200A biztos nem lesz az áramfelvétel. én 40A környékére tenném. Az előző válaszoló által felírt számítás egyenáram esetén igaz, viszont itt 3fázisú váltakozó áramról van szó. Figyelembe kell venni az induktív alkatrészek miatt létrejövő fáziskülömbséget, mert a feszültség és az áram nem ugyanabban a fázisban váltakozik (ezt megfelelő kondenzátorral szokták kompenzálni, vagyis csökkentik a meddő teljesítményt). Továbbá figyelni kell arra is, ha asszimetrikus a terhelés, például egy megvilágító lámpa van az egyik fázisra kötve, bár ez a gépek nagy részénél meg van oldva belül (zeg-zug kapcsolás). Egy 80kW-os motort nem célszerű közvetlen indítással működésbe hozni, erre több megoldás is van, nézz utána. Bár láttam 100kW-os motort közvetlen indítással, de az arra volt tervezve. Zeg zug kapcsolás a mi. A vezeték tényleg nem lesz olcsó hozzá. A motor hűtése is fontos, ugyanis ha lehagyod a tengelyről a hűtőventillátort, akkor a tekercsek melegedni kezdenek, ami miatt még nagyobb az ellenállásuk. Emiatt még jobban melegszik és ez menetzárlathoz vezet.
Íme az enyém rajzba. üdv.
A TRANSZFORMÁTOR SZERKEZETE 100 1. A vastest 100 a) Mag- és köpenytípus 101 b) Az oszlop- és a járom keresztmetszet 101 c) A lemezek rétegezése 103 d) Szorító szerkezetek 105 2. A tekercselés 106 a) Tárcsatekercsek 107 b) Hengertekercsek 108 3. A szigetelés 110 a) Szigetelő anyagok 110 b) Vezetők, rétegek és tekercsek egymás közötti szigetelése 111 c) A primér és a szekunder oldal szigetelése egymás között és a föld felé 112 d) Tartó és átvezető szigetelők 116 4. Az olajedény és tartozékai 118 5. A hűtés módjai 123 XII. TRANSZFORMÁTOROK MELEGEDÉSE 124 1. Zeg zug kapcsolás a z. A transzformátor élettartartama 124 2. A homogén test melegedése és hűlése 125 3. A melegátadás módjai 127 a) Sugárzás 128 b) Természetes elvitel 129 c) Olajtranszformátorok hőmérsékletelosztása függőleges irányban 132 d) Mesterséges levegőhűtés 132 e) Mesterséges olajhűtés 132 f) Mesterséges vízhűtés 133 4. A belső melegvezetés 134 a) A hőmérséklet eloszlása nem aktív (szigetelő) anyagokban 134 h) A hőmérséklet eloszlása aktív anyagokban 135 5.
Görög teknős Faj: Görög teknős Ivar: Nőstény és hím Születési dátum: 1999/2000 A Fővárosi Állat- és Növénykertbe érkezett: 2003. 10. 03 Főleg Görögországban, Horvátországban, Dél-Franciaországban, Korzikán és Olaszországban élő szárazföldi teknősfaj. Az állatkertnek ajándékozta Haász Istvánné. Örökbefogadom! Testudo hermanni Hermann's Tortoise Griechische Landschildkröte A kifejlett egyedek hossza 12-23 centiméter. Páncéljukon jól megfigyelhető növekedésük szakaszossága. E rovátoltság alapján azonban nem lehet megállapítani a teknősok korát. Az idősebb példányokról ez lekophat, páncéljuk simává válik. Lehet találkozni olyan egyedekkel amik páncélja csorbult vagy foltokban csontig kopott. Ezek mechanikai sérülések, legtöbbször ragadozó madarak okozzák, magasból sziklákra, néha úttestre ejtik a teknősöket, hogy páncéljuk összetörjön. Testméretek: páncélhossz: 18-25 cm Táplálkozás: lágyszárú növények Társas viszonyok: magányosan él Tojások száma: 1-5 Élettartam: 70-80 év Veszélyeztetettség: védett Elterjedés: Dél-Európa Nevelőszülők listája Kaszab Patrik Pap Marcell Stummer János Platina fokozatú támogatóink Arany fokozatú támogatóink Ezüst fokozatú támogatóink Bronz fokozatú támogatóink
A sütőterület éjszaka csökkentheti a hőmérsékletet. Közös egészségügyi problémák A görög teknősökben gyakran megtalálható a Shell-rothadás, mivel sok más teknős és teknős. Általában a gombafertőzés eredménye, a héjrothadás fájdalmas héj-deformációkat okozhat, amelyek kezelése nélkül életveszélyesek az állat számára. A többi hüllőkhöz hasonlóan a görög teknősök is érzékenyek a metabolikus csontbetegségekre. Ez a betegség kalcium-foszfor arányának kiegyensúlyozatlanságából ered, és csontjainak általános gyengüléséhez vezet. Ez egy másik fájdalmas állapot, amely halálos lehet, ha nem megfelelően kezelik. A görög teknősök szintén hajlamosak a hüllők másik közönséges betegségére: légúti fertőzések. Ezeket tipikusan teknősökben, teknősökben és gyíkokban találják, amelyek helytelen páratartalmú helyeken vannak. A légzőszervi fertőzésű görög teknősbőr megfagy, és letargikusnak tűnik. Mindezeket a feltételeket a hüllőkre szakosodott állatorvos kezelheti, ha elég hamar elkapják, A görög teknős kiválasztása A sok hüllőkhöz hasonlóan a görög teknősbajnokság legjobb fogadására egy jó hírű tenyésztő fogságban tenyésztett fajtája lesz, aki ismeri az ő kórtörténetét.
Szélessége 12-14 centiméter. Szárazföldi és vízi teknősök hirdetése, hirdetések, börze Eladó 3 és fél éves GÖRÖG teknős, chipelve van, papírjai megvannak. Egy helegszebb karácsonyi dalok te keltarchivált üzenetek messenger 25000 Ft; 26. 02. 2017 13:07; Budapest Teknős Legújabbak elöl Nécsalánleveles teakeverék pszerű hirdetések előre Ár szerint növekv Görög teknős terrárium, 70easy home robotporszívó árgép *40*50-es, edoterra szegfűszeg sztétikus, igényes, sziklahátteres, két foglalatos. FIX.
A görög teknős egyike azoknak a teknősfajoknak, amelyek háziállatként különösen népszerűek. A következőkben megtudhatja, hogy mire kell figyelni, ha megtartja, és melyik étel megfelelő a görög teknős számára. A görög szárazföldi teknős jellemzői: Tudományos név: Testudo hermanni boettgeri, Testudo hermanni hermanni Méret: páncél hossza 30 cm-ig Súly: legfeljebb 3 kg Kor: 50+ Előfordulés: az európai mediterrán térség Élőhely: erdős területek, olajfaligetek, kertek és termőföldek Tartás: kültéri házban, ketreccel Étrend: növényevő Életmód: nappali Hibernálás: igen A görög teknős megjelenése A görög teknős héja 20-30 cm között van. Ezzel az egyik kis és közepes méretű teknősfaj közé tartozik. Merev haspáncélja van, hátsó páncélja közepesen magas ívű. Míg a hasi páncél egyenes a felnőtt nőstényeknél, addig a hímeknél kissé befelé görbül. A görög teknős héjának alapszíne sárga vagy oliva. Sötét foltjai is vannak, amelyek az alfajtól függően és állatonként különböző módon jelenhetnek meg. A görög teknősök súlya akár három kg is lehet.
Ne vegyünk semmilyen körülmények között vadonból származó állatot! Egyfelől azért, mert akkor támogatnánk azt a nemzetközi állatkereskedelmet, amelynek során jó, ha minden tizedik állat jut el élve az európai kereskedőig. Másfelől egy vadon fogott állat sokkal kényesebb, mint a nálunk született vagy tojásból kikelt fajtársa. Jó példa erre a görög teknős. Amíg el nem indult a mesterséges, nagyarányú tenyésztése, addig sanyarú sors várt a hazánkba érkezett páncélosokra. Terráriumban nem érezték jól magukat (hozzáteszem a tenyésztettek sem! ), a kertben nehezen akklimatizálódtak, és a klímánkat sem igazán kedvelték. Találóan ír róluk Konrad Lorenz világhírű könyvében, a Salamon Király gyűrűjében, melyet kötelező olvasmánnyá kellene tenni minden állattartó számára: "Megtévesztő módon azonban főként olyan állatokat neveznek »tarthatónak«, amelyek voltaképpen csak szívós természetűek, magyarul mondva: hosszú időbe telik, míg végleg elpusztulnak. Klasszikus példája a »tartható«, de valójában csak szívós természetű és korántsem igénytelen állatnak a görög teknős.
Testudo hermanni A görög teknős örökbefogadója: Apró Vanda Branauer Balázs CSALÁD: szárazföldi-teknősfélék ELTERJEDÉS: Dél-Európa, Földközi-tenger szigetei ÉLŐHELY: mediterrán erdő TÁPLÁLKOZÁS: növényevő A görög teknős egyike a legismertebb szárazföldi teknősfajoknak. Közepes méretű faj, a kifejlett egyedek hátpáncéljának hossza 12-23 cm között változik. Több alfaja ismert, melyek elterjedésben és némileg mintázatban is különböznek egymástól. A páncél mintázata egyedenként változó, a haspáncélon található minták mérete és elrendezése segítségével könnyen beazonosíthatóak az egyes példányok. A görög teknősök az éjszakát saját maguk ásta üregükben töltik, és nappal indulnak táplálékot keresni. Fő táplálékukat különböző fűfélék alkotják, viszonylag ritkán elfogyasztják a lehullott gyümölcsöket is. Szaguk alapján képesek beazonosítani az ehető növényeket. A görög teknős a hidegebb hónapokban téli álmot alszik. Kedvelt terráriumi állat, tartása azonban csak CITES-papír megléte esetén lehetséges.