2018. október 13. 23:25 | Frissítve: 3 éve A hosszú ideje tartó tartó csapadékmentes időben folyóink vizei is elapadtak, jövő hét közepén a Dunán több helyen is rekord alacsony vízállás jelentkezhet. Az elmúlt egy hónapban csupán a szeptember 24-én hajnalban érkező hidegfront hozott jelentősebb csapadékot a déli, délnyugati és északkeleti országrészben, azonban az ezt megelőző száraz időszak miatt ez sem járult hozzá számottevően folyóink vízállásának emelkedéséhez. Duna vízállás god bless. Még rosszabb képet fest csapadék szempontjából az elmúlt két hetes időszak, az említett hidegfront átvonulása óta több helyen egy csepp eső sem esett. Szeptember 28. és október 12. közötti időszakban hullott csapadék hazánk területén A környező országokban, így folyóink vízgyüjtő területein sem hullott jelentősebb mennyiségű eső már több hete. Emiatt a legtöbb hazai folyó vízállása igen alacsony, sokfelé ismét a valaha mért legkisebb érték közelébe csökkent a vízszint. Budapesten szombat reggel például 75 cm volt a Duna vízállása.
Ercsinél mínusz 67 centiméteres a Duna, a tartósan alacsony vízállás miatt éjjel-nappal szivattyúzzák a vizet a Ráckevei-Soroksári Dunába. Három helyen is megdőlt a Dunán a valaha mért legalacsonyabb vízállás rekordja az elmúlt egy napban, de az előrejelzések szerint a következő napokban nem valószínű további vízszintcsökkenés – közölte az Országos Műszaki Irányító Törzs szerdán. Ercsinél mínusz 67 centimétert regisztráltak, az eddigi rekord az 1970-ben mért mínusz 36 centiméter volt. Dunai Szigetek: Száraz és nedves évek a Gödi-szigeten (2014-2018). Dunaföldváron a 2011 decemberében regisztrált mínusz 172 centiméternél egy centiméterrel alacsonyabbat mértek, Dunaújvárosban pedig a 2016-os mínusz 55 centiméteres rekord dőlt meg 3 centiméterrel. Köszönjük, hogy a forgalmas napokon már 300 ezren olvastok minket! Ezzel Magyarország Top 15 hírportálja közé került a BudaPestkörnyé – részletek itt. Új szolgáltatásunk a napi programajánló, amit ide kattintva nézhettek meg. Budapesten és környékén mindig történik valami, nálunk megtaláltok minden fontos információt.
Budapestről pár perces kiruccanással elérhető, mégis távol kerülünk a város zajától. DUNABOGDÁNY A Duna szerelmeseinek körében fogalom. Aki nyáron erre hajózik, evez, vagy akár csak autózik, biztosan megáll a dunabogdányi szabadstrandon. Abszolút jó értelemben retró hangulatú hely, ahol nagy a nyüzsgés. A víz errefelé igen tiszta, befelé sétálva lassan mélyül. A part homokos, a föveny szépen ápolt, a büfében pedig az összes klasszikust kínálják a hekktől a palacsintáig. Az árnyas fák alatt kempingezni is lehet, de még ha nem is marad több napig az utazó, Dunabogdányban pár óra elég hozzá, hogy megszabaduljunk a nagyvárosi nyugtalanságtól. KÉT KERÉKEN A Duna menti kerékpárút összesen csaknem 3000 km hosszú és négy országon halad át. A magyar szakasz hossza kb. Duna vízállás god can. 374 km, többek között Győrt, Komáromot, Esztergomot, Budapestet és Mohácsot is érinti – ezek a városok pedig gazdagon kínálnak programokat, legyen szó városnézésről vagy egy kellemes ebédről. A Pozsonytól Budapestig tartó szakaszon egyre több turista tekeri végig az útvonalat.
Amennyiben egy sziget esetében sikerül megállapítani a küszöbszintet és megoldható az érték rendszeres monitorozása a vízügyi igazgatóságoknál rendelkezésre álló vízállásadatok segítségével diagramon ábrázolható a szigetek állapota. De miért fontos ez? A küszöbszint helyzete meghatározza a mellékágba jutó víz mennyiségét, az elárasztás időtartamát. Ez hatással van a meder hordalékviszonyára, ami befolyásolja a növényzetborítást. A növényzetborítás pedig visszahat a hordalékviszonyokra, ami befolyásolja a küszöbszint magasságát. Göd Duna alacsony vízállás (2018) - YouTube. Röviden: ha a köszöbszint magassága emelkedik, a mellékág feltöltődik, ha csökken, akkor mélyül(het) a mellékág. A diagramok x tengelyén az idő, az y tengelyen az adott év vízállásadatai (cm) szerepelnek. Az évek során az 50 centiméteres fő léptékű tengely maximális és minimális értékei egyaránt megváltoztak, a 2013. évi árvíz 804 cm-re emelte az LNV (=valaha mért legnagyobb vízállás) értékét, míg a 2018-as év pedig -56 cm-re csökkentette a LKV (=valaha mért legalacsonyabb vízállás) értékét.
Súlyos tünetek egyik alanynál sem jelentkeztek, míg két résztvevőt azért kellett kizárni a vizsgálatból, mert a kezdeti szűrés és a kísérleti fertőzés tervezett időpontja között antitestek jelentek meg a szervezetükben, vagyis természetes úton kapták el a fertőzést. Tizenhárman számoltak be arról, hogy átmenetileg elvesztették a szaglásukat, de az 90 napon belül helyreállt szinte mindenkinél, három résztvevő kivételével, akik valamivel lassabb, de szintén javulást észleltek a fertőzést követő három hónap során. A kutatók nem észleltek elváltozást az alanyok tüdejében, és súlyos mellékhatások sem fordultak elő – az alanyok állapotát a klinika elhagyása után 12 hónapig nyomon követik, hogy az esetleges hosszú távú hatásokat is vizsgálni tudják. A lappangási idő sokkal rövidebb, mint eddig hitték Mivel a koronavírussal fertőzött személyeket általában csak akkor azonosítják, amikor azok észlelik a tüneteket, a vizsgálat egyedülálló betekintést nyújtott a fertőzés korai szakaszába. Így derült ki, hogy a vírus lappangási ideje valószínűleg sokkal rövidebb, mint az eddigi becslések: a 18 fertőzött alanynál a vírussal való érintkezéstől a korai tünetek megjelenéséig átlagosan mindössze 42 óra telt el, miközben a koronavírus lappangási idejét 5-6 napra szokták becsülni.
Azokban az országokban végeznek tömeges teszteket, ahol a vírus már a közösségi terjedés fázisában van. Ez nem azt jelenti, hogy van már diagnosztizált beteg, aki külföldről hozta be a vírust, vagy külföldről érkezett beteggel van ismert kapcsolatban, hanem már nem követhető nyomon a fertőzés útja, olyanok is megkapták, akiket nem lehet más betegekhez kötni. Magyarországon azonban még csak nem is bukkant fel a kór. Majd, ha így lesz - és vélhetően így lesz - akkor nőni fog a tesztek száma is - olvasható a portálon. Annak sincs értelme, hogy mindenkit teszteljenek, aki fertőzött területen járt. A fertőző betegségeknél nincs lehetőség szűrővizsgálatra, egy elvégzett teszt csak azt mutatja meg, hogy a mintavétel idején éppen nem volt kimutatható a kórokozó. Ettől az már benne lehet az ember szervezetében, csak még olyan kis mennyiségben, amit nem mutat ki a laboratóriumi vizsgálat sem. Mivel a vírus lappangási ideje 14 nap, ezért egy tünetmentes emberen elvégzett vizsgálat nem garantálja, hogy például három nappal később ne jelennének meg a tünetek.
Más tünetek is jellemzőek A delta variánsa az eredeti, vuhanitól eltérő tüneteket okozhat, és a tünetei is némiképp módosulhatnak. A delta variánsnál az ízlés- és szaglásvesztés viszonylag ritkább, mint az alfa vírusmutáns okozta fertőzésnél, inkább a légzőszervi, náthaszerű tünetek a jellemzőek. A korábbi változatokhoz képest a delta variánssal történő fertőzés leggyakrabban bágyadtságot és levertséget okoz, azonban a láz továbbra is gyakori tünetként jelentkezik. Az emésztőszervi panaszok: hányinger, hányás, hasmenés is gyakrabban jelentkezhetnek, sőt a hallással kapcsolatos panaszok: fülzúgás, fülcsengés, szédülés sem ritkák. Jellemző továbbá a szemet érintő irritáció, kipirosodás, duzzanat esetleg váladékozás megjelenése is. Azoknál a betegeknél alakul ki gyakrabban súlyos, akár életveszélyes állapot, akik valamilyen krónikus alapbetegségben (magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegség, cukorbetegség, májbetegség, légzőszervi betegség, daganatos betegség) szenvednek. A delta variáns tünetei miatt könnyen összetéveszthető az allergiával, megbetegedés esetén könnyen tűnhet súlyosabb lefolyású náthának is.
A megfertőzöttek 80 százaléka teljesen tünetmentes marad, úgy esik át a betegségen. A tünetmentesek tesztelése irracionálisan drága és erőforrásigényes lenne, nem bírná el a rendszer. Ráadásul a tünetmentes fertőzöttek a fertőzési láncban jóval kevesebb szerepet játszanak, mint a tünetekkel rendelkezők. Nincs gyorsteszt Előfordulhat, hogy valaki fertőzött területről érkezik tünetmentesen, és szeretne koronatesztet végeztetni, hogy igazolni tudja: nem vírushordozó. Ilyen tesztlehetőség nincs. Olyan megbízható gyorstesztek, amelyek pillanatok alatt kimutatnák, hogy valakiben már ott a vírus, egyelőre nincsenek, ezért lázmérőznek a határon. A Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatása szerint a koronavírust az úgynevezett valós idejű PCR (polimeráz láncreakció) vizsgálattal mutatják ki, mely a vírus RNS-ét jelzi a mintából. Jelenleg ezt egy helyen, a Nemzeti Népegészségügyi Központban működő Légúti vírusok Nemzeti Referencia Laboratóriumában vizsgálják. Jelenleg a kapacitásuk bőven elegendő, később azonban más akkreditált laborokat is bevonhatnak.