2021. augusztus 24. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok azonkívül, hogy az egyén és a közösségek hitben való megerősödését, az evangelizációs célt szolgálják, lehetőséget kínálnak a rendező országnak a világ felé történő bemutatkozásra is. A kongresszus hétköznapjainak esti eseményei között nagyszerű koncerteken vehetünk részt. Többek között meghallgatjuk a világszerte is óriási ismertségnek és elismerésnek örvendő 100 Tagú Cigányzenekart. Halál és születés Egy tragikus esemény hívta életre 1985 áprilisában a zenekart. Varázslat a színpadon | Eucharisztikus Kongresszus - IEC2020. A korszak prímáskirályának, id. Járóka Sándornak a temetésére gyűltek össze a zenészek. A régi cigány szokásoknak megfelelően egy muzsikust mi más kísérhetne utolsó útján, mint zene. A búcsúztatón megjelent és együtt játszó zenészekben megfogant a gondolat, hogy nemcsak ilyen szomorú eseményeken kellene közös zenélésre összegyűlniük. Végül egy nagy létszámú koncertzenekar alakult. Bő fél év előkészület Az előkészítő, szervezőmunkát Berki László, Mészáros Tivadar, Boross Lajos végezték el.
Egyesületünk ez ellen mindvégig felemelte a szavát, aminek az lett az eredménye, hogy "politikusaink" elérték a célt. Körülbelül három év eredménytelen küzdelem után végleg ellehetetlenültünk. Kénytelenek voltunk most már valamennyi, korábban állástalan, de általunk eddig főfoglalkozásban foglalkoztatott zenész munkaviszonyát megszüntetni, mert egyedül nem voltunk már képesek az ezzel kapcsolatos költségeket finanszírozni. Húzd rá, cigány! | Demokrata. A zenészek tönkretételében az OSZK-nak hervadhatatlan érdemei vannak. Ők határozták meg alapvetően azon "kísérleti program" fő irányait, amely a magyar cigányzenészek foglalkoztatása céljából rendelkezésre álló állami pénzeszközök felhasználására irányult, ők voltak a szakértők a program kidolgozásánál. Ám a végrehajtás köszönő viszonyban sincs az eredeti céllal. A Kádár-rendszerből itt felejtett, monopolhelyzetben lévő OSZK nem tudott a megváltozott helyzethez igazodni, ennek köszönhető, hogy 1998-ban már kaptak egy nagyobb összegű támogatást, amelyet a cigányzenészek foglalkoztatására kellett volna fordítani, azonban már ez akkor sem sikerült nekik.
1985. november 2-án megalakították hivatalos nevén a "Budapest Cigányzenekar Országos Kulturális Egyesületet", csak később vonult be a köztudatba a muzsikusok "keresztelője" révén az, hogy ez a zenei közösség a 100 Tagú Cigányzenekar. Egy világhírű támogató A formálódó zenekar próbán többször megjelent a világhírű magyar zongoraművész, Cziffra György. A cigány származású zenész az Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke lett. A zenekar első koncertjét 1986-ban a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében teltház előtt tartotta meg. A Kongresszusi Központban tartott debütálástól nem volt megállás… Túl az ezer koncerten Az elmúlt 35 évben több mint ezer koncertet adott a zenekar. Nem mondtak nemet a meghívásokra, szóljon ez a legkisebb települések kultúrházába vagy éppen a világ legismertebb koncerttermébe. Cigány muzsikusok Magyarországon | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár. A zenészek hírnökei a magyar és a cigány kultúrának és arra törekednek, hogy a zene univerzális nyelvének segítségével hidat képezzenek a különböző társadalmi rétegek között. Gazdag repertoár A 100 Tagú Cigányzenekar előadásában a hagyományos dallamokon kívül modern darabok is hallhatóak.
Ebből az derül ki, hogy a kiírt pályázatok, az elbírálás, a végrehajtás és a monitoring tevékenység is feltételezhetően egy kézben összpontosul, vagyis kérdéses, hogy valóban pártatlan és szakmai döntések alapján utalják-e ki a közpénzeket. Jó példa erre az Országos Foglalkoztatási Alapítvány roma zenészekre vonatkozó támogatása. – A pályázat teljesen átgondolatlan és teljesíthetetlen feltételeket szab a civil szervezetek többsége számára, és csak egy szűk körnek nyújt 142, 5 millió forintos lehetőséget, a többieket pedig forrás híján kizárja – mondta Czutor Zsolt, az egyesület elnöke. Ily módon valamennyi roma zenész kiszolgáltatott helyzetbe került. A szórakoztató zenészeket a munkalehetőségeik csaknem teljes megszűnése arra a pályára sodorta, amely már gyakran a létfenntartásuk teljes bizonytalansága felé vezetett. A vendéglátó egységekből elsősorban anyagi megfontolások okán szorultak ki, ugyanakkor a kormányzatnak sok éven keresztül nem sikerült olyan helyzetet teremteni, hogy a tudásukat rendszeresen a koncertpódiumokon mutathassák meg.
Magyar Retro Zenék - A 60-as - 70-es - 80-as évekből - YouTube
Ami pedig a kovácsmesterséget illeti, a történelemben első híres cigányprímás egyben az egyetlen híres női prímás -, az 1772-ben meghalt Czinka Panna is kovácsmesternek volt a felesége. Férjével együtt egy Lányi János nevű sajógömöri nemesúr szolgálatában állt. Ő maga is gyakran segített férjének a kovácsműhelyben, aki viszont a négytagú zenekar bőgőse volt. 1782-ben, az első cigányösszeírás idején Magyarországon a megszámlált 43 787 cigány közül 1582 volt zenész foglalkozású. Egy 1900 körüli magyar statisztika 17 000 cigányzenészről tud, Budapesten pedig ugyanakkor körülbelül 3000 a muzsikáló cigányok száma. A II. világháború óta fokozatosan, napjainkban (1992) pedig már rohamosan csökken ez a szám. A magyar közönség fiatalabb korosztályai nem igénylik a "cigányzenét". Ma már egész Dunántúl területén ritkaság a cigányzenés étterem. Budapesten összesen mintegy 50 cigányzenész van alkalmazásban – leginkább külföldi turisták által látogatott éttermekben. Kiemelkedő szerephez a cigányok a magyarországi zenélésben a magyar nemzeti mozgalom kibontakozásának idején, a 18-19. századforduló évtizedeiben jutottak.
A rendszerváltást megelőző időszakban a jó cigányzenészeket "arany árban" mérték, mert szinte bármelyik éttermet jövedelmezővé tudták tenni. Akkor még 3-3, 5 millió magyarnóta-kedvelőről beszélhettünk. Biztos megélhetés volt ez a zenészeknek, és emellett megbecsülést jelentett annak, aki jól muzsikált. Ekkor még aránylag könnyű is volt munkához jutniuk, hiszen az állam mindenkinek biztosított állást. Az Országos Szórakoztató Zenei Központ (OSZK) a jobb zenekarokat rendszeresen külföldre is vitte, ami nemcsak a zenészeknek érte meg, de az országnak is "reklámot csinált. " Azok a régi szép idők Köztudott tény, hogy még húsz évvel ezelőtt is Budapest volt a szórakoztató zene fellegvára. Csak a körúton hatvanhat helyen szólt esténként a magyar nóta, országosan pedig több mint kétezer helyen húzta mintegy ötezer profi muzsikus. A '80-as évek végétől azonban folyamatosan elvesztették a munkájukat a zenészek, mivel a vendéglátó intézmények szerint az élő zenének már nem volt vendégcsalogató hatása.