Bársony János: Cigány mesék A sokszínű gyűjtemény tartalmaz népmesét és műmesét, gyerekeknek szóló néprajzi jellegű és történelmi írást. Az olvasó megismerkedhet a cigányság eredetével, a vándorlás történetével, és a " honfoglalás", letelepedés utáni sorsával. Megtudjuk, honnan származik és mire való a cigány vajda méltósága, melyik királyunk uralkodása alatt milyen bánásmódban részesült a cigány nép. Felsorakoznak a régmúlt és a közelmúlt híres cigány hősei László vajdától Czinka Pannáig és Gábor Árontól Papp Lászlóig. A történetek között helyet kaptak jellegzetes cigány mesterségek és szokások, és e szokások magyarázata, eredete is. Igazi mesekönyvvé Sinkó Veronika gyönyörű, színes illusztrációi avatják a gyűjteményt. Jelenlegi ára: 1 200 Ft Az aukció vége: 2011-11-07 22:45. Cigány mesék gyerekeknek szamolni. Bársony János: Cigány mesék új - Jelenlegi ára: 1 200 Ft
Bársony János: Cigány mesék (Móra Könyvkiadó, 2007) - Népmesék és más történetek Szerkesztő Grafikus Kiadó: Móra Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2007 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 110 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 17 cm ISBN: 978-9-631183-85-6 Megjegyzés: Színes és fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Mi közük a cigányoknak az ágyúöntéshez? Hát a gyógyításhoz és a bokszhoz? Ha kinyitod ezt a könyvet, népmesék és mai mesék adnak választ ezekre az izgalmas kérdésekre. Cigány népmesék – gyermekirodalmi ajánló | Könyvtárak.hu. Azt is megtudhatod, hogy történelmünk számos hőse és híres embere a cigány nép soraiból származik, akik közül Czinka Pannáról már biztosan te is hallottál. Történeteink között olvashatsz a cigányok vándorlásáról, jellegzetes mesterségeikről, szokásaikról és a régmúltban gyökerező, de sok helyen máig élő hagyományaik eredetéről. A Cigány mesék gyönyörű rajzai pedig a történelmi múltat, a mondák világát és a mai kort is eléd varázsolják.
Bár nem cigány emberek a főszereplői, a cigány népmesék jellegzetes természetfölötti alakjait vonultatja föl A török basa lánya című mese. Mulatságos fordulatokban bővelkedő történet szól arról, miként leckézteti meg a szegény cigány az ostoba, dölyfös földesurat (A cigány és a földesúr), de a kötet legszebb története a vándorló cigány nép arcszínének eredetmondája, A Nap gyermekei. Cigány mesék gyerekeknek ingyen. Az M. Nagy Szilvia színes rajzaival gazdagon illusztrált gyűjteményes kötetre érdemes a kisiskolások figyelmét fölhívni. Tudj meg többet a témáról: Ezt írták a könyvről: Idézetek: "Élt egyszer, de hol is, mikor is, merre is…? Nem is fontos, fő, hogy megtörtént, mert így mesélték az öreg cigányok…" "Ezért vándorolunk mi, cigányok, mert ha letelepednénk, akkor le kellene mondanunk bőrünk színéről, amely számunkra egyben a szabadság színe is…" Megosztás
– kérte. A bájital el is készült, de nem segített semmit. Trebla hidegen nézett Rebekára, szíve nem telt el szeretettel iránta. Rebekának majd megszakadt a szíve nagy szerelmében. – Mit tegyünk? Találj ki valamit, apám! – könyörgött Rebeka. – Engedd őt el, itt már nem segít semmi sem – tanácsolta az apa. – Trebla Fátyolkát szereti, aki fényesre mosdatja a csillagokat. – Soha! Inkább meghalok! – sikította Rebeka a haját tépve. A kereskedő átkozta azt a percet, amikor lánya és Trebla találkozott. Cigány. Átkozta pénzeskamráját is, amely tele van, és lám, mégsem ér semmit, ha a lánya egyre boldogtalanabb. Szakállát tépve gondolkodott, de egy megváltó gondolat sem jutott eszébe. Ahogy telt-múlt az idő, Pirkadat királynőnek hiányozni kezdett gyönyörű fia, szíve büszkesége. Érezte, hogy baj van, mint ahogy a madarak megérzik a közelgő vihart. Kérte Szél királyt, keresse meg fiukat. Keresték mindenhol, bejárták a Föld minden zegét-zugát, de nem találták sehol. Sírt Pirkadat királynő éjjel-nappal, bele is betegedett a nagy bánatban.
Téma: kert Stádium: kiviteli terv Dátum: 2009 A volt Erzsébet szálló és nyugdíjasház átalakítása, mélygarázs és kávéház építése Kiviteli terv Építtető: Paksi Atomerőmű Zrt. Generáltervező: Fejérdy és Bartók Építészeti Kft. Tervezés: 2006-2009 Kivitelezés: 2008-2009
Paks belvárosának legjelentősebb klasszicista emléke az 1840-es évek elején épült egykori Erzsébet szálló; a sokáig mostoha sorsú épületbe a 2010-ben elkészült felújítás és bővítés után visszatért az élet: benne most szálloda, wellness, kávézó és konferenciaterem működik. új szállodai szárny és generáltervezők: Bartók István, Fejérdy Péter - Fejérdy és Bartók Építészeti Kft. munkatársak: Benárd Aurél, Bojti Anna, Natta Anikó, Tatár Balázs; régi szálloda: Kern Andrea, Klenk Csaba - Kern és Klenk Építészeti Bt. kávéház: Földes László, Gönczi Orsolya, Balogh Csaba - Földes és Társai Építésziroda Kft. belsőépítészet: Frank György a tervezés/építés éve: 2006-2007/2008-2010 fotó: © Fejérdy Péter, © Balázs Péter, © Klenk Csaba, Olasz Zsolt → az épület a "hazai középületek" térképen itt! Erzsébet Szálló, Paks. A ház a II. világháborút követő államosításig vendégfogadóként, a város közösségi életének helyet adó házként működött. Az ezredfordulóra az állagmegóvó javítások ellenére az épület erősen lepusztult, a legutoljára itt működő, komoly anyaggal rendelkező Paksi Modern Képtár lehangoló körülmények között tengődött.
Lehetőségek: Tévé, Fürdőszobás szoba, Széf, Szoba szerviz, WIFI, Szauna, Masszázs, Nemdohányzó, Wellness, Étterem, Széchenyi Pihenő Kártya, Programszervezés, Rendezvényszervezés, Minigolf, Jacuzzi, élményfürdő, Konferenciatechnika