A megértésnek és az értelmezésnek a szerepét hangsúlyozza, éspedig nem csupán a tudományban, mindenekelőtt a bölcsészet- és humántudományokban, hanem az egész emberi életben. Az ember reggeltől estig megért és értelmez, függetlenül attól, hogy tudós-e vagy nem: így foglalnám össze az egyik fontos tézist. Heidegger tanítványa, a filozófiai hermeneutika megalkotója, Hans-Georg Gadamer egyik meghatározása szerint a hermeneutika nem más, mint »die Kunst Unrecht zu haben«. Fehér M. István: Jean-Paul Sartre (Kossuth Könyvkiadó, 1980) - antikvarium.hu. A hermeneutika abból indul ki, hogy a másiknak igaza lehet, nekünk pedig nem, előzetes készséget mutat az önkritikára, s így annak a művészete, miképp kell elviselnünk azt, ha nincs igazunk. Innen nézve alapvető mindenfajta demokratikus együttélés és a megértő-toleráns attitűd kialakítása szempontjából. Meg kell tanulnunk a másikat tisztelni, s ennek lényegi eleme az, hogy meg kell tanulnunk azt, hogy nem mindig nekünk van igazunk. A hermeneutika ilyenformán a szerénység filozófiája is: nem lemondás az igazságról, de nem is az igazság birtoklásának önteltsége.
A nevezett áramlatok olyan orientációját tartottam és tartom vonzónak, amely a filozófiát valamiféle tudományelőttes tartományba, egyfajta »életvilágba« igyekszik visszavezetni. Az önmagába zárkózó, önelégült tudomány, egyetem és tudós képe idegen a számomra. (…) Minden ember valamilyen szinten filozófus; a saját sorsáról, a világ folyásáról, az élet értelméről, a történelem menetéről, az igazságos társadalmi berendezkedésről, a helyes cselekvésről, a tudásról vagy hitről való töprengés olyannyira hozzátartozik az ember természetéhez, hogy nem az szorul indoklásra, miért filozofál az ember, inkább az: miért fordul el tőle. (…) Ebből adódik a filozófia egyedülálló nagysága, de szerencsétlensége – ha úgy tetszik: nyomorúsága – is; az, hogy mindenki azt hiheti, minden további nélkül (…) meg tudja ítélni vagy képes maga is űzni". Fehér M. István Széchenyi-díjas. Heideggerrel és Gadamerrel kapcsolatos gondolatait az interjúban így foglalta össze: "Heidegger a 20. század egyik kiemelkedő gondolkodója, a filozófiai hermeneutika pedig a század egyik – sok szempontból az ő kezdeményezéseire épülő – meghatározó filozófiai irányzata.
(2001) József Attila esztétikai írásai és Gadamer hermeneutikája. Irodalmi szöveg és filozófiai szöveg; Kalligram, Pozsony, 2003 Kunst, Hermeneutik, Philosophie: Das Denken Hans-Georg Gadamers im Zusammenhang des 20. Jahrhunderts (szerk., 2003) Schelling – Humboldt: Idealismus und Universität. Mit Ausblicken auf Heidegger und die Hermeneutik (2007) Schelling und die Humboldt'sche Universitätsidee – im Kontext des Idealismus (2008) Religion, Theology and Philosophy on the Way to Being and Time: Heidegger, Dilthey and Early Christianity (2010) "Szót érteni egymással". Fehér m istván. Hermeneutika, tudományok, dialógus; szerk. István; L'Harmattan–MTA-ELTE Hermeneutika Kutatócsoport, Bp., 2013 (A filozófia útjai) Vitában egymással. Filozófusok disputái, kontroverziái; szerk. István; L'Harmattan–MTA ELTE Hermeneutika Kutatócsoport, Bp., 2015 (A filozófia útjai) Imagináció a filozófiában. Hermeneutikai, fenomenológiai, vallásfilozófiai megközelítések; szerk. István; L'Harmattan–MTA-ELTE Hermeneutika Kutatócsoport, Bp., 2017 ( A filozófia útjai) Filozófia, történet, értelmezés.
Varga Péter András Olay Csaba és Varga Péter András közös megemlékezése itt elérhető:
Az almatermésűek – mint az alma, a körte, a birs – metszési ideje a még hideg időben ideális, ám csak akkor, mikor már fagypont felett van a hőmérséklet. A még mélynyugalomban lévő növények ugyanis jobban viselik az ilyesfajta beavatkozásokat. Ha kora tavasszal az idő engedi, és a szárazság miatt éppen nincs tűzgyújtási tilalom, a lemetszett fák ágait érdemes elégetni: a gyümölcsfák ágaiból keletkezett hamuból egy lapátnyit a fák köré szórhatunk, sőt a törzsüket is bedörzsölhetjük vele. Mi az idő - 365 idézet • Idézetek minden témában. Az ásványi sókban – többek közt kálium-, magnézium- és kalcium-oxidban, vasban – gazdag hamu tápláló, lúgos kémhatása miatt pedig fertőtlenítő hatású, és távol tartja a kártevőket. Fontos azonban, csak a természetes növényi anyagok égetéséből származó hamut használjuk fel ilyen módon, a szénét tilos. Csalogassuk be a természetet! Ha változatos növényfajokkal telepítjük be a kertünket, ügyelve arra, hogy gyümölcsfák, díszcserjék, vadvirágok, fűszernövények egyaránt helyet kapjanak, természetes élőhelyet biztosíthatunk a kisebb vadon élő állatoknak.
Ez időtájt ez csak egyetlen szemléletnek sikerült, mégpedig annak, amely minden jelenséget a változás felől közelít. Ebben a szemléletben az idő nem más, mint a valóság megváltozása. Ha nincs idő, nincs mozgás. Ebben az értelemben az idő objektív. Természetesen sokféle más elképzelés létezhet, hiszen az ismeret határterülete bizonytalan. A kérdés mindössze az, egy másik szemlélet mit kezd a teljességgel, mit hogyan és mi módon tesz ellentmondásmentes rendszerbe. És még az, a hasonló témával foglalkozók mennyire fogadják el azt, röviden, mekkora a konszenzus a témáról. Jelen ismereteink szerint egyszerűen nem lehet felépíteni a fizikát időfogalom nélkül. 2021. jan. Mi az idf.fr. 25. 22:35 Hasznos számodra ez a válasz? 2/8 anonim válasza: 47% van idő, annak egyirányú folyamában élünk ez azon információ amit Isten teremtett a visszairány pedig tiltott azaz nem létezik "időutazás" 2021. 26. 06:27 Hasznos számodra ez a válasz? 3/8 Wadmalac válasza: 0% Teljesen nézőpont kérdése. Számukra az idő a természet, az univerzum folyamatos változása és annak ilyen-olyan helyi értéke, aminek mentén az entrópia kényszerűen egyirányúan végigtol minket.
Az emberi civilizáció kialakulásában is jelentős szerepe volt az időmérésnek, az időmérő eszközöknek, hiszen így vált lehetővé olyan emberek együttműködése, akik térben távol helyezkedtek el egymástól. Ezzel a kis rövid bevezetővel az volt a szándékom, hogy kedvet csináljak a Kedves Olvasónak ahhoz, hogy együtt gyűjtsünk össze minden az idővel kapcsolatos, az időről szóló cikket, internetes forrást, vagy akár egy verset is. Aki szeretné bővíteni ezt a kis oldalt, kérem bátran küldje el a rovat címére azt az anyagot, amit kiegészítésül, bővítésül szán, természetesen a forrás pontos megjelölésével! Mi az idő? Létezik-e egyáltalán és vajon ki lehet venni a fizikából? Van idő.... (Ötletként: Gabriel Garcia Marques A száz év magány című művében említ valamiféle kozmikus időt! ) Kezdetnek néhány: Az idő története, ahogy az amerikai National Institute of Standards and Technology fizikai laboratóriuma bemutatja. Az idővel kapcsolatos címszavak a FIZIKAI FOGALOM-GYŰJTEMÉNY-ből. Weöres Sándor: A teljesség felé című könyvében így ír az időről. Werner Heisenberg: A rész és egész című művében, társaival beszélget az időről.
Stephen King A múlt, a jelen és a jövő közötti különbség csak illúzió, még ha oly makacs is. Albert Einstein Idő az, ami akkor történik, amikor semmi más nem történik. Richard Feynman Az idő: álom. Egy ismeretlen Való szép kacsintása. Nagy Zopán Az idő illúzió. (... ) Az ebédidő kétszeresen az. Douglas Adams