Hogyan hat a magas vérnyomásra? Valóban segít enyhíteni a depresszió tüneteit? Tények és tévhitek a banánról. A téli hónapokban, amikor gyümölcsökből és zöldségfélékből is kisebb a választék szervezetünk vitamin és ásványi anyag ellátására, ajánlatos gyakrabban enni banánt! Mutatjuk, mennyi értékes nyomelemet és vitamint tartalmaz! Cukorbetegek is fogyaszthatják A banán rendkívül gazdag a szervezetünk számára fontos tápanyagokban, aminosavakban, keményítőben, vitaminokban, ásványi anyagokban és egészségvédő flavonoidokban. Nehezebb fizikai mozgás után, valamint roborálás, azaz a lábadozás időszakában kiváló forrás az elvesztett energia pótlására, ugyanis az energiatartalma magas: 89-95 kcal/100g. Nem mindenkinek szabad banánt ennie! Ha te is az alábbi emberek közé tartozol, nagyon figyelj - Blikk Rúzs. Az érett gyümölcsben a szénhidrát egy része keményítő formájában van jelen (530-600mg/100g), ennek köszönhető, hogy glikémiás indexe közepes (GI: 50-70%), és nem emeli nagyon gyorsan a vércukorszintet. Ugyan néhány évtizeddel ezelőtt cukorbetegségben a tiltott gyümölcsök közé tartozott, ma már a cukorbetegek is betervezhetik étrendjükbe: alkalmanként körülbelül 5dkg-ot, vagy diétás desszertek alkotórészeként.
Pontosan mit tartalmaz a banán? A banán összetevői között számos hasznos vitamin, rost és ásványi anyag is szerepel. Nagyon tápláló gyümölcs, melynek fogyasztása legyengült állapot esetén, de fizikai megterhelés esetén is igen hatásos. Azon túl, hogy nagyon ízletes, finom gyümölcs, a banán jótékony hatása is közismert. Bár a kalória tartalma magas, rendszeres fogyasztásával számos betegség kialakulása megelőzhető. Cukorbetegek számára inkább a zöld banán fogyasztása javasolt, melynek a cukortartalma kevesebb, mint érett sárga társaié. Bár viszonylag ritkán, de a banán allergiát is okozhat. Mit tartalmaz a banán? Magas a vitamin tartalma, hiszen az alábbi vitaminok mind megtalálhatóak benne: A-, C-, K-vitaminok mellett szinte összes B-vitamin is. A B1-, B2-, B3-, B6 vitaminok segítenek a vörösvérsejtek kialakulásában, az idegrendszer megfelelő működésénél, Valamint annak hatása, hogy kiegyensúlyozottabbak, nyugodtabbak legyünk is rajtuk múlik. A K-vitaminnak elsősorban a csontképződésben van fontos szerepe, akárcsak a kalciumnak, amit szintén tartalmaz a banán.
A banán magas káliumtartalmú ásványi anyag, amely elősegíti a szív egészségét és a normális vérnyomást. Egy közepes méretű banán körülbelül 0, 4 gramm káliumot tartalmazza. Számos tanulmány elemzése szerint az 1, 3–1, 4 gramm kálium napi fogyasztása a szívbetegségek 26%-kal alacsonyabb kockázatához kapcsolódik. Ezenkívül antioxidáns flavonoidokat tartalmaz, amelyek szintén hozzájárulnak a szívbetegségek kockázatának jelentős csökkenéséhez. Emésztőrendszer Az éretlen, zöld banán jelentős mennyiségű rezisztens keményítőt és pektint tartalmaz, amelyek élelmi rostok. A rezisztens keményítő és a pektinek prebiotikus tápanyagként működnek, támogatva a hasznos bélbaktériumok szaporodását. A bélben ezeket a rostokat hasznos baktériumok erjesztik, amelyek butirátot képeznek, rövid láncú zsírsavat, amely elősegíti a bél egészségét. A banán kalória összetétele és a cukorbetegség Vegyes vélemények vannak arról, hogy a banán jó-e a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőknek. Igaz, hogy a banánban sok a keményítő és a cukor összetétele, így arra számíthatunk, hogy a vércukorszint nagy emelkedését okozzák.
A Wikiszótárból, a nyitott szótárból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Magyar Kiejtés IPA: [ ˈbɛɡoːnijɒ] Főnév begónia ( növénytan) A mindignyíló begónia, vagy kerti begónia ( Begonia × semperflorens-cultorum) a begóniafélék családjába tartozó Begonia cucullata és a Begonia schmidtiana fajok kertészeti hibridje (B. cucullata × B. Mindignyíló begónia – Wikipédia. schmidtiana). Mindenütt elterjedt, a legkedveltebb virágágyi növények egyike. Tágtűrésű fajta, az erős napot és a félárnyékot is egyaránt jól tűrő egynyári növény. Óvatosságra ad okot, hogy a növény minden része erősen mérgező, így távol kell tartani tőle különösen a kisgyermekeket.
Ha fehér, csaknem lisztszerű bevonat képződik a leveleken és a hajtásokon, a növényt a lisztharmat támadta meg. Távolítsuk el a beteg részeket. A megmaradt hajtásokat és a többi növényt megelőzésképpen kezeljük gombaölő szerrel. Vita:Mindignyíló begónia – Wikipédia. Ha a növény nem fejlődik és csak kevés virág nyílik a kiültetés után, valamint ezzel egy időben a szár és a gyökérnyak teljes keresztmetszetében megfeketedik, gyökérnyak-rothadás lépett fel. Ennek a túl korai kiültetés lehet az oka. A beteg növényeket többnyire már nem lehet megmenteni.
Rózsaszín virágú begónia Előfordulása [ szerkesztés] Kultúrnövényként szinte már az egész világon fellelhető a virágoskertek díszeként. Eredetileg trópusi és szubtrópusi éghajlatú területek, őserdők jellemző növénye. Őshazája Afrika, Dél-Amerika és Ázsia. Megjelenése [ szerkesztés] Rendkívül változatos megjelenésű, apró termetű (magassága 25–35 cm, szélessége 20 cm) lágy szárú növény. Zöld, illetve bordós színezetű, egyszerű, húsos levelei, lehetnek kerekdedek, vese alakúak, vagy aszimmetrikusak. Hosszú, húsos levélnyéllel rendelkezik, élrefutó, szárnyas erezettel. Levelei szórtan találhatók a növényen. Virága sokféle színezetben látható, piros, fehér, rózsaszín, stb, de mostanában már kedveltek a szegélyezett virágok is. Növények/M/Mindignyíló begónia – Wikikönyvek. Szaporodása [ szerkesztés] A növényt általában rovarok porozzák be, a megtermékenyülést követően toktermést fejleszt. 1 grammnyi magban kb 40. 000 szem található, magjai a téglaporhoz hasonlíthatóak. Viszonylag lassú tenyészidejű, a kertészetekben már decemberben megkezdik a magok elvetését, hogy májusra kifejlett növénnyé fejlődjön.