Bírósági árverések – Fogalommeghatározás Bírósági árverésekkel kapcsolatos kifejezésgyűjtemény Azon uniós tagállamok listája, ahol már létezik on-line bírósági árverés A bírósági árverést általában lefoglalás előzi meg: az az aktus, amelynek során a hitelező vagy az illetékes hatóság azonosítja és biztosítja a követelés kielégítésére alkalmas vagyonelemeket. Ingó és ingatlan tulajdont, valamint az adós harmadik féllel szemben fennálló követeléseit, is le lehet foglalni. A követelések esetében azonban a végrehajtási eljárás nem az értékesítéssel zárul le, hanem az adós követelésének a hitelezőre történő átruházásával. Különböző típusú bírósági árverések léteznek azokban az uniós országokban, amelyek nemzeti joga rendelkezik a vonatkozó jogi keretről. Az Európai Unió egyes országaiban a bírósági árverést online is meg lehet tartani, ezáltal elkerülve azt, hogy a résztvevőknek személyesen kelljen megjelennie a bíró, a bíróság vagy más köz- vagy magánjogi jogalany előtt. A bírósági árverést – amelyet általában bíró vezet, aki az eladási művelettel harmadik felet bízhat meg (független szakembert vagy e feladat elvégzésére külön engedéllyel rendelkező társaságot), ám végezheti egész más jogalany is (pl.
Itt írtunk róla.
A jogeset szerint A végrehajtási eljárás szünetelése alatt a becsérték újbóli megállapítása nem rendelhető el (BH. 33. 1997. ) A becsérték megállapításának másik problematikus pontja az eljárás elhúzódása esetén az idő múlásával az értékmegállapítás avulásának kérdése. A megállapításnál 6 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítvány alapján jár el a végrehajtó, de kérdés, hogy ez meddig tekinthető hitelesnek, meddig tükrözi az ingatlan valós piaci értékét. Nyilván egy fél éven belül megtartott sikeres árverés esetén ez nem lehet kérdés. De mi a helyzet abban az esetben, ha a becsérték megállapítása óta esetlegesen évek teltek el és közben akár pozitív, akár negatív irányban jelentős piaci ármódosulás történt? A jogalkotó is érzékelte ezt a gyakorlati problémát és egy 2012. szeptember 1-jétől hatályos rendelkezés szerint, ha a becsérték megállapítása – vagy a bírósági határozat jogerőre emelkedése – óta 3 év eltelt, és nem lehetett az ingatlant értékesíteni, akkor kérelemre a becsérték újból megállapítható.
Nem gondolnánk, de a császárkori római birodalom az akkori világ GDP-jének 8-10%-át adta, míg Kína és India a 60%-át! Kínában még az 1820-as években is magasabb volt az egy főre eső GDP, mint Nagy-Britanniában. Színek és égtájak. Aztán fordult a kocka, ópium- és világháborúk, japán hódítás és kommunista kulturális forradalom és Kína elveszni látszott, míg mára a világ második meghatározó gazdasági hatalma lett, és egyes prognózisok szerint 2050-re egyértelműen világelső lesz, jócskán megelőzve az Egyesült Államokat. Akkor az első tíz legerősebb gazdaság között hat színes bőrű, négy pedig fehér ország lesz – a gazdasági erőt tekintve tehát eldőlt a verseny… A gazdasági súlypont áttevődik Keletre, ezzel értelemszerűen egy katonai átrendeződés is végbemegy, és mintha a Nyugat szellemi erőforrásai is kimerülőben volnának, ezzel szemben a Kelet – legyen az Közel- vagy Távol-Kelet – messze kiaknázatlan szellemi erőforrásokkal bír. A Nyugat egyfajta erkölcsi dekadencia felé tart, a kényelem miatt már nincs miért küzdeni, ez tompává tesz, s a jövőbe vetett hit üres és lekezelt szólammá silányult, pedig a törekvés, a szenvedély mégiscsak jobb, mint a tompaság és tétlenség.
Milyen érzés volna, ha a saját földrajzi helyeinket mondjuk arab nyelven kéne megnevezni (gondoljunk a számtalan angol nevű településre a harmadik világban)? Ha a saját termékeinket idegen tulajdonosoktól kell visszavásárolnunk (mint a kínai kézen lévő svéd autóipar, az indiai kézen lévő európai acélipar esetében)? Ha saját kincseinket külországok múzeumaiban bámulhatjuk meg: a Big Ben Kairóban állna, az Eiffel-torony pedig Madagaszkáron? Hogyha a naptárunk hirtelen megváltozna, és 2018 helyett mondjuk a mohamedán időszámítás szerinti 1439. esztendőt kellene mondanunk? Milyen érzés volna, hogyha az addig megszokott gazdasági, oktatási, kulturális, politikai, történelmi, étkezési és prioritási stb. berendezkedésünk hirtelen megváltozna, és a hírekben nem Európáról és Amerikáról szólnának a tudósítások, hanem a Brunei szultanátusról és Jemenről? Délnyugat - Wiktionary. Sötét forgatókönyv, vagy mérgező rémálom? A lassú mérgezéssel együtt lehet élni, immunissá válik az ember, de a legtöbb mérgezés kitermeli a saját ellenmérgét.
Marokkó – a legnyugatibb Kelet I. Marokkó – a legnyugatibb Kelet II. Dél-Afrika, a szivárványország 2021-2022. TÉLI utazások Advent Advent Krakkóban és Zakopanéban Advent Csehországban Bécs adventi hangulatban II. Karácsonyvárás Salzburgban Advent Tirolban Advent Dél-Tirolban Adventi barangolás Ljubljanától Grazig Advent Zágrábban és Grabovnicában II. Észak kelet nyugat dél trans. Adventi hétvége Veronában Advent Elzászban München és Altötting adventkor Karácsonyra hangolódás Frankföld híres városaiban Advent Nürnbergben Adventi varázslat Türingiában Advent Drezdában Szilveszter Szilveszter Rómában Szilveszter Toszkánában Szilveszter Dél-Itáliában Szilveszter Görögországban Szilveszter Párizsban Szilveszter Székelyföldön Szilveszter Dalmáciában Karnevál Karnevál Rijekában Velence a karneváli időszakban I. Velence a karneváli időszakban II. Tavaszvárás Toszkánában a karneváli időszakban Tavaszköszöntés a Francia Riviérán Belföld Wellness és kultúra a Mátrában Wellness és kultúra Hévízen és környékén Wellness és kultúra Délkelet-Magyarországon Wellness és kultúra a Dél-Dunántúlon Wellness és kultúra a Bakonyban és környékén Wellness és kultúra Nyugat-Magyarországon Európa Marokkó – a legnyugatibb Kelet Utazástervező Rólunk / About us Menü KULTURÁLIS KÖRUTAZÁSOK városlátogatások • "üdülés és kultúra" programok • egzotikus utazások