Mint mondta, egyelőre csak telefonos értesítést kapott, hogy nem nyert a pályázat. Dr. Csaba Attila, a Révhajósok Országos Szövetségének elnöke közölte a kedvezőtlen hírt. A pályázat épp a kompfeljárók felújítására irányult, hiszen különösen a baksi oldalon a vasúti beton talpfák már eltörtek, mozognak és veszélyesek. A pályázat elbírálói pusztán esztétikai beavatkozásra gondoltak – tudtuk meg Juhász Lajostól. A munkálatok szükségességét egyébként hatóság is igazolja. Mindszenty komp menetrend radio. Juhász Lajos azért még reménykedik, hiszen a hivatalos értesítés még nincs a kezében, a hónap legvégére várja. Úgy tudja, a csónakmotor beszerzésére elnyerik a forrást. A mindszenti kompon már egy emléktábla is látható, a Tiszában elhunytak emlékére. Egy Nepomuki Szent János domborművet állítottak fel. A Mecénások a Kultúráért Egyesület ötlete nyomán egy hónapja helyezték el a hajósok védőszentjének ábrázolását.
0. 3. 2 Kamera sorozatszáma 6081359 Használt lencse 18. 0-300. 0 mm f/3. 5-6. 3 Értékelés (5-ből) 0 Dátum metaadat utolsó módosítása 2021. április 18., 18:29 Eredeti dokumentum egyedi azonosítója 18CDC4C78F2A0C3E45B96277865DB16A
Kép forrása:
Menetrend nincs, ha vannak utasok, a komp elindul, általában maximum 5 percet kell várni. Sokan csak kikapcsolódás céljából utaznak a kompon.
A szövevényes állambiztonsági játszmák központi figurája végül a legjelentősebb Szabó Dezső-kutató, Budai Balogh Sándor lett, aki felváltva volt megfigyelt és megfigyelő, és akinek tudományos és állambiztonsági munkássága egyformán igen jelentősnek nevezhető. Papp István előadásának különösen érdekes része volt, amikor a korszak különböző kultúrpolitikusairól, ügynökeiről, valamint kultúrpolitikus ügynökeiről beszélt. Az előadás élő felvétele levéltárunk facebook oldalán elérhető - Az előadás videófelvételét szokás szerint hamarosan itt is közzé fogjuk tenni. Levéltárunk következő rendezvénye a Dokufilmklub lesz. November első szerdáján az Elvándorolt Alma Mater című filmet fogjuk vetíteni, amelyet egy, a témához kapcsolódó szakmai beszélgetés fog követni. Az egri bikavér - Egy legendás bor története. A Történelmi Kávéház kövekező előadója levéltárunk történésze, Szekér Nóra lesz, aki báró Atzél Ede életéről fog beszélni 2020. november 12-én. Témakörök: Hír Történelmi KávéháZ
A magyar állambiztonság története, a politikai rendőrség históriája és az úgynevezett ügynökkérdés iránt az érdeklődés töretlen. Mi újat tud nyújtani a korról szóló számtalan kiadvány között Papp István tanulmányainak gyűjteménye? Mint azt a szerző a könyv előszavában is írja: a legtöbb alkotás emberek közti találkozásokként fogja fel ezt a történetet. Hiszen ez az, ami a közönséget is érdekli: hősök és árulók históriája, ezen szereplők találkozásai. Papp István úgy látja, ezek a kategóriák legkevésbé sem alkalmasak arra, hogy a kor bonyolult viszonyrendszerét beleerőltessék.? Papp István – Válasz Online. Mindenki szem a láncban?? írta Illyés Gyula is Egy mondat a zsarnokságról című versében: mondata szolgált a könyv címének ihletőjéül is. Mint azt a könyv bemutatóján Ablonczy Bálint is kiemelte, a könyv elsősorban értelmiségi szerepeket, életpályákat vizsgál: Illyés Gyula és az ÁVH kapcsolatát, Veres Péter életét, Moldova Györgynek Az elbocsátott légió című művében megírt ávós legendáit.? Éppen annyian vannak itt, akiket árulónak vagy hősnek lehet nevezni, mint a hétköznapi életben.?
Molnár József gyári munkásként élte le életét, a rendszerváltás után újra aktívan leveleztünk. Egyszer, minden előzmény nélkül, kért tőlünk egy Arany János-kötetet. Egyik öreg cimborájával azon vitatkoztak, hogyan van helyesen A családi kör. Amikor édesanyám meghalt, valahogy megszakadt közöttünk a kapcsolat, de azután néhány év múlva, magyar származású menyének köszönhetően újra megtaláltuk egymást. Három évvel ezelőtt Skype-on beszélgettünk. Zaklatott párbeszéd volt, valahogy a régi rokonok kerültek szóba, a hajdani tanyavilág, a Csergettyű, az ünnepek, meg hogy mitől is jó a birkapörkölt. Egyszer csak megszakadt a vonal. Néhány másodperc után a másodunokatestvérem vette át szót, s ennyit mondott: a daddy sír. Soha többé nem hallottam és láttam őt. Azóta már Massachusetts földjében alussza örök álmát. Ez is egy 56-os történet. Egy aprócska darab, egy ember a magyar nemzetből. Nyitókép (illusztráció): a budapesti Rákóczi út a Szent Rókus-kápolnától a Nagykörút felé nézve 1956-ban. Dr. Papp István történész előadása - Rolunk. Fotó: Fortepan/Nagy Gyula Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink támogatása nélkül.
Ám bármilyen vonzó is a szemléleti tágasság, az ideológiai szemellenzősség manapság is elevenen lüktető ereiből való kibújás, mégis úgy vélem, hogy Göncz Árpád népszemléletét nem csupán, sőt gyaníthatóan elsősorban nem intellektuális élmények formálták. Számára a nem az elithez és nem a középosztályhoz tartozó munkás- és parasztemberek nem csak a falukutató szociográfiák lapjairól voltak ismerősök, hanem személyes élettapasztalatból is. Amikor a diktatúra kiépülésével egy időben, 1947/48 táján elveszítette állását, s kikerült a Független Kisgazdapárt központjából, hosszú éveken át nehéz fizikai munkát végzett, később pedig olyan szakmunkát, melynek révén az ország számos téeszét és állami gazdaságát ismerhette meg. Bő másfél évtizeden át, melyben benne foglaltattak az 1956 utáni börtönévek is, Göncz Árpád csőlakatosként, építőipari segédmunkásként, hegesztőként, szintezőként, talajvédelmi tervezőként kereste kenyerét. S közben agráregyetemi tanulmányokat folytatott, összhangban a korszak szellemével, amely a magyar parasztságot és a mezőgazdaság ügyét nem csupán a 15. vagy 26. helyen álló szakpolitikai problémaként kezelte, hanem – talán ne féljünk annyira a pátosztól – a nemzeti sorskérdések egyikeként.
50–11. 10: Bánkuti Gábor (történész, PTE): Erőforrások a szétszóratásban. Jezsuita identifikáció az ötvenes években 11. 10–11. 30: Tóth Eszter Zsófia (levéltáros-történész, MOL): Szintén zenész? A kollaboráció fogalmának értelmezése és újraértelmezése "Dalos" ügynökügye és ennek emlékezete kapcsán 11. 30–11. 50: Kőrösi Zsuzsanna (szociológus, 1956-os Intézet) "Bloody foreigner". Traumák sorozata egy élettörténeti interjúban 11. 50–12. 10: Vajda Júlia (szociológus-pszichológus, ELTE): Trauma, identitás, élettörténetek Hozzászólások Ebédszünet 13 óráig Traumák, tabuk, tabusítások (II. ) Elnök: Kovács Teréz Hely: Auditorium 3 9. 50: Kertész Noémi (történész, ME): A szolidaritás kultúrája: értelmiségi szerepek, értelmiségi dilemmák az 1980-as évek Lengyelországában 9. 50–10. 10: Tóth Szilárd (történész, Babes-Bolyai Tudományegyetem): Karikatúrák, sajtópropaganda és "agymosás" a hidegháború alatt: a koreai háború megjelenítése a korabeli romániai magyar nyelvű kommunista sajtóban 10. 30: Czetz Balázs (levéltáros, Fejér Megyei Levéltár): Bűn és bűnhődés.
Göncz Árpád és a magyar nép "Ha az akkori világnézetemet meg akarom határozni, annak egyik jellemzője a magyarság volt, a másik a népi kultúra, a harmadik a parasztradikalizmus, tehát a földbirtokreform követelése, a negyedik egy közösségi életforma iránti sóvárgás. "
Aktív tagja volt a református öregdiákok szövetségének és 1930-ban a gimnázium fennállásának ötszázadik évfordulóján Az öregdiákokhoz címmel alkalmi költeményt írt egykori oskolája tiszteletére. Ennek szövegét itt olvashatják el az érdeklődők. A vers minden alkalommal felhangzik a Mezőtúri Református Kollégium évzáró ünnepségén, az intézmény ki nem mondott himnuszaként. Néhány évvel később közös irodalmi estet tartott az ugyancsak Kolosváry Aladár által felfedezett Erdélyi Józseffel és egy helybeli költőnővel, Nagy Emmával. Erdélyi és Szép egyébként egymást mellett állnak a Nyugat fennállásának 25. évfolyamát ünneplő híres, a Zeneakadémián készült fotón is. Mindenképpen érdemes eljátszani a gondolattal, hogy vajon Erdélyinek eszébe jutott-e 1944 őszén, miközben szörnyű verseit írta az éppen Csomád tájékán munkaszolgálatra rendelt másik túri öregdiák, Szép Ernő. Fontos megemlítenünk, hogy 1922-ben Hetedikbe jártam címmel jelent meg Szép Ernő regénye, amelyben diákkorának Mezőtúrját mutatta be, Szentmárton néven.