Azt kell eldönteni, hogy az adott építőipari tevékenység ellátható-e polgári jogi jogviszony keretében. Ha igen, akkor nincs jelentősége annak, hogy azt korábban munkaviszonyban látta el az érintett személy, a szerződéskötési szabadság elve alapján ugyanis a felek maguk dönthetik el, hogy milyen típusú szerződést kötnek egymással. Ekkor tehát nem lenne akadálya a vállalkozási vagy megbízási jogviszony létesítésének. Egy a lényeg: nem hagyhatják figyelmen kívül a jogviszony jellemzőit, azaz, ha azok a munkaviszonyra utalnak, akkor nem vonhatják ki magukat a szabályozása alól, kénytelenek egymással munkaszerződést kötni. Azt, hogy az adott teendők milyen jogviszonyban láthatóak el, a tartalmi elemek alapján kell megvizsgálni a színlelt szerződés elkerülése érdekében. Ehhez a vizsgálathoz el kell határolni egymástól a munkaviszony és a polgári jogi jellegű megbízási jogviszony ismérveit. A jogviszonyok szempontjait a maguk összességében kell vizsgálni, ez alapján állapítható meg, hogy valóban vállalkozási, megbízási szerződésről vagy leplezett munkaviszonyról van-e szó.
A bíróság azt is megállapította, hogy a megbízási szerződés célja a munka törvénykönyve kötelező túlmunkaszabályainak megkerülése volt. A szerződés színlelt szerződésnek és mint ilyen semmisnek minősült, amelyet valójában munkaszerződésnek kell tekinteni. Hogyan határolható el egymástól a kettő? A bírói gyakorlat több ízben is megállapította, hogy a jogviszony minősítése nem elnevezésétől, hanem a ténylegesen elvégzett munka jellegétől és persze a felek valódi akaratától függ. Annak eldöntésére, hogy egy adott foglalkoztatásra irányuló szerződés munka- vagy megbízási szerződés, a tartalmi elemeket, illetve a munka jellegét kell vizsgálnunk, különösen a következőket: • A megbízási szerződés: Ennek alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni, a megbízást pedig a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően teljesíteni. Ebben az esetben tehát egy meghatározott ügyre irányul a kötelezettségvállalás, a munkát ennek érdekében fejti ki a megbízott. Egyértelműen megbízásról beszélhetünk, ha rövidebb időn át, nem meghatározott munkahelyen és munkaeszközzel, nem adott időbeosztásban kell végezni a feladatot, a megbízó nem ad részletekbe menő utasítást, és a feladat elvégzésekor egy összegben díjazza a munkát.
A nyugellátások területén gyakran felmerülő kérdés, hogy a megbízási szerződés alapján végzett tevékenység hogyan jelentkezik a nyugdíjnál, keletkeztet-e szolgálati időt, és figyelembe vehető-e a nyugdíj összegénél. Az cikke. A kérdésekre az előzetes válasz az, hogy igen, bizonyos feltételekkel. A feltételek vonatkozásában az a döntő szempont, hogy a megbízásos jogviszony biztosítási jogviszonynak minősül-e, vagy sem. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban Tbj. ) 5. § (1) bekezdés g) pontja alapján biztosított a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével -, amennyiben az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30-%-át, illetőleg naptári napokra annak 30-ad részét.