Azonban sokkal nehezebb jaguar vadászni a sűrű Amazon-medencében, mint a nyílt pampáknál, így az esőerdő áthatolhatatlan része lehet Panthera onca utolsó, legjobb reménye. Senki sem tudja biztosan, de legalább néhány ezer jaguár vesz részt az Amazonas esőerdő megafaunáján; maga a csúcsragadozó, a jaguarnak semmi köze sincs a többi állattól (kivéve természetesen az emberi lények számára). 05. oldal, 11 Az óriás vidra Getty Images Más néven "víz jaguarok" és "folyami farkasok", a hatalmas vidra a legnagyobb tagjai a mustelid család, és így szorosan kapcsolódik a weasels. E faj hímei elérhetik legfeljebb hat láb hosszúságú és legfeljebb 75 font súlyúakat, és mindkét nem ismert a vastag, fényes, fényes rétegekről - amelyeket az emberi vadászok olyan vágynak, hogy csak körülbelül 5 000 vagy olyan hatalmas vidra maradt az egész Amazon folyó medencéjében. Az élet bölcsője - az Amazonas - FantasztikusVilág. Az óriás vidra szokatlanul a mustelideknél (de szerencsére a poacherekre) mintegy fél tucat emberből álló, kiterjedt társadalmi csoportokban él.
01. oldal, 11 Ismerje meg az Amazonas esőerdő emlősöket, madarakat és hüllőket Getty Images Az Amazonas vízgyűjtő területe - az úgynevezett Amazonas esőerdő - közel hárommillió négyzetmérföldet fed le, és átfedi a kilenc ország (Brazília, Kolumbia, Peru, Venezuela, Ecuador, Bolívia, Guyana, Suriname és Francia Guyana) határait. Egyes becslések szerint ez a régió (amely a dél-amerikai kontinens 40% -át foglalja el) a világ állatfajainak egytizede. Amazonas esőerdő állatok párzása. A következő diákon felfedezheti az Amazonas vízgyűjtő legfontosabb állatait, a majmoktól kezdve az anteaterektől kezdve a dart békák mérgezéséig. 02. oldal, 11 A Piranha Getty Images A piranákról sok mítosz létezik, mint például az, hogy kevesebb mint öt percen belül képesek a tehén skeletonizálására; az a tény, hogy ezek a halak még nem is különösebben szeretik az embereket megtámadni. Mégis, nem tagadják, hogy a piranha úgy van megépítve, hogy megölje, felszerelve legyen éles fogakkal és rendkívül erős pofákkal, amelyek több mint 70 font / négyzetcentiméteres erővel képesek leselkedni a zsákmányán.
Egy amerikai nonprofit szervezet műholdas felvételek alapján végzett elemzés szerint 2020-ban mintegy 21 ezer négyzetkilométeren vágták ki vagy égették fel a fákat. Az Amazonas biomját túlnyomórészt az esőerdő alkotja, de más ökoszisztémák is vannak a térségben, amelyekben hasonló növények és állatok élnek. Tavaly az Amazonas több részén a megszokottnál szárazabb volt az időjárás, ami miatt nagyobb veszélye volt az erdőtüzek kialakulásának. Matt Finer kiemelte, hogy 2019-hez viszonyítva Bolíviában volt a legnagyobb az erdőpusztulás, mivel hatalmas tűz tombolt a Chiquitano száraz erdőségben. Bolíviában bevett szokás, hogy felégetik az erdőket, hogy így szabadítsanak fel az állattenyésztéshez és a szójatermesztéshez szükséges földterület. A tüzeket azonban nem mindig tudják kordában tartani a szárazság miatt. Bolívia októberben jelentett be az egész országra kiterjedő vészhelyzetet a tűz okozta károk miatt. Lángol az Amazonas-esőerdő! Mit tehetek érte én, Európa közepén? - Dívány. A legnagyobb erdőpusztulás Brazíliában történt, az Amazonas vidékén fellángolt tüzek mintegy 61 százaléka oda köthető.
Miért baj, hogy ég a föld tüdeje? Az Amazonas-esőerdőt nem véletlenül nevezik a föld tüdejének is, ugyanis a bolygó légkörében található oxigén 20 százalékát termeli ki, elnyeli az üvegházhatású szén-dioxidot, valamint megtisztítja a levegőt. Amikor a fák égni kezdenek, szén-dioxid szabadul fel, ami nem csupán az egészségünkre káros, de még a globális felmelegedést is felgyorsítja. Minél kisebb egy erdő, annál kevesebb szén-dioxidot tud elnyelni. A WWF szerint a trópusi esőerdők nélkül az üvegházhatás valószínűleg még erősebb lesz, az éghajlatváltozás pedig egyre súlyosbodhat a jövőben. Felmerülhet a kérdés, hogy mi lehet a legrosszabb, ami történhet. A globális felmelegedés és az erdőirtások együttes erővel akár az amazóniai esőerdő teljes pusztulását is okozhatják. Amazonas esőerdő állatok farsangja. Ez egy 2016-os tanulmány szerint kétféleképpen következhet be: vagy az átlaghőmérséklet 4 fokos emelkedésével, vagy az erdős területek 40 százalékának kiirtásával. Ezek a feltételek megváltoztathatják a helyi klímát, és az Amazonas egyes részein az erdők helyét szavanna venné át.
Utoljára ugyanis a tudósok szerint a dél-amerikai régióba érkeztek meg az emberek észak felől, és egy teljesen ismeretlen tájon addig sosem látott állatokkal találkoztak. Fotó: JUANCHO TORRES/Anadolu Agency via AFP Az archeológus szerint az akkori ember valószínűleg azokat a nagytestű állatokat örökítette meg, amelyekkel találkozott. Ismét növekszik az amazonasi esőerdők irtása Brazíliában | Érdekes Világ. A tanulmány öt, mára kihalt állatot azonosít: egy hosszúkarmú óriáslajhárt, egy elefántfélét, egy vastagnyakú lófélét, egy láma- vagy tevefélét, és egy háromujjú, ormányos patás emlőst. Iriarte hozzátette: ezeknek az állatoknak jól ismerik néhány megkövesedett csontvázát, ami lehetővé tette a paleontológusoknak, hogy rekonstruálják, hogyan nézhettek ki a valóságban. A kutatócsoport ezek segítségével azonosította őket a képeken. Bár Iriarte szerint még vannak bizonytalanságok a kérdésben, a festmények nagyon természethű ábrázolások, és az állatok anatómiája is kivehető rajtuk. A festményekhez használt színezőanyag, a vörös okker (vasoxid) korát még nem tudták megállapítani, de a festett kövek alatti talajrétegekben talált okkertöredékeket 12 600 évvel ezelőttre datálják.
G yertyaszentelő napjáról több népi hiedelem is ismert. Az egyik Európa legnagyobb termetű ragadozójára, a barnamedvére hivatkozik, és azt állítja, hogy ezen a napon a téli álmot alvó medve felébred, kitekint a barlangja bejáratán, hogy megnézze, milyen az idő. ~Ha derült az ég és szépen süt a nap, enyhe a levegő, akkor visszamegy és folytatja az alvást. Tudja, hogy még nincs vége a télnek, mert havas förgetegek, csikorgó hidegek lehetnek. ~Ha viszont hideg, téli időt talál, kinn marad, mert érzi, hogy hamarosan vége a télnek, rövidesen megenyhül az idő. Jön a tavasz, megy a tél, barna medve üldögél, kibújás vagy bebújás? Ez a gondom, óriás! Ha kibujok, vacogok, ha bebujok, hortyogok; ha kibujok, jót eszem, ha bebujok, éhezem. A templomokban ezen a napon szentelik a gyertyát, melynek a keresztény ember életében, ünnepekhez kötődő szokásaiban kiemelt szerepe van. Európában a gyertyaszentelés szokása a XII. század folyamán terjedt el. Nagyobb ünnepeken, húsvétkor, karácsonykor ezt a gyertyát gyújtották meg.
Itt vagyunk meg ott vagyunk, Tessék meg-megállni! Mint a fűben a madár Körül néz és messze száll! Mindent körbej 14412 Kaláka: Fűszedő Szedésre érett már a fű, Borzong a félsötétben, Boróka asszony pendelye Világol kinn a réten. Talán füvek közt válogat, Sejtésnyi még az illat, Álom füvére hogyha lel, Mag 14083 Kaláka: Az elveszett követ Hogy, hogy nem, de egyszer Kolozsvárra jövet Elveszett az úton, el a török követ. Pedig egyenest az isztambuli öreg Szultántól jött volna, ha megjön a követ, Fényes kísérettel, ahog 13705 Kaláka: A jó sör, ó A jó sör, ó, jön is megy is Sebaj, ha rongyom rámegy is Culám, cipőm is eladó A jó sör, ó, a búra jó Hat ökröm volt, de kitűnő Ami a fő: ugartörő Elolvad áruk, mint a hó 13658 Kaláka: Haragosi 1. Fut, robog a kicsi kocsi, rajta ül a Haragosi, din don diridongó. Ha kiborul az a kocsi, leröpül a Haragosi, din don diridongó. 2. Fut a havon a fakutya, vele fut a retyerutya, din don di 13419 Kaláka: Ó ne vidd el Ó ne vidd el két szemeddel a napsugarat.
Mackó, mackó ugorjál, mackó, mackó forogjál, Tapsolj egyet, ugorj ki! Dirmeg-dörmög a medve, Nincsen neki jó kedve. Alhatnék, mert hideg van, Jó lesz bent a barlangban. Bújj, bújj, medve; Gyere ki a gyepre! Ha kijöttél, légy csendesen, Hogy a vadász meg ne lessen. Barna medve üldögél, kibújás vagy bebújás? Ez a gondom, óriás! Ha kibújok, vacogok, Ha bebújok, hortyogok; Ha kibújok, jót eszem, Ha bebújok, éhezem. Barlangból kinézzek-e? Fák közt szétfürkésszek-e? Lesz-e málna, odú-méz? Ez a kérdés, de nehéz. Medve nóta Irgum-burgum, dörmög a medve, Meddig tart el még ez a tél? Lassan kifogy a tüzelőfája, Kint meg fú az északi szél. Elfogyott a lépes méz! Nincsen táncolni sem kedve, Amíg a kamra üresen néz. Irgum-burgum, dörmög a medve Ha nem jön a tavasz, sose lesz nyár! Vidámabban szólna a nóta, Ha zöldellne a téli határ… Medve dal Kinn voltam a rengeteg erdőn, Medvét láttam kúszni a lejtőn, Tíz körömmel másztam a fára, Megszökött a medve vacsorája. Lompos medve brummogva ballag: "Mászni könnyű ilyen fiatalnak, Mennyi szégyen ér most vén-koromba, Kulloghatok éhesen odumba. "
Ajánló Kedvenc könyvek Kedvenc filmek és sorozatok Fodor Ákos versek Anyanyelvünk Vendégkönyv Hírlevél Kapcsolat Tavaszi szél Friss, bohókás tavaszi szél, már régóta vártunk rád. Kergesd el a hófelhőket, had borítsák Alaszkát! Fújd el őket jó messzire, had élvezzük a Napot, s hozz be a kis szobácskánkba friss, tavaszi illatot! Kibújás vagy bebújás? Barlangjának sötétjéből barnamedve kitekint. Körül kémlel: – jó idő van? Süt már a Nap idekint? Hogyha a szél havat hord még, egyértelmű, nem vitás: visszafekszem a vackomba, korai a kibújás. Jön a tavasz, megy a tél, barna medve üldögél. Kibújás vagy bebújás? Ez a gondom, óriás! Ha kibújok, vacogok, ha bebújok, hortyogok, ha kibújok, jót eszem, ha bebújok, éhezem! Sarkady Sándor: Gólyahír - Mi szél hozott, kis futár? - Nem szél hozott, napsugár. - Kedves gazdád ki lehet? - Fűnevelő kikelet. - S mi a jó hír aranyom? - Sárgulhat a kalapom! - Jó a hír, jó a hír, Isten hozott, gólyahír! Nemes Nagy Ágnes: Tavaszi felhők Bodzavirágból, bodzavirágból hullik a, hullik a sárga virágpor.
A decemberi Luca napjától például 12 napon át figyelték az időjárást, mert úgy tartották, hogy ez alapján meg lehet mondani a következő év hónapjaira jellemző időjárást is. Medárd napjának csapadékossága alapján pedig a nyár esős vagy aszályos voltát próbálták megjósolni. A február 2-ához, Gyertyaszentelő Boldogasszony napjához kötődő időjárási tapasztalatokat a néphagyomány összekapcsolta azzal a megfigyeléssel, hogy a télen kevéssé aktív barnamedvék nyomaival február elejétől ismét viszonylag gyakran lehetett találkozni. Ezért tartja úgy a népi időjóslás, hogy február 2-án a barlangjából előmerészkedő medve árnyékát kell figyelni. A budapesti állatkertben minden évben megszervezik a medveárnyék-észlelést, így arra vonatkozóan is van statisztika, hogy az előrejelzésnek ez a módja mennyire megbízható. Tavaly például sikeresen jósoltak a medvék, de a 2013-as évről ez nem mondható el: a medvéknek akkor nem volt árnyékuk, azaz rövid télnek kellett volna lennie, a valóságban viszont még március közepén is jelentős mennyiségű hó hullott.
Erre az alkalomra olyan sokan jöttek el, hogy minden asztal megtelt; természetesen minden technikát kipróbálhattak a gyerekek a két órás rendezvény ideje alatt. – Én nem szeretem a medvéket, mert azok vadállatok, de azért szívesen rajzolom őket – árulta el az ötéves Kamilla, aki több mackót is készített ezen a délutánon. – A medvék télen alszanak, aztán tavasszal kibújnak a barlangjukból, vagy a bokorból. Várom már, hogy előjöjjenek, mert a mackók nagyon cukik – mondta lelkesen egy másik ötéves. A családi délutánokat általában az óvodásoknak, kisiskolásoknak rendezik, de a nagyobb testvéreket is szívesen látják, és ők is örömmel jönnek, alkotnak. Az egy-két évesek sem unatkoznak, őket játékok, lapozgatók várják a gyermeksarokban. A következő családi délután témája a húsvét lesz a gyermekkönyvtárban. A Parkvárosi Közösségi Ház fiókkönyvtárában is tartanak foglalkozásokat; a következő egy tavaszváró rendezvény lesz, február 24-én, 18 órától. Ez az alkalom is ingyenes, de regisztrációhoz kötött.