Az etnocídium tehát a pusztítást végzőktől eltérő emberek élet- és gondolkodásmódjának szisztematikus lerombolása. Összefoglalva: a genocídium a népek testét gyilkolja le, míg az etnocídium a lelküket. " (Pierre Clastres: Az erőszak archeológiája) Az ujgurok eredetileg a Bajkál-tó és a Jenyiszej környékén éltek, és részét képezték a Türk Birodalomnak. Korai államukat, az Ujgur Kaganátust, melynek területe a Kaszpi-tenger és Mandzsúria között terület el, 744-ben alapították. Az ujgur birodalmat 840-ben a jenyiszeji kirgizek támadása pusztította el, aminek következtében az államalkotó törzsek szétszóródtak. Az ujgurok egyik ága, mely akkor még buddhista volt, az ujgurok mai településterületén, Kelet-Turkesztánban telepedett le. A területet, mely a Selyemút csomópontjai miatt stratégiai jelentőséggel bírt, már a 4. Az Ujgurok tényleg magyarok: DNS bizonyíték, kell ennél több?! - Világ Figyelő. században igyekeztek a kínai uralkodók a birodalomhoz csatolni. Az ujgur népesség a 10. század folyamán török hatásra felvette az iszlám vallást, mely azóta az identitásuk sarokkövévé vált.
Melyek azok a magyar őstörténettel, valamint eredettel foglalkozó művek, amelyeket Kőrösi Csoma Sándor megismerhetett, és a származási helyünket megtalálni hivatott útja tervezésekor felhasználhatott? Dr. Flórián Csaba erre a kérdésre alapozta a tavalyi kovásznai Csoma-napok alkalmából szervezett tudományos ülésszakon elhangzott előadását, amely során a legközelebbi rokonainknak tartott ujgurok sanyarú sorsával is megismerkedhettünk. Amint arra dr. Flórián rámutatott, a magát székely-magyarnak valló Kőrösi Csoma Sándor (1784–1842) korában a hun származás tényként volt jelen az emberek tudatában. Újra semmibe vett távoli rokonaink: az ujgurok | Azonnali. És nemcsak a székelyekre, hanem a magyarokra vonatkozóan is ezt tartották igaznak. Hiszen így őrizte meg a népi emlékezet, és már az elemi iskolában ezt tanulták Losonczi István Hármas Kis-Tükör címet viselő történelemkönyvéből. Ez a mű ugyanis, amely 1770 és 1854 között hetven kiadást ért meg, egyike volt a legfontosabb magyar tankönyveknek, amely segítségével több nemzedék alapozta meg történelemtudását.
A Magyarországon Zeneakadémiát végző és magyar népzene-stúdiumot Kodály Zoltánnál hallgatott kínai Zhang Rei a Kína területén élő török nyelvű nemzetiségek között dolgozott és a kínai Zenetudomány 1985/2-es számában a következőket írta: "Amennyiben a jogur népdalokat összevetjük a magyar népdalokkal, hasonlóságokat fedezünk fel hangnemben, szerkezetben és ritmusban. Az ottani és a velük összehasonlított magyar népdalok egy és ugyanazon dallamúak; olyan egyformák, hogy alig fedezhetünk fel különbséget köztük, még akkor sem, ha az egyes dallamszerkezetet felcserélnénk… Végtelen zenei értékek rejlenek még az elszórt jugar tanyavilágban és a hegyi legelőkön, de aligha lesz ember, akinek lesz ereje oda kijutni dacolva a természeti és emberi körülmények, a munkát nem egyszer lehetetlenné tevő fordulataival". Az ő útmutatásai nyomán indult ki a jugarok lakta Katanszuba Kiszely István és Cey-Bert Gyula, akik több ízben a '80-as években jelentős zenei anyagot gyűjtöttek, majd Kodály Sarolta és Kovács Imre költségén Magyarországra hozták az utolsó jugar énekesnőt, Yinxindzsísz t, akinek énekeit az MTA Zenetudományi Intézetben rögzítették.
Az MTA hallgatott róla, ahogyan az ujgur temetkezési sírok feltárásáról is, melyek során gyakorlóilag ősmagyar kapcsolatot mutató múmiákat találtak. Olyan fejdíszekkel, amiket az eleink is hordtak… Sajnos az ujgurok térségébe erőszakkal folyik a betelepítés Kína által. Emiatt Kínával rengeteg fegyveres konfliktusuk van.
Már több tudományos genetikai összehasonlítás történt a magyarok és ujgurok között. Ők nem csak, hogy a legközelebbi földi rokonaink, de majdnem 100%-ig megegyezik a genetikánk. Ők közelebb állnak hozzánk, mint a kazahsztáni madjarok, azt bizonyítva, hogy ők kevesebbet keveredtek szomszédos népekkel, mint a madjarok Kazahsztánban. Minden arra vall, hogy a magyarok-ujgurok vándoroltak a Kárpát medence és a Tarim medence (az Ujgurok hazája manapság, amit a kínaiak elfoglaltak illegálisan Tibet-el együtt) között ezer éveken át az úgynevezett Selyem utat megalkotva sokkal előbb, mint Marco Polo aki elnevezte ezt az utat, de nem felfedezte. Azt a magyarok csinálták kb. 4500 évvel ezelőtt! Most már a genetikai közelségünk bizonyítva van az anyai ágon mtDNA-el és az apai ágon Ychromosome DNA-el is. Ezen már nem lehet vitatkozni. Ez már (a nagyon közeli rokonságunk) bizonyított tény. Ez nem igazán egy blog oldal vitatárgya. Ezt már a világ legokosabb tudósai eldöntötték! Nagyon nagy rá a valószínűség, hogy a kazahsztáni madjarok azon három törzs leszármazottjai, akik úgy döntöttek, hogy nem jönnek Árpádékkal a hazajövetelre (nem a honfoglalásra) 895-896-ban.
Őket tartják a mai jogurok őseinek. 583-ban, miután az első nagy türk törzsszövetség felbomlott, a tielők nagy része a tung vagy keleti türkök uralma alá került; ekkor a jüenkheket már hojhóknak nevezték. A hojhók egy része 627-ben Buza (Posza) vezetésével megerősödött, majd a 8. században a mai Csangje és Uve vidékére (Kanszu tartomány) költözött. 744-ben itt alakították ki a hojhók országát. Szállásterületüket hol az ujgurok (840-ben), hol a mongolok (1226-ban) foglalták el, hol pedig a kínai uralkodókkal kerültek ellentétbe. A kínai források a jogurokat (ahogyan ma magukat nevezik) 1081-ben "sárga fejű hojhóknak" hívják. Szállásterületük két megszakítással ma is ősi területükön – Kanszu tartományban –, részben a Csilien- (Mennyei-) hegységben, részben a Góbi sivatag délnyugati nyúlványában van. Lélekszámuk ma már csak 9000 körüli. A sokszoros vándorlás során keveredtek ugyan a mongolokkal, a tibetiekkel, újabb időkben pedig a kínaiakkal, hatott rájuk a magashegységi környezet és a Góbi-sivatag sajátságos éghajlata.
A Zanskar-folyó völgye Zangla falu közelében, Ladakh, India; kép: Profimedia - Red Dot Kalkuttától az utolsó hegy lábáig Munkakörülményeiben kedvező változást hozott, hogy az Ázsiai Társaság 1832-től szerény fizetéssel járó állást adott neki kalkuttai könyvtárában. Fő feladata a tudományos könyvgyűjtemény, közte a tibeti kéziratok feldolgozása volt. Sorra jelentek meg tudományos közleményei, közöttük Buddha életéről és tanításáról szóló értekezése és tibeti nyelvészeti írásai. Közben néhány esztendőt a Himalájában, Bhután, Szikkim és Nepál határán töltött az ottani nyelvek tanulmányozásával; az általa valamilyen szinten elsajátított nyelvek száma ekkor már harminc körül járt. Nagy terve az volt, hogy a hegyeken átkelve eljut a tibeti buddhizmus központjába, az európaiak elől elzárt Lhászába, a Tiltott Városba, hogy az ottani híres könyvtárban a magyarságra utaló forrásokat keressen. Hosszú előkészület után 1842 elején, 58 évesen indult a nagy útra, ám India és Nepál határán megbetegedett, maláriás lett.
Kulturális örökség Az első helyi önálló zeneiskola az érdi központú Budai Járási Körzeti Állami Zeneiskola, amely 1966-ban alakult. Az érdi, a pilisvörösvári, a pilisszentiváni, a zsámbéki és a solymári kihelyezett tagozatok összekapcsolásával vált körzeti zeneiskolává, mely később a megye legnagyobb zeneiskolájává nőtt. 1987-től kezdődően a kihelyezett tagozatok egy része levált és önálló intézménnyé alakult. Érd-központ erősödésével párhuzamosan egymás után létesültek és létszámban gyarapodhattak az érdi iskolákban a kihelyezett tagozatok. A Városi Zeneiskola fennállásának 5 évtizede alatt a mostoha körülmények ellenére mindig az újítások, pedagógiai vállalkozások otthona volt. 1997-től fellendült az iskola szakmai élete, megélénkült a hangversenyélet. Kubán Lóránd – Szt. László ÁMK Lukin László Ének-zenei Általános Iskolája és Alapfokú Művészeti Iskolája. 2005-ben az iskola felvette Lukin László nevét, a neves zenepedagógus tevékenységét állítva példának tanítványai elé. Az elmúlt pár évben folyamatosan nőtt a versenyeken való részvételek száma, a tanári és tanulói aktivitás e területen kiemelkedőnek mondható.
Győr, Káptalandomb: Püspöki Székesegyház A győri Nagyboldogasszony-székesegyház a Győri Egyházmegye főtemploma. A város legősibb részén, a Rába és a Duna összefolyásánál fekvő Káptalandombon áll, a Püspökvárral szemben. Zenei életéről a rendelkezésre álló igazán gazdag szakirodalom alapján egy hosszabb posztot készítettem a Papageno oldal Kataliszt blogjába EGY SZÉKESEGYHÁZ KINCSEI - A SZENT LÁSZLÓ-HERMA ÉS A ZENEI EMLÉKEK címmel. A posztban szóltam a templom építéstörténetéről, majd orgonáiról és orgonistáiról, a középkortól kezdve. Elolvashatjuk a mai orgona történetét, megtudhatjuk, hogy kontúrjai miért formáznak M betűt, és milyen szobrok díszítik. Érdekes a székesegyházban felhangzó énekes és hangszeres zene története is, az 1600-as években már bizonyíthatóan voltak itt zenekari kíséretes misék. A regens chori-k közül mások mellett Istvánffy Benedek és Richter János (a nagy karmester, Hans Richter apja), majd a 20. századi Halmos László itteni tevékenységéről is olvashatunk bővebben.
Országos Minősítő Versenye Eredmény: Sikeres részvételért – oklevél április 25. Dunaújváros VIII. Országos Zeneiskolai Zenekari Verseny – a döntő részvevője Eredmény: Emléklap április 30. Budakalász: Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa, Ifjúsági Fúvószenekarok 7. Országos Minősítő Versenye április 23. Budapest IX. Országos Zeneiskolai Zenekari Verseny – a döntő részvevője április 28. Pilisvörösvár Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa, Ifjúsági Fúvószenekarok 8. Országos Minősítő Versenye Eredmény: Arany minősítés oklevél ARANY MINŐSÍTÉS