Fiatalos, divatos női cipő piros színben a Berkemann... Elérhető méretek: 36, 3 37 38 38, 6 39, 5 40 40, 6 41, 5 42 42, 6
Akciós Nike Férfi Cipő Zöld - Nike Cipő Olcsón Eladó | Ingyenes Szallitas 29000 Ft Felett 30 Napos Pénzvisszafizetési Garancia Gyors Szallitas Akár 50% Kedvezménnyel Akár 50% Kedvezménnyel
INGYENES házhoz szállítás az egész országba 25 000 Ft felett!
Várnai Zseni Úgy megnőttél, szinte félek - YouTube
Jöjjön Várnai Zseni: Úgy megnőttél, szinte félek verse. Amikor még piciny voltál, olyan nagyon enyém voltál, engem ettél, engem ittál, rám nevettél, nekem sírtál. Mikor később nagyobb lettél, mindig messzebb, messzebb mentél, először csak a kiskertbe, aztán a nagy idegenbe. Ha itt vagy is, csak elnézel, akkor is nem engem érzel, nem anyádat, nem apádat, valami más csillagtájat. Úgy megnőttél, szinte félek, már a válladig sem érek, alig-alig hihetem már, hogy ölbéli bubám voltál. Én voltam-e óriási, vagy Te lehettél parányi? Sosem voltál nehéz nékem, nem éreztem gyöngeségem. Melletted most kicsiny lettem, ágaskodik háta lelkem, nőni akar, hogy elérjen, hegyormodig hogy felérjen. Húzol engem Te fölfelé mint a napfény maga felé fát, virágot, lombos ágat – fölemeled az anyádat. Köszönjük, hogy elolvastad Várnai Zseni költeményét. Mi a véleményed az Úgy megnőttél, szinte félek írásáról? Írd meg kommentbe! The post Várnai Zseni: Úgy megnőttél, szinte félek appeared first on. Hirdetés
Várnai Zseni versek – íme 12 remek költemény. Várnai Zseni költészetében a politikai mondanivaló mellett megjelentek a lírai témák is, például az anyaság érzése. Kései verseinek fő témája az öregedés, az elmúlás fájdalma, bizalom a szeretetben és a munka öröme. Jöjjenek a Várnai Zseni versek – íme 12 remek költemény. Várnai Zseni: Katonafiamnak! Én magzatom, szép katonafiam, szíve vérével ír neked anyád. Mióta a császár kenyerét eszed, vörösbe fordult itthon a világ. Most készülünk a döntő, nagy csatára, s ti lesztek ellenünk majd a sereg, ha ráuszítnak önnön véreidre: ne lőj, fiam, mert én is ott leszek! Az anyaföldnek most zsendül a méhe, már lesi a munkás szolgahadat, hogy szűz ölébe termő magot hintsen, várja az erőt, mely életet ad, most megmérjük irdatlan, nagy erőnket s nem ringatnak majd kalászt a szelek; a termőföld lesz a mi lázadásunk: Fiam, ez öreg, reszkető sorokban én sírok, ki méhemben hordtalak, ki eggyé tettem órát, napot, éjet, hogy etesselek, hogy dajkáljalak; hús a húsomból, vér a véremből, hogy emelhetnél te akkor kezet, ha én zokogom, sokoltom feléd: A Krisztusunk vagy, a mi Messiásunk, a reménységünk, mindenünk: az Élet!
Amikor még piciny voltál, olyan nagyon enyém voltál, engem ettél, engem ittál, rám nevettél, nekem sírtál. Mikor később nagyobb lettél, mindig messzebb, messzebb mentél, először csak a kiskertbe, aztán a nagy idegenbe. Ha itt vagy is, csak elnézel, akkor is nem engem érzel, nem anyádat, nem apádat, valami más csillagtájat. Úgy megnőttél, szinte félek, már a válladig sem érek, alig-alig hihetem már, hogy ölbéli bubám voltál. Én voltam-e óriási, vagy Te lehettél parányi? Sosem voltál nehéz nékem, nem éreztem gyöngeségem. Melletted most kicsiny lettem, ágaskodik háta lelkem, nőni akar, hogy elérjen, hegyormodig hogy felérjen. Húzol engem Te fölfelé mint a napfény maga felé fát, virágot, lombos ágat – fölemeled az anyádat. A házasságom a végét járta, a sok vita és a rutin miatt, ekkor megismertem valakit, de a helyzet csak bonyolultabb lett A munkahelyemen egy fiatal, energikus, mosolygós hölgy lett az új munkatárs, neki nem voltak családi problémái. Udvarolni kezdtem neki, együtt ebédelt 24 férfi akik elveszítették türelmüket vásárlás közben Köztudott, hogy a férfiak nem szívesen mennek vásárolni a kedvesükkel.