Ennek indokát a számára csalódást jelentő egyetemi képzésben, illetve a művészetek felé orientálódásban kereshetjük. Hiszen tudjuk: hallgatóként közölte első szépirodalmi műveit. Ugyanakkor az egyetemen indirekt módon is magába szívott közgazdasági gondolkodás bizonyos fokig élete későbbi részében is sajátja maradt, és megtermékenyítette Cs. Szabó László sok évtizedes írói-publicista pályáját, közéleti megnyilvánulásait. A cikk Ablonczy Balázs kutatásain és a BCE Levéltári iratanyagán alapszik. Ezúton köszönöm meg Ablonczy Balázsnak, hogy Cs. Szabó egyetemi éveiről szóló kéziratát rendelkezésemre bocsájtotta. Szécsényi András 1. kép: Cs. Szabó László egyetemi törzslapja. BCEL 5/c. 142. kötet. 2. Szabó László doktori oklevél nyilvántartása. BCEL 6/f. 1. kötet.
Cs. Szabó László író, kritikus, a nyugati magyar irodalom összefogója, a Nyugat esszéíró nemzedékének tagja volt. Fő érdeklődési területei az olasz reneszánsz, William Shakespeare munkássága, az angol klasszikus festészet és a magyar irodalom öröksége és kortárs eredményei voltak. Közgazdasági tanulmányokat végzett Budapesten, majd egy évet Párizsban tanult a Sorbonne-on, végül gazdaságtörténeti doktorátust szerzett. 1935-1944 között a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának, majd a Képzőművészeti Főiskola Művelődéstörténeti tanszékének vezetője volt. Részt vett az antifasiszta szellemi ellenállásban. 1948-ban emigrált: Olaszországban, majd 1951-től Nagy-Britanniában élt, és a BBC munkatársa volt. Sárospatakon temették el. Magyar ismeretterjesztő film, 2002 A műsorszám megtekintése 6 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott! Feliratozva a teletext 888. oldalán. Felelős szerkesztő: Szakály István Szerkesztő: Oszkai Rita Rendezte: Oszkai Rita
Budapestre visszatérve Cs. Szabó aktívan bekapcsolódott az egyetemi diákéletbe. Nem kizárt, hogy tagja volt a Turul Szövetség helyi szervezetének is. Agilitásának és rátermettségének köszönhetően sikerült 1928-ban a Diákkülügyi Bizottság alelnökévé választatnia magát, a szervezet elnöki tisztét betöltő gróf Teleki Pál egyetemi tanárt azonban nem tudta leváltatni – kapcsolatuk alighanem ekkor fordult hűvösre. Funkciójának köszönhetően vett részt 1928-ban oxfordi, leideni és párizsi diákkongresszusokon is. Tanárairól visszaemlékezésében nem volt jó véleménnyel (különösen igaz ez Czettler Jenőre), talán ezért is emlékezett meg a képzési időről igen szűkszavúan. 1928 júliusától megkezdte államvizsgáit, többnyire jó, sőt kitűnő eredménnyel, 1932-ben pedig ledoktorált. (Elveszett értekezésének címe: A középkori háziipar kérdéséhez, különös tekintettel a flandriai és firenzei gyapjúszövésre). Nem tudni, mi indokolta a szakjától merőben eltérő témaválasztást, de az bizonyos, hogy ekkoriban a külügyi pálya már vajmi kevéssé érdekelte.
Kívánságának megfelelően Sárospatakon temették el. Gazdag londoni könyvtárát a Sárospataki Református Kollégiumra, kéziratait, kiterjedt levelezését a Petőfi Irodalmi Múzeumra hagyta. (Köszönet Baranyai Katalinnak észrevételeiért. )
Az emigráció szellemi életének egyik vezetőjeként tevékenykedett, sokat utazott, számos előadást tartott különböző nyugati m. mozgalmak és irodalmi körök összejövetelein. Londonból figyelemmel kísérhette a Ny-európai, főként az angol, a francia és az olasz kulturális életet, emellett számot vethetett a hazai eseményekkel. Úti tapasztalatairól kitűnő esszékben számolt be: Téli utazás (München, 1956) c. műve személyes hangú útirajz, Halfejű pásztorbot (London, 1960) c. könyvében görögo. -i, A nyomozás (Oslo-Bécs, 1966) c. kötetében "szentföldi" tapasztalatait örökítette meg. Római muzsika (München, 1970) c. útirajzokat és művelődéstörténeti esszéket adott közre. Hunok nyugaton (München, 1968) c. kötetében a háború után Ny-Európában tett utazásának emlékeit elevenítette fel. Ország és irodalom (Brüsszel, 1963) c. könyvében m. irodalomtörténeti tanulmányokat jelentetett meg, ezekben vitába szállt a hivatalos hazai felfogással. Petőfiék (München, 1973) c. két irodalomtörténeti esszét közölt.
Arról, hogy hogyan tehettek észrevételt, ha rosszul javították a dolgozatotokat, itt olvashattok el mindent. A 2021-es érettségi még nem teljesen ért véget - folyamatosan frissülő cikkeinket itt olvashatjátok. Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
Az e-mail tárgya minden esetben a vizsgázó neve, osztálya és az érintett vizsgatárgy legyen, címzettje a felnőttoktatás központi címe: fot(kukac). A vizsgabizottságot műkődtető intézmény neve, címe: Budapest IX. Kerületi Leövey Klára Gimnázium 1096 Budapest, Vendel utca 1. Az észrevételi lapok letölthetőek: Emelt szinten Közép szinten
Fellebbezés, észrevétel és ponthalászat? Idén az észrevételeiteket elektronikus úton is elküldhetitek, de meg kell érkeznie legkésőbb 2021. június 2-án 16 óráig. Az észrevétel benyújtási határideje ugyanis jogvesztő. A benyújtott észrevételeknek nincs formai követelménye - írja az Oktatási Hivatal. Érettségi megtekintés Archívum - Érettségi.com. Viszont észrevétel kizárólag a javítási, értékelési útmutatóban foglaltaktól eltérő javítás vagy az értékelés számszaki hibája esetén tehettek. Hogy néz ki az észrevétel a gyakorlatban? Ha észrevételt tettetek, akkor az írásbeliteket az igazgató egy másik szaktanárral a javítási, értékelési útmutató alapján felülvizsgáltatja. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az előzetes értekezleten helyettes szaktanár álljon rendelkezésre az észrevételben foglaltak elbírálására. A vizsgadolgozatot elsőként javító szaktanár ebben nem vehet részt. Azonban ne feledjétek, a vizsgálat a dolgozatnak csak arra a részletére terjedhet ki, amelynek javítására az észrevételt megfogalmaztátok. Az érintett feladat felüljavítása során pedig az eredetileg megállapított pontszámtól pozitív és negatív irányba is el lehet térni.