A kiállítóhelyek legnagyobb része kezdetben a főváros központi részeire, kiállítótermeire korlátozódott. Az alapítás óta azonban olyan vidéki nagyvárosok is csatlakoztak a kezdeményezéshez, mint Békéscsaba, Győr, Siófok, Miskolc, Esztergom vagy éppen Szigetszentmiklós, ezek után pedig fokozatosan jelezték érdeklődésüket a kisebb települések és falvak is. A nemzetközi szempontból is jelentős emléknap már nemcsak a fiatal generáció műveit és az évtizedek óta aktív művészek munkáit tárja elénk, hanem - hogy a felhozatal még változatosabb és izgalmasabb legyen - már külföldi vendégművészek munkáit is előszeretettel mutatják be a nagyközönség előtt. A Magyar Festészet Napja remek alkalom arra, hogy minden kortárs magyar művész megmutathassa a szakma és a művészetkedvelők számára azt, hogy mit alkotott az elmúlt évben. Ez nem csak a festészet műfajában alkotók ünnepe, de az aktív tárlatlátogatóké és a művészetbefogadóké is.
A Magyar Festészet Napja Alapítvány, a Szolnoki Művésztelep, a Damjanich János Múzeum és az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ meghívja Önt és barátait a MAGYAR FESTÉSZET NAPJA alkalmából megrendezett ÉLŐ MAGYAR FESTÉSZET 2021 Doyenek I Középgeneráció I Fiatal generáció című kiállításra és díjátadó ünnepségre Élő Magyar Festészet – Fiatalok Ideje: 2021. október 16. 16. 00 óra Helye: Aba-Novák Agóra Galéria (Hild tér 1. ) Bevezető: Sipos Endre művészetfilozófus Házigazda: Molnár Lajos Milán, az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ igazgatója Élő Magyar Festészet – Doyenek és középgeneráció Ideje: 2021. 17. 00 óra Helye: Szolnoki Galéria (Templom út 2. ) Köszöntőt mond: Dr. Kállai Mária országgyűlési képviselő Verebes György Munkácsy-díjas festőművész, a MFN Alapítvány elnöke Megnyitja: Sipos Endre művészetfilozófus Közreműködik: Szolnoki Szimfonikus Zenekar Házigazda: Dr. Horváth László, a Damjanich János Múzeum igazgatója Megtekinthető: 2021. november 13-ig További információ: Magyar Festészet Napja Alapítvány I
12. Magyar Festészet Napja Október 17-én nyitotta meg kapuit a Magyar Festészet Napja Alapítvány szervezésében megvalósult egyik legnagyobb gyűjteményes, közös tárlat. Ezen a napon adták át a Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozatának Különdíját Almásy Aladár festő- és grafikusművésznek. Október 14. és 25. között, Szerbia díszvendégségével ünnepelték országszerte és a határon túl sok tucat ingyenes programmal a 12. Magyar Festészet Napját, amely számos helyszínen megemlékezett a 160 éve született Csontváry Kosztka Tivadarról is. A rendezvényt először 2002-ben tartották meg civil kezdeményezésre Budapesten, Szent Lukács, az orvosok és a festők védőszentje napján, október 18-án. Az egynaposnak indult festészeti ünnep célja, hogy Bartók és Kodály országában a zenei mellett a képzőművészeti műveltséget is fejlessze és minél szélesebb közönség számára mutassa be a kortárs magyar festészetet - mondta el a rendezvény sajtótájékoztatóján a Magyar Festészet Napja Alapítvány elnöke. Kiss Zoltán László hozzátette: terveik szerint a fesztivál ezentúl minden évben vendégül látja egy-egy szomszédos ország képzőművészeit, elsőként Szerbia kortárs festői mutatkozhatnak be.
2002 óta hazánkban rendszeresen megünneplik a Magyar Festészet Napját, amelyet október 18-ra tűztek ki. Azért erre a napra, mert ekkor van Szent Lukács napja, aki évszázadok óta a festők védőszentje. Ez a nap a fény, a színek, a formák és ritmusok, az élő festészet ünnepe. Minden ellentétes véleménnyel szemben a festészet – mint művészeti műfaj, kategória – él és virul, mert mögötte az ember ősidők óta tartó képalkotási igénye áll. És ha van magyar nyelv és kultúra, akkor léteznie kell kortárs magyar festészetnek is. A jellemzőiről, irányáról és az egyetemes festészetben betöltött szerepéről kell és érdemes beszélnünk. És mi lenne alkalmasabb arra, hogy évről-évre a figyelmünk fókuszába ezt a fontos kérdést állítsuk, mint egy rendezvénysorozat, melynek a középpontjában október 18-a, Szent Lukácsnak, a hagyomány szerint, a festők védőszentjének a napja áll. Ünnepeljük együtt a Magyar Festészet Napját, azt, hogy van festészet, van jó magyar festészet, ami mögött kiváló művészek állnak, és hogy mindez összeköt, és nem elválaszt minket egymástól.
A látható érték Mit tesz a festő? Színt kever, pigmentet old, felületet alakít, síkba teret formáz, anyagot gyúr látvánnyá, a látványból mondandót, üzenetet képez. Környezetet, életteret ruház fel szépséggel harmóniával, kérdőjelekkel és felkiáltójelekkel. Felzaklat és elsimít, könnyekre fakaszt, üvöltésre késztet és megnyugtat. A festő a látható világ esszenciáját gyúrja képanyaggá. De a festő ennél sokkal többet tesz: hozzáállást, látásmódot, szemléletet alakít. Mai szóhasználattal élve tematizál, mert a festő nemcsak a látványra éhes, hanem a látvány mögött rejlő mozgatókra, történetekre, érzésekre és élményekre, számításokra és gondolatokra, éppen úgy, ahogy a szemlélő, ahogy a festmény előtt áll. Éppen ezért a festészet, bár helytől és időtől független nyelvezet, mégis akkor teljes érvényű, ha magán hordozza annak az időnek és térnek a jellemzőit, ahol született. Ha van magyar kultúra, ha van mai érzület és van közösségi tér, ami a szellemi létünket meghatározza, akkor kell, hogy legyen egy olyan alkalom, amikor a gondolatnak, az átélésnek, a szakmai felkészültségnek a hitelességét ünnepeljük.
A képek akár össze is köthetők, egyfajta láncolatot hozva létre, ahol az esetleges ellentétes felfogások nem gyengítik, hanem erősítik egymást. Péter Zsuzsanna
Magyaros Májgombóc leves / Szoky konyhája / - YouTube
Ehhez mutatunk több mint száz bevált receptet!
Májgombóc:- 35 dkg sertés máj • szikkadt, beáztatott, kinyomkodott zsömle • tojás.
A legalább 20 percig, teljesen csomómentesre gyúrt tészta 1 órás pihentetés után meglisztezett asztalra kerül, és kezdődhet a filmben látható, nagy szakértelmet és ügyességet igénylő művelet. Címfotó: Szeretjük a levesbetéteket, minden valamirevaló klasszikus levesbe kerül egy kis tészta, csipetke, grízgaluska, amitől tartalmasabb, gazdagabb lesz a levesünk. Ám a legfejedelmibb a májgombóc vagy májgaluska, ami ízekben is sokkal gazdagabbá teszi. A legegyszerűbb zöldségleves is új dimenziókba lép, ha májgaluskát szaggatunk bele, a maradék húsleves pedig teljesen újjászületik, ha duci májgombócot főzünk bele. Májgomboc levest hogyan készitsek fagyasztott májgombocbol?. Vannak, akik a bajor vagy bécsi nagy májgombócra esküsznek, mások inkább a kisebb, szaggatott májgaluskákra, amikből minden kanálnyi leveshez jut. A májgaluskával gazdagított leves azon ritka levesek egyike, amiket a gyerekek is szívesen bekanalaznak, pedig a májat alapvetően nem szeretik. Ez azért is szerencsés, mert a májban sok vitamin van, többek között jelentős az A- és a különféle B-vitamin-tartalmuk, legyen az marha, sertés vagy szárnyas mája, emellett rengeteg folsavat, vasat, kalciumot és káliumot is tartalmaznak.