Hazám, hazám (Erkel Ferenc: Bánk bán) - YouTube
A benne elmesélt történet mindig aktuális marad, mivel legnagyobb dilemmáinkról, örökké létező problémáinkról és lehetőségeinkről szól. Erkel Ferenc operája pedig méltó az eredeti mű nagyságához - a szöveget és a drámai szituációkat egy olyan nagyformátumú zenei remekműben ötvözi, amely kiemelkedő helyet biztosít számára a világ operaművészetében. Hazám, hazám Mint száműzött, ki vándorol, sűrű éjjen át Vad fergetegben nem lelé vezérlő csillagát Az ember szív is úgy bolyong, oly egyes egyedül Úgy tépi künn az orkán mint az önvád itt belül Hazám, hazám te mindenem Tudom, hogy életem neked köszönhetem Arany mezők, ezüst folyók Hős vértől áztatottak, Könnytől áradók Csak egy nagy érzés éltetett, sok gond és gyász alatt Hogy szent hazám és hős nevem szeplőtlen megmarad Most mind a kettő orvosra vár, míg töprenkedem Hazám borítja szemfödél, elvész becsületem! Mint száműzött, ki…
ERKEL Ferenc HAZÁM, HAZÁM ( kotta), zENEMŰKIADÓ, 1951. bUDAPEST 4 old. Postán maradó ajánlottan 915 Ft, fox 799 Ft, személyesen Szegeden, lakcímre 1855 Ft. 0. 3/kot
Mindez úgy, hogy a darab semmit nem nélkülöz Erkel zenei szépségéből. " (Kesselyák Gergely, Liszt-díjas karnagy, Érdemes Művész) A produkció szervezője és producere: Margitszigeti Színház Nonprofit Kft. II.
Katt rá a felnagyításhoz Alcím Ária a Bánk bán című oprerából Szerző Nádasdy Kálmán (szövegíró) Formátum A/4, irkafűzött Terjedelem 16 oldal Kiadó: Editio Musica Budapest Kiadói cikkszám: Z. 66 Elérhetőség: Beszerzés alatt Kívánságlistára teszem Leírás és Paraméterek Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Dobó a rész elején, mint lovas hadnagy jelenik meg, majd ellátogat az özvegy Török Bálintnéhoz Debrecenbe, ahol is sajnálja, hogy nincs egy kis szabadideje, mert akkor – kerül, amibe kerül – elmenne Törökországba megnézni, hátha ki tudná szabadítani Törököt. Ezt az ötletet kapja fel aztán Gergely és Mekcsey és ennek nyomán indulnak el. A negyedik és ötödik részben aztán megint nagyon fontos szerephez jut főhősünk, ami érthető, hiszen ezek a részek szólnak Eger ostromáról és itt figyelhetjük meg leginkább Dobó jellemvonásait. Rögtön feltűnik a rendíthetetlen hit, miszerint igenis meg tudják védeni a várat. Pedig bőven lehetne oka az aggodalomra, a hitetlenségre, sőt – mint ahogy azt több más várban is megtették – el is hagyhatná a várat. Természetesen ez méltatlan lenne egy történelmi regény főhőséhez, nameg akkor nem lenne regény sem. Dobó ugyanis nincs egyszerű helyzetben. Szallas ábel jellemzése. Kevés a katonája, ráadásul azok közül is folyamatosan szökdösnek el és kevés az ágyúja, nem véletlen, hogy annyira megörül, amikor Gergely 250 katona élén megérkezik a várba.
Tamási Áron: Ábel a rengetegben " A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége. " Az Ábel a rengetegben Tamási Áron 1932-ben megjelent regénye, az Ábel-trilógia első kötete. A regény két folytatása, az Ábel az országban 1933 -ban jelent meg, míg az Ábel Amerikában 1934 végén látott napvilágot. Tamási Áron - Ábel a rengetegben (olvasónapló). A trilógia önálló egységként 1937-ben jelent meg, a budapesti Révai Irodalmi Intézet adta ki egy kötetben, Ábel néven, az országos könyvnapok megrendezése alkalmából. Azóta használatos a trilógia összefogó neveként az Ábel név. Tamási elsősorban a székely falvak világának ábrázolója, látásmódja, stílusa, szókincse, ízes nyelvezete egész művészi világa itt gyökerezik. Műveiben az erdélyi szegénység életét, az urakkal és a természettel folytatott küzdelmeit, a székelyek ügyességét és furfangos észjárását ábrázolta nagy művészi erővel és igen olvasmányos formában. Ábelhez rokon lelkületű hősök: Regős Bendegúz Rideg Sándor történetében az Indul a bakterház-ban, vagy Uz Bence Nyírő József hőse.
Általános információk: Szerző: Tamási Áron A mű címe: Ábel a rengetegben Műfaj: regény A mű keletkezése: Az író egy trilógia első darabjaként írta meg ezt a regényt még Amerikában Rövid tartalom: 1920-ban járunk, Erdélyben. A székely család, Szakállasék otthonában. Az anya fiával, Ábellel van otthon – csak ebéd után jár el pityókát ásni -, az apa, Gergely középbirtokossági erdőpásztor, hetente 1-2 alkalommal jár haza. Egy ilyen esettel indul a mű. Az apa nyulat hoz, amit tréfa során vesz észre a fiú. (Az apa kint hagyja, Ábel azt "hazudja", hogy nem látta, sőt ő fogta) Megnyúzzák a nyulat, majd az apa közli Ábellel, hogy a Hargitába fog menni erdőpásztornak. Ábelnek nem igazán tetszik az ötlet, hogy erdőpásztor legyen, de nem lehet kifogása. Egy ütött-kopott faház lesz az otthona, amiben találkozik Bolhával (kutya), későbbi hű társával. Otthonról egy kecskét, egy macskát és két tyúkot visz magával. Első éjszakája egyedül rémesen telik, másnap meglátogatja az igazgató, elmagyarázza a teendőket, azt, hogy fát kell árulnia, s hogy a kidőlt fákkal szabadon gazdálkodhat.