkedik el.
Az olyan demenciával és mozgáskiesésekkel járó betegségeknél, mint az Alzheimer-, a Parkinson- vagy a Huntington-kór, a jelenleg használt gyógyszeres kezelések nem akadályozzák meg az idegsejtek pusztulását. A demenciával, illetve a mozgási funkciók leépülésével járó betegségeknek nincs oki gyógykezelése. Szegedi biologia kutatóközpont 3. Az ilyen betegségekben kialakuló neuroinflammáció néven ismert krónikus agyszöveti gyulladást a klasszikus gyulladásgátló gyógyszerek nem tudják meggátolni. A Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont 11 kutatócsoportját összefogó, fizikusokból, vegyészekből, gyógyszerészekből, biológusokból és orvosokból álló konzorciumnak több éves munkával sikerült több olyan új vegyületet azonosítani és tiszta formában előállítani, amelyek a klinikai tesztelést megelőző kísérletekben sejtvédő és gyulladásgátló hatásúnak bizonyultak – olvasható az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat pénteken, január 14-én megjelent közleményében. Ezek a vegyületek képesek átlépni a vér-agy gáton, egy részük sejtosztódást gátló hatású, az 0758-S jelű vezérvegyület pedig epilepsziásgörcs-gátló hatást is mutat.
Köszönjük, hogy a Szeged365 virtuális családjába tartozol! A sütiket használunk a gyorsabb működés érdekében. A tájékoztatónkat ITT találod. Elfogadom Elutasítom
Összesen 18 állásajánlat.
13 órája - Mentés Szegedi Tudományegyetem 191 állásajánlat Művezető - új Szeged Szegedi Sport és Fürdők Kft. Üzemeltetési csapat vezetése, támogatása, fejlesztése, irányításaA karbantartási rendszer működtetése, felügyelete és elemzése (stratégia kidolgozása, TMK)Költségoptimalizálás, karbantartási erőforrások biztosításaFolyamatos kapcsolattartás az üzemeltetési … - kb. Biológiai Kutatóközpont – Szegedi hírek | Szeged365. 13 órája - Mentés Vegyszerkezelő targoncás - új Szeged SOLE-MiZo ZRt … sikerekért. A Sole-Mizo Zrt. szegedi üzemének vegyszerellátása a termelő részeken … - 1 napja - Mentés Üzemi takarító - új Szeged SOLE-MiZo ZRt … sikerekért.
Az Antonio Vivaldi Ősz címen ismert F-dúr hegedűversenyétől az amerikai jazz-zongorista Keith Jarret 1975-ös kölni szólókoncertjének részletéig terjedően sokféle hangfelvételt a kutatók először váltakozó árammá (AC), azt pedig oszcilláló elektromos mezővé alakították, ezután pedig elektródák segítségével megmérték az enzimre gyakorolt hatását. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy az enzimműködés "jelentős érzékenységgel bír az AC-jelek bizonyos spektrális jellemzőire, és egyértelmű preferencia-sorrendet mutat". Szegedi biologia kutatóközpont 1. Az ELKH közleménye idézi a kutatást vezető Páli Tibort, aki mindenekelőtt arra figyelmezteti az érdeklődőket, hogy eredményeiket nem hanghullámok formájában terjedő akusztikus zenével érték el. "A zeneileg oszcilláló AC-mező alkalmazása nagyban különbözik nyomáshullámoknak az élő anyagokra gyakorolt hatásától" – fogalmaz a kutatás vezetője. Ugyanakkor, mint mondja, korábbról nem ismert olyan kísérlet "amelyben akusztikus hullámokból keletkezett volna makroszkopikus elektromos mező egy biomolekuláris rendszerben, amit ebben a tanulmányban elektródák segítségével értünk el".
Több ezren is elférhettek itt! Nevét a bejárat fölött elhelyezett földgömbről kapta. A színpada hármas osztású: első, hátsó és felső színpadon játszhattak a színészek. De még függönyt, díszletet, kelléket ne keressünk! A nézők nagy része állva tekinthette meg az előadásokat, a tehetősebbek páholyokból kísérhették figyelemmel a darabokat. A mai színház jellemzői 10. A mai színház szerkezetével egyezően a színpad mögött találjuk az öltözőket, és a különböző technikai gépezetek. A süllyesztők, emelők működtetése is innen történik. A felső színpad mellett tornyocskák emelkednek, ezekben kapnak helyet a muzsikusok és zajmesterek. A csak férfiakból álló, 12-15 fős társulat tagjai nagyon díszes, korhű jelmezekben szerepeltek. Az ókori hagyományok folytatásaként még mindig csak férfi színészek játszottak, a női szerepeket fiatal, 14-15 éves fiúk adták elő. Az előadások kezdetét zászló felvonása jelezte 14 órakor. Ennek színe mutatta az aznapi darab műfaját: a fekete tragédiát, a piros történelmi drámát, a fehér komédiát jelzett.
Drámai előadásokat először Athén városában adtak elő a későbbi Dionüszosz színház helyén. Az orkhésztrára vezető út neve paradosz volt. Az orkhésztra déli részénél - út mellett - építették fel az úgynevezett szkénothékét fából, amelyben szükséges felszerelések tárolták, és emellett előadások háttere is volt. Amikor a szkénothéké nem felelt már meg az előadások követelményeinek, akkor alakult ki a szkéné. Szkéné [ szerkesztés] A szkéné egy ideiglenes, évente felújított, fából készült raktárépület, illetve háttér volt, amelyet a szkénothéké elé építettek. Az i. e. 5. A mai színház jellemzői irodalom. századtól már kőből készül emeletes előrenyúló szárnyakkal rendelkezik, amelyeket paraszkénionoknak neveztek. Proszkénion [ szerkesztés] A hellenisztikus korban alakult ki, földszintes oszlopos előépítmény az emeletes szkénothéké és a szkéné előtt. Ezen folyt a színjátszás és a mögötte álló főépület homlokzatán levő nagy nyílások, az úgynevezett thürómák segítségével. Theatron [ szerkesztés] A theatron nézőteret jelent. Kezdetben fából készült ácsolt ülőhelyek voltak, később kőlapokkal borított vagy sziklába vésett lépcsőzetes ülőhelyeket alakítottak ki.