A Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által jegyzett, a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslatot 133 igen, két nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. A kormány arra hivatkozással kezdeményezte a december 31-éig tartó veszélyhelyzet meghosszabbítását, hogy így biztosítható a hatékony és gyors döntéshozatal ahhoz, hogy a járvány okozta nehézségekre rugalmasan lehessen válaszokat adni. Meghosszabbították a veszélyhelyzetet. Meghosszabbították a veszélyhelyzetet (Fotó: MTI/Máthé Zoltán) Amennyiben a járványhelyzet lehetővé teszi, a kormány kezdeményezni fogja a veszélyhelyzet korábbi megszüntetését – olvasható a törvény indoklásában. György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a korábbi parlamenti vitában hangsúlyozta, a törvény nincs hatással az országgyűlési képviselők választásának áprilisi vagy májusi megtartására, az országos népszavazások pedig a veszélyhelyzet alatt is lebonyolíthatók. A veszélyhelyzet alatt hozott kormányrendeletek hatályukat vesztik, ha megszűnik a veszélyhelyzet.
Átemelik a normál jogrendben a veszélyhelyzet alatt a távmunkával kapcsolatban hozott szabályokat. Lehetővé válik a részbeni távmunkavégzés is. A feleknek továbbra is munkaszerződésben kell megállapodni az otthoni munkavégzésről. A munkáltató adminisztratív terheit pedig csökkenti, hogy az ellenőrzési jogát számítástechnikai eszköz alkalmazásával is gyakorolhatja. Lehetőség lesz továbbra is arra, hogy az otthon dolgozó munkavállaló havonta a minimálbér 10 százalékáig adómentesen költségtérítést kapjon. Meghosszabbodik az egészségügyi dolgozók utazási kedvezménye, ők a veszélyhelyzet megszűnése után még 14 napig ingyen utazhatnak. Az adatigénylések határidejét meghosszabbították A törvény rendelkezik arról is, hogy a koronavírus elleni védőoltásra történő regisztrációkor milyen adatokat kell megadnia a taj-számmal rendelkező, illetve nem rendelkező magyaroknak, továbbá a külföldieknek. Meghosszabbították a veszélyhelyzetet – Amdala.hu. A veszélyhelyzet alatt lehetőség van arra, hogy a közfeladatot ellátó szervek a közérdekű adatigényléseket hosszabb határidővel teljesítsék.
Az Országgyűlés az eredetileg idén februárban, 90 napos hatállyal elfogadott törvényt elsőként májusban hosszabbította meg, az őszi parlamenti ülésszak első ülésnapját követő 15. napig, vagyis október 5-ig. Most ezt a határidőt tolja ki a Ház januárig. A törvényben rögzítették, hogy a kormány a veszélyhelyzetet korábban is megszüntetheti. Nyitókép: Balogh Zoltán
A veszélyhelyzet meghosszabbítását az ellenzéki képviselők nem szavazták meg, mert szerintük a kormány már megmutatta, hogy vissza tud élni a veszélyhelyzet adta felhatalmazással. A független képviselők is egy kivételével a veszélyhelyzet meghosszabbítása ellen szavaztak: az exjobbikos Volner János viszont igent nyomott a Fidesz javaslatára. (Igaz, a független képviselők közül Bencsik János, Sneider Tamás, Farkas Gergely és Fülöp Erik nem vett részt a szavazáson. ) A kritikákra válaszul kormánypárti képviselők – például Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Azonnali kérdésére a kormányinfón – azt hangsúlyozzák, hogy a kormánynak a törvény lehetőséget ad a veszélyhelyzet korábbi eltörlésére is, így "a veszélyhelyzet egy nappal sem fog tovább tartani, mint ameddig szükség van rá". Igaz, a törvénynek inkább az az értelme, hogy a kormány kényelmesen, az egyenletből a parlamentet kizárva dönthessen arról, hogy pontosan mikor oldja fel a veszélyhelyzetet – úgy, hogy közben egyébként az őszi ülésszak kezdetét követő 15. napig lehetőséget biztosított magának a veszélyhelyzeti szabályok átmentésére akkor is, ha egyébként eltörlik a veszélyhelyezet.
A császármadár, másként császárfajd (Tetrastes) pedig természetesen tojik, hiszen a tyúkidomúak (Reasores) rendjének fajdfélék (Tetraonidae) családjába tartozó madárnemzetség. Európában és Ázsiában három fajtája ismeretes, nálunk a mogyorós tyúk (T. bonasia) él közülük. Főként a budai hegyekben, a Pilisben, a Börzsönyben és a Mátrában találkozhatunk vele borókás és mogyorós sűrűségekben: az utóbbi helyszíneknek köszönheti a magyar nevét. Hasonlít a fogolyhoz, jól fut, kitűnően repül, s finom húsáért vadásszák. Magyar húsvéti hagyományok háza facebook. Mindezt az 1962-ben ugyancsak az Athenaeum által publikált Új Magyar Lexikon tanúsítja. Ahogyan azt is, hogy a gyöngytyúk ugyancsak rak tojást, bár vannak, akik vitatják, valóban azonos-e a magyar nyelven gyöngytyúknak nevezett madár a már emlegetett Haselhuhnnal. A Kelemen-féle szótár ezt történetesen "das Perlhuhn" névvel illeti, az Új Magyar Lexikon pedig a fácánfélék családjához sorolja, s ráadásul Afrikából eredezteti. De mindez jottányit sem változtat azon, hogy a tojás a 16. századi Németországban már bizonyíthatóan a húsvéti ünnepkör része volt, Európa német ajkú tájain készítették az első húsvéti kosárfészkeket és az első, édességből készült nyulat is.
A magyar konyha nem véletlenül híres világszerte – nemcsak jellegzetes ízei, hanem az ételek elfogyasztásának rituáléi is emlékezetessé teszik. Összegyűjtöttünk néhány étkezési tradíciót, amiket a magyar konyha titkos fűszerének is nevezhetünk. 1. Húsvéti hagyományok Az ünnepi asztalok a legtöbb házban máig megtelnek hagyományos finomságokkal. Sonka nélkül nincs húsvét – főtt tojással, tormával és fonott kaláccsal együtt az igazi! Magyar húsvéti hagyományok háza lucázás. Vidéken szokás még disznóvágást is tartani, ami után a sonkát füstölt formában tartósítják húsvétig. Olyannyira a hagyomány részévé vált, hogy az ünnepi misét követően sok helyen papokkal szenteltetik fel. A húsvéti tojás sem csak köretként szolgál az asztalon, hanem a keresztény ünnep egyik meghatározó jelképe – régen a hívők úgy ünnepelték Jézus Krisztus mennybemenetelét, hogy a feltámadást jelképező tojást ajándékoztak egymásnak. 2. Szerencsehozó mákos guba Ha ünnep és tradíció, akkor ne feledkezzünk meg a klasszikus töltött káposztáról sem, ami a karácsonyi menü kihagyhatatlan része.
Húsvéti szokások és hagyományok – Kellemes Húsvéti Ünnepeket! /Magyar népdalok és nóták/ - YouTube
Mifelénk, a Felsőmarosmentén, alapvetően két típusú lakodalom szokott lenni: a hagyományos, amit úgymond "házilag" szoktak megoldani, azaz otthon sütik a tésztákat (süteményeket), az ételeket pedig a rokonság illetve ismerősök segítségével szokták elő- és elkészíteni, a nagy eseményt pedig a helyi kultúrotthonban, esetleg -hatalmas vendégsereg esetén – ponyvasátorban ejtik meg. A másik típusú esküvő, ami mindinkább teret kap mostanában, az amikor a vendégsereg étteremben fogyazstja el az ünnepi menüt, illetve ott mulat. Az előkelő éttermek mellett vannak az ún. kantinok is, amik régebb valamilyen intézményi kajáldák voltak, mára viszont áttértek ilyen rendezvényszervezésre és mind külsőben, mind felszerelésben, mind pedig ételek szempontjából méltó helyet foglalnak el a "vendéglátóiparban". Hagyományok. Talán annyi, hogy nem annyira hangulatosak, mert általában egy hatalmas nagy terem ez, de a felújításokkal most már sikerült őket eléggé széppé tenni. De végülis nem ez a lényege a mondandómnak... Szóval a teljesen hagyományos esküvővel elég sok a bajlódás, utánajárás, idegeskedés, munka, de manapság, ételek szempontjából talán csak tálalásban (mármint a kinézetében) marad vissza valamivel.
Az előétel után, illetve a desszert tájékán egy-egy feketekávé is szokott érkezni; többnyire babkávéból főzik, cukor és tejszín vagy (Coffeeta) tejpor jár mellé. Ezenkívül pedig ottvannak a különféle alkoholmentes italok, a kólák és "sárgák", ahogy a más ízesítésű szénsavas italokat nevezik, a szénsavas vagy most már szénsavmentes ásványvizek, esetleg – elitebb lakodalmakban – a rostos gyümölcslevek. Viszont, ha mégsem volt elég valakinek az eddigi étel-ital:P, hazamenetelkor még minden pár kap egy kis útravalót: egy kis csomag vegyessüteményt vagy egy tortácskát, illetve egy dobozos sört vagy félliter valamilyen töményet. Magyar húsvéti hagyományok háza zsűrizés. Másnap reggel vagy délután, ébredéskor már nagyon jólesik az édes sütemény, de a tejszínhabs tortaszeleten kívül a lakodalomban én sosem tudok más édeset enni. Persze, hogy kimaradt. A pezsgő. A terembe/vendéglőbe való érkezéskor, még a bejáratnál. Nem kap a teljes vendégsereg, csak a fiatal pár és a legközelebbi hozzátartozók: szülők, násznagyok. Ilyenkor a fiatalok darabokra is törik poharaikat.
De akár egyik, akár másik, mindkét istennőt gyakran ábrázolták nyúlfejjel, s – nem mellékesen – az ő mitológiájukhoz kapcsolódik a magyar húsvétok elmaradhatatlan kelléke, a tojás is. S ha már tojás… Mintha azt sugallná Tészabó: irány a lexikonok, szótárak, irány az internet! Kevesek által ismert, de gyakran vitatott "titok": miért tojja nekünk, magyaroknak épp a nyuszi a húsvéti tojást? A válasz: mert egykor, valaki, valahol azt hitte, tudta, amit valójában nem tudott. Találkozott ugyanis a német Haselhuhn szóval, s mert annak első fele – der Hase – nyulat jelent (igazság szerint kan nyulat! ) a második fele – das Huhn – pedig tyúkot. Húsvéti hagyományok előadás. Hazai "nyelvgyártónk" meg a nyúl becézett alakjának érezte a kétrészes kifejezést, s további töprengések és ellenőrzés helyett – nyuszira fordította azt. Ehhez képest a "das Haselhuhn" a valóságban császármadarat, császárfajdot jelent: ellenőrizhető például az Atheaenum kiadásában 1929-ben megjelent, Kelemen Béla által szerkesztett magyar–német, német–magyar szótárban.