Brutalitásból ezúttal sem volt hiány, a helyi lelkésszel szaladt el kissé a ló / Fotó: Netflix Míg A félelem utcája első két része inkább a slasher-kategóriába esett, addig az 1666-os zárófilm már teljesen más hangvételt ütött meg, a látottak alapján pedig sokaknak juthatott eszébe a 2016-os The VVitch (A boszorkány) című horror, melyben A vezércsel sztárja, Anya Taylor-Joy hozta mindenkire az ideglelést. A pokol elszabadulására itt sem kellett sokat várni, a helyi lelkészt megszállta valami és egy csomó gyereknek kivájta a szemét, miközben vadul kántált, de sátánizmusból és démonidézésből sem volt hiány a nagyjából egyórás játékidő alatt. Az írók törekedtek arra, hogy a fiatalabb nézőkhöz is közel hozzák a kolóniát, bemutatták például, hogy az akkor élő tinédzserek sem vágytak másra, mint hogy bulizzanak, de az, hogy túl modernné tették a karaktereket, nem állt jól ennek a szegmensnek. Könnyen kizökkentett abból, hogy beleéljük magunkat, hogy tényleg 1666-ban járunk. A film második fele már ismét 1994-be kalauzolt, ahol több jelenetben is Gillian Jacobs lopta el a show-t / Fotó: Netflix Izgalmas volt látni, hogy honnan eredt a boszorkány mítosza, és miért vált a későbbi évszázadokban Shadyside egy olyan nyomorult hellyé, ahol időről-időre valaki bekattant, és maszkos sorozatgyilkosnak állt.
A júliusi hónapban került ki egy filmsorozat, a Fear Street, ami könyvadaptáción alapul. A történet különböző korszakokban játszódik, úgy mint a kilencvenes években (1994), a hetvenes években (1978) és az 1660-as években (1666). A könyveket RL Stine írta és a kritikusok, nézők, valamint az olvasók szerint nagyon jó történetet sikerült létrehoznia, a Netflix pedig volt olyan merész, hogy bevállalja és filmsorozatot készítsen belőlük. Hogy hogyan kezdődik a Fear Street, azaz a Félelem utcája trilógia? Egy tizenéves baráti kör véletlenül egy ősi gonosszal találja szembe magát, amely felelős egy sor brutális gyilkosságért. Ez a gonosz pedig, több mint 300 éve sújtja Shadyside nevű városukat. Van itt minden, ami egy horror műfaj kedvelőnek kell: gonosz erő, gyilkosság, különböző és olykor brutális vérengzés. A Fear Street trilógia rendezője és írója Leigh Janiak volt, valamint a forgatókönyv írói közt megtalálható volt RL Stine, Kyle Killen és Phil Graziadei. A második részben a forgatókönyvet Zak Olkewicz írta és a történetbe is belenyúltak, ugyanis Phil Graziadei volt az ötletgazda.
A világépítést a készítők végig jól csinálták, de a végére kicsit hektikus lett az összkép, főleg mivel A félelem utcája 3. rész: 1666-ot két darabra vágták. A produkció első fele a tiltott kapcsolatba kezdett és emiatt üldözött Sarah és Hannah tragédiáját mesélte el, míg a második visszaugrott 1994-be, hogy lezárja Deena sztoriját, aki az ördög által megszállt Samet igyekezett megmenteni. A nagy klasszikusok megidézése végig jól ment A félelem utcájának, minden horrorfanatikus megtalálhatta azt a szeletet, ami az ő ízlésének megfelelt. Ebben az 1666-os finálé sem különbözött, de ezúttal kicsit rövid volt az az egy óra, amit a 17. században tölthettünk. Igazság szerint jobban ki lehetett volna fejteni a boszorkányüldözős szálat, mert így a végső leszámolás egy kicsit túl hosszú lett. Még úgy is, hogy Gillian Jacobs C. Bermanje sokszor lopta a show-t a többiek elől. Értékelés: A félelem utcája egy pillanatig nem próbált újat mondani a horrorfilmek rajongóinak, a készítők mások háziját másolták, de azt legalább úgy tették, hogy a végeredmény nagyrészt szórakoztató maradt.
Az oltás felvétele annak is kötelező, aki ebben az ágazatban szeretne elhelyezkedni, neki a foglalkoztatás megkezdése után 15 napja van arra, hogy elkezdje az alapimmunizálást - mondta az osztályvezető. Kiemelte, az egészségügyi dolgozók oltása mind a saját egészségük, mind a betegek védelme érdekében fontos. Egészségügyi dolgozók kötelező covid oltása. Jelezte azt is, a harmadik oltás felvétele számukra nem kötelező, de az emlékeztető oltás lehetősége előttük is nyitva áll. Galgóczi Ágnes beszélt arról is, hogy küszöbön áll a negyedik járványhullám, azonban a védőoltásokkal és a higiénés szabályok betartásával elkerülhető egy "erős" járvány. Hozzátette: Magyarországon alacsony esetszámokkal ugyan, de hétről hétre emelkedik a megbetegedések száma, és növekszik a koronavírus örökítőanyagának mennyisége a szennyvizekben is. Vannak Európában olyan országok, ahol robbanásszerű az esetszámok növekedése, és az látszik, hogy a brit (alfa) vírusvariánst kiszorítja a vírus indiai (delta) mutánsa, ami 60 százalékkal fertőzőképesebb - hívta fel a figyelmet.
Megjelent az egészségügyi dolgozók alapimmunizálásáról szóló kormányrendelet, amely szerint minden olyan egészségügyi dolgozónak kötelező lesz az első két koronavírus elleni védőoltás felvétele, aki még nem kapta meg. Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) járványügyi osztályvezetője pénteken a közmédiának elmondta, a rendelet augusztus 15-én lép hatályba, és az egészségügyben dolgozóknak 15 napjuk van arra, hogy megkezdjék az oltási sort. Egészségügyi dolgozók kötelező oltása | Hivatalos: kötelez. Ismertette: a védőoltás felvétele minden még be nem oltott egészségügyi dolgozónak kötelező, így az alapellátásban, a járóbeteg-szakellátásban, a kórházakban, a mentőknél, a gyógyszerellátásban, a diagnosztikában foglalkoztatott egészségügyi dolgozóknak, a betegszállítóknak, és a magán egészségügyi szolgáltató által foglalkoztatott egészségügyi dolgozóknak is. Emellett az oltás kötelező mind az egészségügyi ellátást nyújtó szociális intézmények dolgozóinak, mind a szociális intézményekben egészségügyi ellátást nyújtó dolgozóknak is.
A járvány negyedik hulláma hazánkban is felszálló ágban van, a kormány és az operatív törzs is figyelemmel kíséri a járványhelyzetet, és amennyiben szükséges további intézkedéseket hoz - ezt reagálta tegnap délután a Koronavírus Sajtóközpont az megkeresésére, hogy tervez-e a kormány szigorítást. ”Napirenden van az egészségügyi dolgozók kötelező harmadik oltása”. A következő kérdéseket küldte el a lap: tervezi-e a kormány a maszkhasználat szigorítását, hogy ne csak a tömegközlekedési eszközökön és a hivatali ügyfélpontokon, hanem az üzletekben és zárt térben - mozi, színház - is kötelező legyen a viselése? Tervezi-e a kormány a rendezvények/tömegrendezvények tiltását bizonyos létszám fölött, és hogy védettségi igazolványhoz - oltottsághoz - köti a szállodák, éttermek látogatását? A Kormányinfón legutóbb a védettségi igazolvány esetleges újbóli kötelező bemutatásával kapcsolatos kérdésre Gulyás Gergely azt mondta: ezek olyan döntések, amiket korábban már meghoztak, "de ha szükséges, újra meg tudunk hozni", "a legfontosabb, hogy mindenki oltassa be magát".
Dr. Szabad szerint a magyar egészségügy körülbelül 110 ezres létszámú állományából legalább százas nagyságrendű lesz a rendszerből kiesettek száma, de nem kizárható az ezres számadat sem. Azonban bízik abban, hogy ezt nem érjük el. Azt gondolom, egy-két ezer dolgozóról lesz szó, ami a jelenlegi állomány több mint 1 százalékát jelenti. Az új szolgálati jogviszony bevezetése előtt is 10 ezer dolgozó legalább hiányzott az egészségügyből, majd a márciusi érvénybe léptetését követően ötezren el is mentek. Ehhez képest az 1 százalék is nagyon sok – tette hozzá a MOSZ vezetője, ezzel is érzékeltetve a hazai egészségügy nehéz helyzetét. Ezért is tartja jó döntésnek a szeptember elsejei dátum kitolását, hiszen, ahogy fogalmaz, a további két hétnek köszönhetően több szektorban dolgozó fog a rendszerben maradni. A MOK-tól is próbáltuk megtudni, ők milyen számadatokkal számolnak, de ők sem tudtak érdemben reagálni a kérdéseinkre, mint levelükben fogalmaztak, "a Magyar Orvosi Kamarának ezekről a kérdésekről nincs hivatalos információja, adata".