Szabad György szerint: "Soha nem kívánt fényleni, de mindig akart és tudott világítani. " A Wall Street Journal írta nekrológjában: "Ő volt a kelet-európai átalakulás meg nem énekelt hőse. " Valóban, kelet-európai társai, a lengyel Lech Walesa és a cseh Václav Havel a kommunizmus elleni harcban világszerte ismert nevekké váltak, és méltán váltak azzá. 1990 szeptemberében Margaret Thatcher, az Egyesült Királyság miniszterelnöke Magyarországra látogatott A rendszerváltoztatás, a demokratikus átalakulás, az új rendszer felépítésének hőse viszont Antall József volt. Hársfatea mire jó jo 1. A korabeli politikusok világszerte megbecsülték őt és rajta keresztül az országot. Az idősebb George Bush elnöktől Helmut Kohl kancellárig, Margaret Thatchertől, Francois Mitterand-ig és Jacques Chiracig, Walesától Borisz Jelcin elnökig. Meggyőződésem, hogy az a nem egészen négy esztendő, ami Antall Józsefnek jutott, a magyar történelem kiemelkedő időszaka. De tudom, az emberek többsége ezt nem így élte meg. A szabadság visszaszerzése a viszonylagos biztonság elvesztésével járt.
Nyolcadik alkalommal gyűltek össze a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán az ország legjobb középiskolás innovatív matematikusai. Elképesztő, mit tudnak. Nyolcadik alkalommal hirdette meg a TTIK Informatikai Intézete a középiskolások számára a Szegedi Innovatív Informatika Versenyt, amelyre az ország egész területétől kvalifikálhatták magukat a csapatok. Előbb a pályamunkákról szóló összefoglalót kellett ez év február közepéig feltölteni a verseny honlapjára, és innen választotta ki a zsűri, hogy a pénteki országos döntőre kiket hívnak meg. Az egy-három főből álló diákcsapatok két szekcióban – műszaki és informatikai – mérhették össze tudásukat, innovációs képességeiket. Hársfatea mire jo sénat. A legjobb pályamunkákat beküldő csapatokra pénteken sűrű nap várt a TTIK Bolyai Épületében. A döntőben került húsz csapat délelőtt és kora délután előadás keretében beszélt pályamunkáikról, majd délután kettőtől a két szekcióban valamennyi pályamunkát működés közben kellett bemutatni a zsűrinek.
2022. április 8. 15:50 Kónya Imre A forradalom leverése után néhány hónappal, 1957 elején Antall József találkozott Pándi (Kardos) Pállal, a később Kossuth-díjjal is megjutalmazott irodalomtörténésszel. Amikor Pándi meglátta Antallt, meglepődve kiáltott fel: "Mi az, Antall, te nem disszidáltál? „Soha nem kívánt fényleni, de mindig akart és tudott világítani.” 90 éve született Antall József » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. " Mire a válasz: "Kardos úr, ön elfelejti, hogy Magyarország nekem a hazám, és nem a működési területem. " Huszonöt éves volt ekkor. És ötvenhét, amikor a kerekasztal-tárgyalások meghatározó egyéniségeként, majd miniszterelnökként szolgálhatta hazáját, alakíthatta a magyar történelmet. A kompromisszumkész forradalmár Elég jól ismerem az akkor színre lépő politikusi nemzedéket. Sok kiváló ember volt közöttük. De Antall volt az egyetlen, akinek kellő tapasztalata, tudása volt e történelmi feladat véghezviteléhez, ugyanakkor életútjának nem volt olyan szakasza, sőt egyetlen olyan momentuma sem, ami miatt szégyenkeznie vagy magyarázkodnia kellett volna. Antall József határozott elgondolásokkal érkezett a politikába, világos és egyértelmű elképzelései voltak az ország és a nemzet jövőjének kívánatos irányát illetően.
Michael Bay, az Armageddon és a Transformers -sorozat megalomán rendezője magához képest egészen csöndes, halk szavú filmet készített. Mivel Bay-ről van szó, a Jake Gyllenhaal főszereplésével készített Rohammentő ben így is folyamatosan lövöldöznek és száguldoznak, a film mégis a váratlanul érkező, humoros pillanatok miatt olyan szórakoztató. Persze sok értelme így sincs. Kritika. A Michael Bay -viccek külön kategóriát képviselnek Hollywoodban. Például ez: Két Michael Bay bemegy egy bárba. Bérköltségek Európában €/óra. Zongorázni a különbséget azonnal ahogy a határt átlépjük (bruttó). | Minner. Mit mondanak egymásnak? Semmit, mert a bár felrobban. A Rohammentő is egy ilyen Michael Bay-vicc, maga Michael Bay meséli. Úgy kezdődik, hogy két testvér hosszú idő után újra találkozik, és az egyik megkéri a másikat, hogy raboljon ki vele egy bankot. Mivel Willnek semmi pénze, viszont a felesége sürgős és méregdrága műtétre szorul – még mindig a Michael Bay-viccben vagyunk, szóval ezt nem részletezik –, a férfi rááll a dologra. A balhé, ki hitte volna, rosszul sül el. Will és fivére, Danny elkötnek egy mentőautót, túszul ejtik a mentősnőt meg egy hasba lőtt rendőrt, és menekülőre fogják.
Az első általam olvasott disztópiák egyike volt Lois Lowry nagyszerű műve, Az emlékek őre. Egyszerűen imádtam, ahogy az egyszerűnek hitt gyerekkönyvből eljutunk egy komoly társadalmi problémákat feszegető, hihetetlenül jól felépített disztópikus világba. Amikor kiderült, hogy elkészül a filmadaptáció nagyon örültem, mert ez a történet megérdemli a feldolgozást. Könyvboncolgató blog: Az emlékek őre - film (SPOILER-es!). Most, hogy másodjára is megnéztem a filmet szívesen vissza üzenném a pár évvel ezelőtti önmagamnak, hogy ne aggódjon, nem rontják el a filmesek. Oké, tisztázzuk már az elején: ez egy szabad-elvű feldolgozás volt, sok mindent megváltoztattak a könyvhöz képest, de őszintén, ezen nem problémázom. Az üzenet és a mondanivaló átjött, és a pluszban behozott romantikus szál Jonas és Fiona között csak még erősebbé tette az üzenetet, miszerint az érzelmeket nem lehet kiírtani az emberből, és kontrollálni, befolyásolni sem egyszerű. A látványvilág egészen elképesztő volt, látszik mennyit költöttek CGI-re és a speciális effektekre. Az égben lebegő város álomszép, a csúszdás jelenet is látványosra sikeredett, ahogy maga az üldözés is.
Igazából nehéz megértenem, miért pont ezen a motívumon keresztül gondolta az írónő aktuálisan felvetendőnek a szabadság, a világ színességének fontosságát. Pláne kiskamaszok számára. Rendben, a könyv nem tetszik nekem, volt már ilyen, és lesz ilyen még. Igazán az zavar, hogy ez kötelező olvasmány volt a Nagy számára. Nem tartom ördögtől való ötletnek a ponyva, a lektűr, a giccs, a divatirodalom tárgyalását az iskolában. De nem gondolom, hogy ezt a témakört 11-12 éves gyerekekkel kellene, lehetne feldolgozni. Inkább a középiskola második felében, 16-18 évesekkel. Bookhunters: Lois Lowry: Az emlékek őre. És itt egyáltalán nem erről volt szó. A tanárnő a legkomolyabban magas irodalomként tálalta és tárgyalta ezt a könyvet a gyerekekkel. Megkérdeztem tőle négyszemközt, miért pont ezt a könyvet választotta. Megdöbbenésemre azt válaszolta: "nehéz ma olyan könyvet találni, amit a gyerekek szívesen és könnyen olvasnak el". Túl azon, hogy ezzel a mondatával gyakorlatilag egy szakember igazolta, hogy ez a könyv lektűr, a megközelítéssel sem tudok egyetérteni.
A film vége erre is megadja a magyarázatot (hogy ezen se kelljen gondolkodnunk): Jonas szerint az örökítő vezette el őt ehhez a házhoz, ezért adta korábban azt az emléket neki. A könyv alapján szerintem kérdéses, hogy ugyanaz játszódna le ugyanott, mint amit az emlékben átélt Jonas. Egyrészt Jonas akár hallucinálhat is, hiszen a végkimerülés határán van, másrészt lehet, hogy csak nagyon hasonló a jelenet. A könyv alapján nekem nem az jött le az örökítővel kapcsolatban, hogy ő Jonas szökését előre kitervelte volna, bár a filmben így van, ahhoz passzol a dolog. Emlékek őre kérdések angolul. Nem tudom, hogy a film a könyv folytatásaiból vett-e át elemeket, vagy csak továbbgondolták a készítők a könyvet, de a film sztorija így kerekebb lett, mint a könyv, ami nekem tetszett. Persze lehet azt is mondani, hogy a film elvett minden lehetőséget a nézőktől a gondolkodásra, mert mindenre megadta a magyarázatot maga, de én nem szeretem, ha egy történet végén sok nyitott kérdés van, nekem ez így emészthetőbb volt. És a film végén is marad több nyitva hagyott kérdés, pl.
A könyvben szó van a szülőanyákról, de arról, hogy miként készülnek a gyerekek, nem tudunk meg semmit. A Mini-könyvklub (ez itt a reklám helye:) keretében a könyv elolvasása után kaptunk egy kérdőívet, s azon szerepelt az a kérdés, hogy szerintünk vajon kik lehetnek a gyermekek apjai. Emlékek őre kérdések felnőtteknek. Nem is az a lényeg, hogy erre mit válaszol az ember, mert a könyv alapján lehet bármit, de jól elcsodálkoztam magamon, hogy bennem ez a kérdés a könyv elolvasása közben/után fel se merült magamtól, pedig hát fajfenntartási szempontból ez egy igen lényeges kérdés... De a film megkímél minket attól, hogy törni kelljen a buksinkat ezen. Aztán különbség még az is, hogy itt mindenkit gyógyszereznek, nem csak a felnőtteket, s ezzel meg van adva a magyarázat az érzelemmentességükre is. Fiona és Jonas rögtön egymásba is szerelmesednek, miután nem adják be maguknak a gyógyszert. Nekem ez a magyarázat azért nem tetszett annyira, mert ha a gyógyszer az oka az érzelmek hiányának, akkor egyszerűen ezt kellene megszüntetni, és máris olyan lenne ez a világ, amilyennek Jonas szeretné.
Nincsenek negatív érzések, de nincsenek színek sem. Minden tervezett, uniformizált. Nincs küzdelem, de nincs helye az egyéniségnek sem. Mindenki "boldog", kiegyensúlyozott és elégedett. Nincsenek családok, a gondosan tervezett nevelőegységek egy A nemű és egy B nemű gyermeket nevelhetnek. A gyerekek a hajszálpontosan megtervezett életútjuk 12. évében, egy ceremónián tudják meg, mi lesz a jövendőbeli foglalkozásuk. Jonas itt tudja meg, hogy őt szánják az emlékek őrének. Ekkor kezdődnek kalandjai, megpróbáltatásai, melyek végül… de nem lövöm le a poént. Emlékek őre kérdések vicces. Akár jó könyv is lehetne. De nem az. Mint a leírt rövid tartalomból látható, műfaját tekintve sci-firől, divatos nevén fantasyról van szó, azon belül pedig úgynevezett disztópiáról, vagyis negatív utópiáról. Szándéka szerint a szerző magasabbra helyezte a mércét a puszta szórakoztatásnál. Van mondanivaló. Méghozzá körülbelül a következő: 1) egy ilyen végtelenül szabályozott világ sivár. 2) egy ilyen végtelenül szabályozott világ szükségképpen hazug.
fenyítést kap az a kisgyerek, aki süti helyett ütit mond). Azt is jelentős különbségnek tartom, hogy a filmben egyértelműen ki van mondva, hogy Jonas apja nem tudja, hogy megöli azt az újgyermeket, amelyiknek bead egy injekciót, aztán egy dobozba rakja és kidobja. Mert ők nem tudják, hogy mi az a halál. Illetve tudják, csak ők elbocsátásnak hívják és nem tudják, hogy ez rossz. A könyvben az apa hazudik a gyerekeinek arról, hogy miként zajlik az elbocsátás, s ez számomra egyértelműen azt mutatta, hogy tudják, hogy ez bűn. De a filmben nincs hazugság ezzel kapcsolatban, így itt hihetőbbnek tartom azt, hogy tényleg nem tudják, hogy rosszat tesznek, amikor elbocsátanak valakit. A könyvben ugyan mond az örökítő egy mondatot arról, hogy Jonas apja nem tudja, mit tesz, és az elbocsátásról azért hazudott Jonasnek, mert ezt az utasítást kapta és nem tudta, mi mást tehetne, de nekem ez az egész annyira nem volt hihető, hogy nem vettem komolyan. Az emlékek őre - Valaki tudna segíteni az emlékek őrében. Hétfőre kellene!! Köszönömm szépen, ha valaki segít.. Biztos, hogy tudja, csak legfeljebb struccpolitikát folytat, magával is elhiteti, hogy nem tudja - gondoltam én.
hogy hova jutott Jonas és Gabe, vissza tud-e térni Jonas Fionához, Fiona és az örökítő életben maradnak-e, stb. Szóval nekem tetszett a film, ennyi.