Nagy rajongója volt a hollywoodi filmeknek is, amelyeket magán mozijában tekintett meg; egyik kedvence – amelyről azt állította, hogy minden idők legnagyobb filmje –, Walt Disney Snow White – Hófehérke – című alkotása volt. Nemrégiben napvilágot látott, hogy eme két passzióját esetleg ötvözhette is: egy norvég művészeti galéria tulajdonosa rálelt a Hitlernek tulajdonított, képregény-figurákat (A hét törpe, Pinokkió) ábrázoló rajzokra. A Disney iránt érzett rajongás szűkebb pátriájában is szemet szúrt, Joseph Goebbels például Mickey Mouse-os kellékeket adott át főnökének, ami – írja naplójában Goebbels – igen jól esett Hitlernek. Bestseller-szerző, hegedűvirtuóz, szerelmes 2001-ben szemfüles CIA-ügynökök egy londoni arab könyvesboltban egy novellára lettek figyelmesek, amely a Zabibah és a király címet viselte, rajta a szerző nevével: S. Hussein. II. világháború - Tények, Képek, Adatok - Diktátorok furcsa hobbijai. A Zabibah és a király allegorikus mű, amely Irak történetéről szól, s az ókorban (mások szerint az öbölháborúban) játszódik, ahol az igazságos király (ez lenne Szaddam) beleszeret az ő Zabibahjába (Irakba).
Mindenkinek vannak álmai, amelyek vagy várnak a megvalósításukra, vagy épp gőzerővel dolgoznak rajtuk. Elisabetta Melarancit nem a véletlen sodorta a képregények világába. Elisa a Hotel Le Meridien aulájában apró kislánynak tűnik egy hatalmas kanapén ülve, és szinte varázsol lényével. Mosolyog, kedvesen kezet nyújt, érdeklődik, pedig látszik rajta, már nagyon fáradt alig pár órája érkezett a Pesthez hasonlóan ugyancsak forró levegőjű Rómából. A fiatal grafikusnőnek nem csak a neve hangzik meseszerűen, ő maga is a mesék, fantasyk regényes világában él. A teljes interjú az Nlcafé oldalán olvasható. – Gyerekként mi hatott rád, ami képregény rajzolásra ösztönzött? – Egyrészt a Donald kacsa magazin volt rám nagy hatással. A szüleim adták a kezembe még kiskoromban, de nem tudom, hogy mi volt a céljuk vele, valószínűleg a mamám látta, mennyire szeretek rajzolni. Disney figurak - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Ez egy nagyon meghatározó rajzstílusú képregény, a cselekményei a vicces, humoros irányzathoz tartoznak, és ezt a vonalat akkoriban nagyon kedveltem.
1 db készleten Disney The Lion King, Oroszlánkirály: Kovu plüss Bővebb leírás Extrém ritkaság! Mérete: 26 cm + farkincája: 14 cm Gyártó: Disney Az Oroszlánkirály egy Walt Disney mese, melynek főszereplője egy fiatal oroszlán, Simba, aki az afrikai szavannákon megtanulja, hol a helye az "élet körforgásában", mialatt számos akadállyal megküzd, hogy ő lehessen a törvényes király. Disney The Lion King, Oroszlánkirály: Kovu plüss. Útja során rengeteg izgalmas kalandban vesz részt és számos barátra szert tesz, megismeri Timont és Pumbát, akikkel életre szóló barátságot kötnek. Honlapunk folyamatosan bővülő kínálatában széles választékban megtalálhatók Disney plüssök, interaktív játékok, sőt babák is. Játssz velük pont úgy, mint a mesében! A képeken látható állapotban és formában. Kapcsolódó termékek Disney The Lion King, Oroszlánkirály: Kovu plüss
Filméhségét egy ízben úgy kívánta csillapítani, hogy 1978-ban elraboltatta a neves dél-koreai rendezőt, Shin Sang-okot, akinek azt parancsolta, hogy készítse el a Nyugaton nagy sikerű Godzilla koreai változatát, a Pulgasarit. Eme ínyenceknek szóló darab után meg se lehet lepődni azon, hogy a koreai diktátor kollekciójában egyaránt ott volt James Bond és Daffy Duck, aminek élvezését az évente 700 ezer dollár értékben importált konyak garantálta. Kim Dzsongil talán ennél is jobban szerette a kosárlabdát, kedvenc játékosa – ki más – a chicagói Michael Jordan volt. Kim a hatszoros NBA-bajnok szupersztárt meg is hívta Phenjanba egy baráti mérkőzésre, ennek komolyságát azonban erősen kétségessé teszi az állandóan szürke ballonkabátjában járkáló (divat)diktátor sportosnak csak a koreai lakájmédia révén nevezhető alakja. Mindenesetre Kim állítólag halála napjáig kérdezgette környezetétől, hogy Jordan elfogadta-e a nagylelkű invitálást. Kim Dzsongil gyermeki lelkesedését Madeleine Albright amerikai külügyminiszter 2000-es látogatása hűtötte le, aki az észak-koreai vezérrel való találkozása során csupán egy Jordan által szignált labdát tudott átnyújtani a népszerű sportot állítólag sajátos szabályokkal játszó Kedves Vezetőnek.
Mindennek ellenére festőként próbált megélni az osztrák fővárosban majd Münchenben. Jóval hatalomra jutása előtt Hitler Bécsről készített rajzokat próbált rásózni a turistákra, hogy így keresse meg napi betevőjét. Politikusként viszont már a leghatározottabban elutasította a festészetet, így saját "művészetét" is. Nem tartott többé igényt képeire, annak ellenére sem, hogy lelkes műgyűjtők is felajánlották a festmények visszaszállítását. Hitler festménye München-ből Hitler képeinek felértékelődése a későbbi politikai pályafutásának köszönhető, kis akvarelljei német magángyűjtemények óhajtott kincsei lettek az 1940-es években. Igaz, a hitleri Németország bukását követően azonban igen sokan már szabadulni akartak a "terhelő bizonyítékoktól". Műveit még hamisították is, leghíresebb hamisítója Konrad Kujau lett, aki a Stern magazin számára eladta Hitler 300 hamis művét – Hitler ugyancsak hamisított naplójával együtt, 10 millió márkáért. Az viszont csak az utóbbi években vált ismertté, hogy a Führer előszeretettel rajzolgatott mesefigurákat.
Férfi aktképek és Disney-figurák rajzolása, hegedülés, bizarr fotóalbum készítés, romantikus novellák írása, na és persze filmek és sport minden mennyiségben - így kapcsolódtak ki a világ legismertebb diktátorai. Sztálin férfiaktjai Sztálin egyik életrajzírója azt írja könyvében, hogy a szovjet pártfőtitkár egyetlen hobbija a kerti munka volt. 1949-ben például, amikor a lengyel származású Konstantin Rokosszovszkijt (Lengyelország marsallja és védelmi minisztere) Sztálin dácsájába invitálta, a Generalissimus személyesen fáradt ki a kertbe, ahonnan Rokosszovszkij legnagyobb meglepetésére egy csokor fehér rózsával tért vissza. Sztálin a csokrot Rokosszovszkijnak adta hálája jeléül, amiért a férfi szülőföldjét szolgálta. Sztálin a rajzolásnak is hódolt. A pornográf stílusjegyeket magán viselő, meztelen férfiakat ábrázoló rajzainak autenticitását hivatalosan is megerősítették, orosz pszichológusok pedig azóta már azt is megállapították, hogy a műveken nincs semmiféle homoszexuális utalás. Kim Dzsongil: Jordan és Godzilla A néhai észak-koreai diktátor, a tavaly elhunyt Kim Dzsongil igazi filmőrűlt volt, személyes gyűjteménye 20 ezer darabot számlált.
Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
A festménynek az 1896-os milleniumi kiállításon és az 1900-as párizsi világkiállításon is csodájára jártak: a francia fővárosban ezüstéremmel jutalmazták a képet. A művész müncheni tanulmányai alatt Carl von Piloty legendás osztályában tanult, és a korabeli müncheni művészeti élet legkiválóbb festőivel barátkozott. A munkásságának első szakaszában festett művei – Majális, Lilaruhás nő, Hóolvadás, Pacsirta, Léghajó – kulcsszerepet játszottak a modern magyar művészet megteremtésében – olvasható a kiállítás beharangozójában. Szinyei Merse Pál a magyar festészet első nagy koloristája. A festő ereje a tökéletes kompozíciókban, a képekből sugárzó üdeségben, a merész színhasználatban és a sajátos természetábrázolásban rejlett. A tájképfestészet (Szinyei kedvenc témája) a képzőművészet egyik mostoha gyereke, hiszen folyton ráaggatják, hogy unalmas, egyhangú és eseménytelen. Szinyei Merse Pál képei azonban a látszólagos mozdulatlanságuk ellenére is tele vannak élettel. A színnel mindent ki lehet fejezni.
Szinyei Merse Pál: Szerelmespár, 1870 Fotó: Magyar Nemzeti Galéria Benczúr Gyula Olvasó nő az erdőben című képe Szinyei Szerelmespár festménye mellett úgy hat, mintha a két kép valójában együtt élne. A kapocs pedig nemcsak a természet és az a feltűnő kockás pokróc, hanem a két festő jó barátsága is. A müncheni tanulóévekben osztálytársak voltak Piloty mesteriskolájában, akihez Szinyei több éven át próbált bekerülni, míg végül egy kicsi mitológiai témát, egészen pontosan a Faust-történetet feldolgozó festménnyel végre elnyerte a mester szívét. Szinyei Merse Pál a 19. századi magyar festészet egyik legjelentősebb alakja, ezt ma már senki nem vitatja, bár pályája kezdetén nem sokan díjazták azt az újszerű látásmódot és színkezelést, amivel az akkor divatos akadémikus stílusból szeretett volna kitörni. Amikor az 1873-as bécsi világkiállításon kiállította Majális című képét, alig értette valaki, negatív kritikát kapott, nem érte el azt a sikert, amire vágyott, ebben persze az is közrejátszott, hogy a festményt egy közös fal legtetejére akasztották fel, alig lehetett látni.
1840-ben ezen a napon, november 14-én született Claude Monet, az impresszionizmus "atyja" és legjelentősebb mestere. Bár odakinn, a budapesti őszben mások most a fények, mint a hajnali Le Havre kikötőjében vagy éppen a párizsi Szajna-parton, érdemes egy kicsit elgondolkodnunk az impresszionizmusról, s különösen arról, hogy milyen a magyar impresszionizmus. Szinyei Merse Pál: Ruhaszárítás, 1869, olaj, v 38, 5 x 31 cm, Magyar Nemzeti Galéria Mindenekelőtt szögezzük le, hogy az impresszionizmus több dolgot is jelent. Van egy történeti értelemben vett impresszio-nizmus, ami az irányzat megszületésének és elterjedé-sének a korát jelöli, azaz körülbelül az 1870–1890 közötti éveket. Az európai festészetben ez az impresszionizmus nagy korszaka. A történeti fogalom mellett azonban létezik egy stílusfogalom is, ami az impresz-szión, a benyomásokon alapuló látvány gyors rögzítésének festői technikáit foglalja össze. Ilyen alapon ma is lehet impresszio-nista képet festeni, ha úgy festünk, mint "az impresszi-onisták".
A régieknél látom, hogy pontos rajzot raktak fel elébb, a meztelen aktot, erre rajzolták a ruhát és legvégül a színeket. Mondhatnám, hogy talán épp ellenkezőleg szoktam eljárni. A szín, azt hiszem, a legnagyobb könnyebbség és a legjelentősebb dolog a festő kezében. – fogalmazott egykor a művész, aki számára a színhasználat jelentette az elsődleges kifejezési eszközt. Annak ellenére, hogy a francia impresszionisták kortársa volt, tőlük teljesen függetlenül alkotott, önállóan fedezte fel a napfény formabontó és színalakító szerepét, a saját útján, saját művészi elképzeléseit követve tartott lépést az európai művészi áramlatokkal. A híres pipacsok mellett egyik kedvenc, tipikusan impresszionista motívuma a virágzó almafa volt. Lázár Béla művészeti író szerint "a természet őt csak akkor érdekeli, ha érzéseivel összeesik, tehát virágnyíláskor, napfényben". Meg kell hagyni, hogy van benne valami: Szinyei festményeit elnézve (különös tekintettel az 1882-es, az akt és a tájkép keresztezéséből született Pacsirta vagy 1910-es Parkban című képekre) az ember akarva-akaratlanul is sóvárog a tavasz után – pláne ebben a borús, téli időben... Az életművében szokatlan akt klasszikus témájával Szinyei korábbi, divatképnek gúnyolt, modern ruhás figurákat ábrázoló képei prózaiságát igyekezett kiküszöbölni – olvasható a kiállításon a Pacsirtáról.
A kiállítás megtekinthető 2022. február 13-ig. További információért kattintsatok ide. Tajnay Dorottya Szeretek újságíró lenni a cikkek miatt, amik lelkitámaszt nyújtanak akár csak egyetlen embernek, hiszen akkor már megérte. Aztán a jófej interjúalanyok miatt is, mert elképesztő megtiszteltetés, mikor egy idegen ember bizalmat szavaz neked, és beenged az élete különböző szegmenseibe. Nem utolsó sorban pedig azért, mert az írás szabadság, gyógyír, és egyben boldogság számomra. A szerző összes bejegyzése A szerző összes bejegyzése